Lakcím fiktiválása (érvénytelenítése)

Mivel az ún. lakcím fiktiválási eljárás gyakran érinti a hajléktalan embereket, akiket tudtuk nélkül jelentenek ki korábbi lakóhelyükről családtagjaik, főbérlők vagy egy hajléktalanszálló, fontos ismerni ennek az ügymenetét és a szállásadót, valamint a lakót megillető jogokat. A lakcím fiktiválási eljárást mindig a lakcím szerint illetékes okmányirodán kezdeményezheti az a személy, aki a lakás vonatkozásában szállásadónak minősül, így a lakás tulajdonosa vagy haszonélvezője, az általa bérelt lakásra nézve a bérlő (bérlőtárs, társbérlő), a munkásszállásra, a felvonulási lakóépületbe vagy a munkáltató zárt területén belül szolgálati lakásra nézve a munkáltató, a hajléktalanszállásra nézve a szálláshely fenntartója, illetve annak megbízottja, de szállásadónak minősül a csecsemőotthon, más egészségügyi intézmény, diákotthon, kollégium, bentlakásos szociális intézmény vezetője (gondnoka) az irányítása alá tartozó szálláshelyre vagy lakóhelyre befogadott polgár és az ott lakó alkalmazott vagy hozzátartozó.

lakcimkartya2_1.jpg

Lakcím fiktiválása történhet hivatalból és kérelem útján.

* Hivatalból akkor indul a fiktiválási eljárás, ha a bíróság vagy más hatóság döntést hoz a lakás használatának megváltoztatásáról (pl. végrehajtás, lakáskiürítés) és erről értesíti a járási hivatalt, amely így hivatalból intézkedik a lakcím érvénytelenítéséről.

* Az eljárást a szállásadó kezdeményezheti, ha igazolja, hogy a lakásba bejelentkezett személy ténylegesen nem lakik ott. A tulajdonos által kezdeményezett eljárás menete a következő:

A szállásadó kérelmet nyújt be, melyben igazolnia kell, hogy az ingatlanába bejelentkezett személy ténylegesen nem lakik ott és a lakást véglegesen, a visszatérés szándéka nélkül hagyta el. Igazolás lehet például egy lejárt bérleti szerződés. A kérelem benyújtásához mellékelni kell az ingatlan tulajdonjogát igazoló 90 napnál nem régebbi tulajdoni lapot (kérésre a tulajdoni lapot a hivatal is megkéri, de az ezzel kapcsolatos díjakat a kérelmezőnek kell fizetni), valamint két tanú egybehangzó nyilatkozatát arról, hogy az ingatlanba bejelentkezett személy ténylegesen nem lakik ott és a lakást véglegesen, a visszatérés szándéka nélkül hagyta el (pl. minden személyes tárgyát elvitte onnan stb.). Egyik tanú sem lehet a kérelmező hozzátartozója. A fiktiválási eljárás illetékmentes, azaz a kérelmezőnek nem kell érte fizetni, az eljárás ügyintézési határideje pedig 30 nap.

A hatóságnak a tényállás tisztázása során meg kell kísérelnie megtalálni az érintett személyt és tőle is tájékoztatást kérni arról, hogy valóban nem akar-e visszatérni a lakásba. Az érintettet jellemzően postán próbálják megtalálni. Ha valakit kétszer nem veszi át a neki szