Jogi kisokos hajléktalan embereknek a mentőszolgálattal kapcsolatos jogokról és közelezettségekről

Ez a tájékoztató fedél nélkül élő emberek és segítőik számára készült  az  egészségügyről  szóló  törvényben meghatározott „mentés” intézményéről. a törvény általános rendelkezései közül azokat emeltük ki, amik különösen fontosak lehetnek hajléktalan embereknek és meghatározzák a jogaikat és kötelezettségeiket.

mentoskisokos_borito_kicsi

A kisokos nyomtatható változat innen letölthető.

1. Mi a Mentőszolgálat feladata?

A hivatalos meghatározás szerint a mentés az azonnali egészségügyi ellátására  szoruló  embernek  a helyszínen a mentők által végzett sürgősségi ellátását, és – ha szükséges – a kórházba történő szállítását, valamint a szállítás közben végzett ellátását jelenti.

2. Mikor kell mentőt hívni?

A következő esetekben kell mentőt hívni:

–    személyi sérüléssel járó baleset, tömeges baleset, egészségügyi válsághelyzet,
–    ha életveszély vagy annak gyanúja áll fenn,
–    heveny vagy riasztó tünetekkel járó esetekben, ha a sür­gősségi ellátás elmaradása életveszélyhez, maradandó egészségkárosodáshoz vagy a gyógyulás elhúzódásához vezethet,
–    szülészeti esemény során,
–    ha az  erős  fájdalom vagy egyéb súlyos, heveny  tünet csillapítása sürgős orvosi beavatkozást igényel,
–    heveny  tudatzavar esetén, ideértve  az  ittasság  miatti tudatzavart is,
–    veszélyeztető állapot vagy annak gyanúja esetén.

Ha magatehetetlennek látszó vagy segítségre szoruló embert látsz az utcán, mindenképpen próbáld először megállapítani, hogy valóban szüksége lehet­ mentőre. csak azért ne hívd ki a mentőt, mert valaki az utcán alszik/fekszik!

Ha úgy véled, egy fedél nélkül élő embernek segítségre van szüksége, menj oda hozzá, és kérdezd meg tőle, hogy minden rendben van-e, szüksége van-e segítségre! Ha nem válaszol, akkor érintsd meg, és úgy próbáld szóra bírni. Ha így sem válaszol, vagy azt mondja, hogy szüksége van segítségre, mindenképpen hívd a mentőszolgálatot.

Ha mentőt hívsz, előtte készülj fel, mert meg fogják tőled kérdezni:

–    a mentést igénylő esemény jellegét és helyét,
–    a betegek/sérültek számát és az észlelt tüneteket;
–    a nevedet és a telefonszámodat;
–    bármely más további információt, amit a mentésirányító fontosnak ítél.

Fontos, hogy a bejelentés során maradj higgadt, legyél tömör, és mindenképpen határozd meg pontosan, hogy kivel, mikor és mi történt!

Az általad megadott információk és az eset körülményeinek értékelése alapján a mentésirányító dönt arról, hogy kiküld-e mentőt. Erről a döntéséről téged is tájékoztatnia kell. Ha a mentésirányító úgy dönt, hogy mentőt küld, előfordulhat, hogy a  mentő  kiérkezéséig  folyamatosan  kommunikál veled vagy visszahív a segítségre szoruló ember állapotával kapcsolatban. Mindezért fontos, hogy ha mentőt hívtál, maradj a helyszínen a mentőszolgálat kiérkezéséig!

3. Mennyi idő alatt kell, hogy a helyszínre érjen a mentő?

Ha a mentésirányító úgy dönt, hogy szükséges a mentés, a mentő kötelessége, hogy a lehető leghamarabb a helyszínre érkezzen, de nincsen meghatározva pontos időhatár.

4. Hova szállítja a beteget a mentő?

Az, hogy kit hova visz a mentő alapesetben a lakcímétől függ, de gyakran szerepet játszik az is, hogy milyen jellegű ellátásra van szüksége és mely kórházak vannak ügyeletben. Ha valakit egy intézmény nem fogad, annak bele kell kerülnie a mentőszolgálat által vezetett esetlapba és a beteget is értesíteni kell az elutasításról.

Az esetlap mindig két példányban készül, ha betegként nem kapsz belőle saját példányt, érdemes elkérni a kezelést végző orvostól.

Ha a mentés megkezdődik, az egészségügyi intézménynek kötelessége, hogy az életveszélyes állapotban lévő beteget haladéktalanul, más beteget a mentőegység megérkezésétől számított 10 percen belül átvegyen vagy 15 percen belül döntsön a beteg továbbküldéséről.

5. Milyen esetekben kell hívni a hajléktalan embereket segítő regionális diszpécserszolgálatot?

A diszpécserszolgálatot akkor kell hívni, ha

–    egy utcán élő hajléktalan ember életveszélyben van, vagy fennáll ennek a gyanúja (pl. nedves a ruházata, földön fekszik takaró, karton vagy polifoam nélkül, kihűlés, fagyás, kiszáradás veszélye fenyegeti stb.),
–    az utcán lévő hajléktalan ember segítséget kér, de nem tudod, milyen típusú segítségre lenne szüksége,
–    a környezetedben élő fedél nélkül élő ember a szokásaitól eltérően viselkedik (pl. nem kel fel, amikor szokott, egész nap fekszik stb.).

A regionális diszpécserszolgálatok elérhetősége

Hajléktalan embereket segítő nonstop telefon: 06­1­-338­-4186

6. Mikor lehet a mentést elutasítani?

Ha kiérkezett a mentő, de betegként nem szeretnéd igénybe venni a szolgáltatásait, elutasíthatod azt, ha megfelelsz a törvényben előírt feltételeknek. Nem utasíthatod el az ellátást, ha ittas vagy, vagy kábítószer befolyása alatt állsz, illetve ha az orvos úgy ítéli meg, hogy állapotodnál fogva nem tudsz a mentés elutasításáról felelősségteljesen dönteni (zavart vagy, térben és időben nem tudod elhelyezni magad). Ha nem áll fenn egyetlen kizáró ok sem, és te el akarod utasítani a mentő szolgáltatását, a helyszínen alá kell írnod egy erről szóló nyilatkozatot.

Ha nagyon súlyos, az életedet veszélyeztető az állapotod, akkor a mentőorvos dönthet úgy, hogy akaratod ellenére is egészségügyi intézetbe szállít. Erről mindenképpen tájékoztatnia kell téged.

Az is előfordulhat, hogy a mentőorvos dönt úgy, hogy nincs szükséged mentésre, ekkor az erről szóló dokumentáció egy példányát alá kell írnod és át kell venned.

7. Milyen jogai vannak a betegeknek a mentés során?

Jogod van ahhoz, hogy megfelelő tájékoztatást kapj

–    az egészséged védelmével kapcsolatos lehetőségekről,
–    az elérhető egészségügyi ellátások jellemzőiről,
–    az ellátások igénybevételének rendjéről
–    és a téged megillető jogokról.

Jogod van

–    az életmentő, illetve a súlyos vagy maradandó egészségkárosodás megelőzését biztosító ellátáshoz,
–    fájdalmaid csillapításához és szenvedéseid csökkentéséhez,
–    valamint a megfelelő és folyamatosan hozzáférhető egészségügyi ellátáshoz.

Az egészségügyi ellátás során tiszteletben kell tartani az emberi méltóságodat, és jogod van az önrendelkezéshez, vagyis az ellátás során jogaidban csak a te érdekedben és a törvényben meghatározott feltételek szerint korlátoz- hatnak (pl. pszichiátriai betegek veszélyeztető magatartása, vagy súlyosan fertőző betegség esetén).

A  ruházatod  csak a szükséges időre és a szakmailag indokolt mértékben távolítható el.

Az  egészségügyi ellátás során jogod van hozzá, hogy tájékoztatást kapj:

–    egészségi állapotodról, beleértve az orvos véleményét;
–    a javasolt vizsgálatokról, beavatkozásokról;
–    a javasolt vizsgálatok, beavatkozások elvégzésének, illetve elmaradásának lehetséges előnyeiről és kockázatairól;
–    a vizsgálatok, beavatkozások elvégzésének tervezett idő­ pontjairól;
–    arról, hogy jogod van dönteni a javasolt vizsgálatokról, beavatkozásokról; valamint
–    az ellátás folyamatáról és várható kimeneteléről.

A megfelelő tájékoztatás alapján jogod van ahhoz, hogy:

–    szabadon döntsd el, kívánsz­-e egészségügyi ellátást igénybe venni, illetve annak során milyen beavatkozások elvégzésébe egyezel bele vagy melyeket utasítasz vissza;
–    az egyes kezelésekbe külön­-külön kérjék a beleegyezé­sedet;
–    részt vegyél a kivizsgálásodat és kezelésedet érintő döntésekben.

Jogod van ahhoz, hogy bármikor visszavond az egyes beavatkozásokhoz adott beleegyezésed. Ha ezt azonban alapos ok nélkül teszed, kötelezhetnek a döntésed miatt felmerült költségek megtérítésére.

Az önrendelkezési jogod csak a következő, kivételes esetekben korlátozható:

–    ha az ellátás visszautasítása mások életét vagy testi épségét veszélyeztetné;
–    minden olyan ellátást, amelynek elmaradása esetén egészségi állapotodban súlyos vagy maradandó károsodás következne be, csak közjegyző által hitelesített vagy két tanú által aláírt és ügyvéd által ellenjegyzett nyilatkozattal utasíthatsz vissza;
–    életfenntartó vagy életmentő beavatkozást csak akkor utasíthatsz vissza, ha olyan súlyos betegségben szenvedsz, amely az orvostudomány állása szerint rövid időn belül a megfelelő  ellátás  esetén  is  halálhoz  vezet.  Ezekről a beavatkozásokról is csak közjegyző által  hitelesített vagy két tanú által aláírt és ügyvéd által ellenjegyzett nyilatkozattal mondhatsz le. Döntésed csak akkor érvé­ nyes, ha egy háromtagú orvosi bizottság is megvizsgál, és   egybehangzóan   nyilatkoznak   arról   írásban, hogy a visszautasítás feltételei fennállnak. Az orvosi bizottság vizsgálatát követő 3. napon a kezelés visszautasítását újra meg kell ismételned két tanú előtt.

Betegként kötelességed, hogy:

–    személyes adataidat személyazonosító okmányokkal bizonyítsd (de mentés esetén akkor is el kell látni téged, ha nincsenek nálad személyazonosító okmányok!);
–    együttműködj az egészségügyi dolgozókkal;
–    tájékoztasd az egészségügyi dolgozókat mindarról, ami szükséges az ellátáshoz, különösen minden korábbi beteg­ségedről, gyógykezelésről, gyógyszer szedéséről, kockázati tényezőiről (pl. dohányzás);
–    tájékoztasd őket minden olyan dologról, ami mások életét vagy  testi  épségét  veszélyeztetheti,  különösen a fertőző betegségekről és a foglalkozás végzését kizáró betegségekről (pl. cukorbeteg nehéz fizikai munkát nem végezhet stb.);
–    betartsd a gyógykezeléseddel kapcsolatos rendelkezéseket;
–    betartsd a gyógyintézet házirendjét.

8. Mit tehetsz, ha úgy érzed, hogy az egészségügyi ellátás során sérültek a jogaid vagy hátrányos Megkülönböztetés ért?

Minden esetben érdemes panaszt tenned, ha úgy érzed, hogy az itt leírt jogaid sérültek, például megalázóan bántak veled, nem láttak el megfelelően, megkárosítottak stb.

a) Panaszt tehetsz az egészségügyi szolgáltatónál (pl. OMSZ, kórház, rendelőintézet) vagy annak fenntartójánál (pl. önkormányzat, minisztérium).

Az  egészségügyi  szolgáltató,  illetve  a  fenntartó  köteles a panaszodat 30 napon belül kivizsgálni, és ennek eredmé­nyéről téged a lehető legrövidebb időn belül, de legfeljebb 30 munkanapon belül értesíteni.

b) Betegjogi képviselőhöz fordulhatsz személyesen, írásban vagy telefonon.

Az egészségügyi szolgáltató köteles gondoskodni arról, hogy a betegjogi képviselő neve, elérhetősége, fogadóóráinak helye és időpontja a szolgáltató területén jól látható helyen kifüggesztésre kerüljön.

A betegjogi képviselők elérhetősége itt is megtalálható

A betegjogi képviselő segít:

–    az egészségügyi dokumentációdhoz való hozzájutásban (pl. esetlap), és az azzal kapcsolatos megjegyzések, kérdések feltételében;
–    panaszod megfogalmazásában;
–    ha meghatalmazod, panaszt tehet az egészségügyi szolgáltató vezetőjénél, fenntartójánál, eljár a hatáskörrel és  illetékességgel  rendelkező  hatóságnál  (pl.  ÁNTSZ) a gyógykezeléseddel összefüggő ügyekben, és képvisel téged a hatóság előtt.

Ha egészségügyi okokból tartósan korlátozva vagy és ezért nem tudod meghatalmazni a betegjogi képviselőt, hogy érdekedben eljárást indítson, akkor ezt megteheti helyetted egy közeli hozzátartozód is. Ehhez anyakönyvi kivonatokkal kell igazolnod a közeli hozzátartozói viszonyt.

c. A mentéssel kapcsolatban panaszt tehetsz az országos tisztifőorvosi Hivatalnál is.

Panaszod mindig az egyéni sérelemről kell, hogy szóljon, de javaslatot is tartalmazhat az ügy megoldására vonatkozóan. Panaszodat 30 napon belül el kell, hogy bírálják. Ha nem teszik, akkor az eljárás meghosszabbításának indokával együtt kell, hogy tájékoztassanak erről.

9. Hol kaphatsz jogi segítséget?

Egyenlő Bánásmód Hatóság

A Hatóság tevékenységének célja az emberi méltóság védelme és a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem a jog eszközeivel. A Hatósághoz panasszal lehet fordulni, ha valakit, vagy valamely csoportot kedvezőtlenebb bánás­ módban részesítenek többek között életkora, társadalmi származása, vagyoni helyzete, vagy más helyzete, tulajdon­sága, jellemzője (pl. hajléktalansága) alapján, mint más, vele összehasonlítható helyzetben lévő személyt vagy csoportot. Amennyiben a Hatóság úgy ítéli meg, hogy hátrányos megkülönböztetés történt, vizsgálatot, illetve eljárást indít az ügyben.

Ügyfélfogadás: II. ker. Krisztina krt. 39./B.
Hétfő 9:00­-16:00 óra
előzetes telefonos bejelentkezés: 06­1-­795-­2975
Fax: 06­1-­795­-0760
e-mail: ebh@egyenlobanasmod.hu
Honlap: http://www.egyenlobanasmod.hu

TASZ Jogsegély

A Társaság a Szabadságjogokért jogi segítséget és esetenként képviseletet nyújt:
–    fogyasztói típusú kábítószerrel visszaélés esetén;
–    adatvédelmi és közérdekű adatigénylési ügyekben;
–    a hatóságok szabadságkorlátozó intézkedéseivel kapcso­latban;
–    gondnoksággal  kapcsolatos  (gondnokság  alá  helyezés, annak megszüntetése) perek esetén;
–    egészségügyi visszaélésekkel kapcsolatban.

Telefonos bejelentkezés (névtelenül is!): 06­1­-209­-0046
e-mail: tasz@tasz.hu
Honlap: http://www.tasz.hu/jogsegely

Hajléktalan Emberek Jogvédő Fóruma

Ezt az irodát hajléktalansággal kapcsolatos jogi kérdéseiddel, problémáiddal keresheted fel.

Ügyfélfogadás:
Menhely Alapítvány Ügyfélszolgálati Iroda
VII. ker. Kürt u. 4.
Hétfő 9:00­-11:00 óra
telefon: 06­1-­343­-3941
Honlap: http://www.menhely.hu/index.php/3e/jogvedo­forum

A „Nép Ügyvédje”

Nép ügyvédje jogi segítségnyújtó szolgálat tanácsot ad peren kívüli ügyekben, okiratot készít, illetve peres eljárásokban biztosítja a rászorulók bíróság előtti jogi képviseletét. Rászorultnak tekinthetők és ezért a jogi  szolgáltatásért nem kell fizetniük többek között az átmeneti szállást igénybe vevő hajléktalan embereknek, illetve azoknak, akik hajléktalanságukat hitelt érdemlő módon  tudják  igazolni (pl. szociális munkás igazolásával).

Igazságügyi Szolgálat ­ Jogi segítségnyújtó Osztály

cím: 1117 Budapest, XI. Prielle Kornélia u. 4. 1519 Budapest, Pf.: 575.
Ügyfélfogadás:
Hétfő 8:30­-18:00 óra
Kedd 8:30­-16:00 óra
Csütörtök 8:30­-18:00 óra
telefon: 06­1-­896­-2104 (központ)
e-mail: isz.jso@bfkh.hu
Honlap: http://www.kormanyhivatal.hu/hu/budapest/szakigazgatasi­szervek/igazsagugyi­szolgalat

Országos    Betegjogi,    Ellátottjogi,    Gyermekjogi    és Dokumentációs Központ (OBDK)

Az OBDK egy képviselői hálózat, amely védi a betegek jogait, valamint segítséget nyújt a szociális ellátással és gyermekjogokkal kapcsolatos kérdésekben.

Elérhetőség: VII. ker. Madách tér 3­4. IV. emelet
telefon: 06­1­-920­-2700,
zöld szám: 06­80­-620­-055
e-mail: obdk@obdk.hu
Honlap: http://www.obdk.hu/

Alapvető Jogok Biztosának Hivatala

A biztoshoz bárki fordulhat, aki úgy érzi, valamely hatóság eljárása miatt alkotmányos jogai sérülnek vagy sérülhetnek.

Panasz benyújtásának módja:

Levélcím: Alapvető Jogok Biztosának Hivatala 1387 Budapest Pf. 40.
telefon: 06­1­-475-­7129
Fax: 06­1­-269­-1615

Személyesen:
V. ker. Nádor u. 22. Ügyfélfogadás: Hétfő: 9:00­16:00 óra
Kedd-­csütörtök 8:00-­16:00 óra
Péntek 8:00­-12:00 óra
e-mail: panasz@ajbh.hu
Honlap: http://www.ajbh.hu/

Utcajogász

A Város Mindenkié önkéntes jogászai hetente egy alkalommal fogadják a hajléktalan és lakhatási gondokkal küzdő embere­ket. Célunk a jogi tanácsadás és információnyújtás, valamint az utcán élő hajléktalan embereket érintő problémák össze­ gyűjtése, hogy szervezetten léphessünk fel a hatóságok, az állampolgárok és az intézmények túlkapásai és meg­ különböztető gyakorlatai ellen. Ha konkrét  panasszal keresed meg az Utcajogászt, minden vonatkozó iratot és dokumentumot hozz magaddal, mert a jogászok így tudnak a leghatékonyabban segíteni.

Ügyfélfogadás:
Blaha Lujza tér (jó időben a téren, rossz időben az aluljáróban)
Péntek 15:00­17:00 óra
telefon: 06­70­-342­-7024
email: utcajogasz@gmail.com
Honlap:  www.utcajogasz.blog.hu

A kisokos nyomtatható változat innen letölthető.

(Visited 40 times, 1 visits today)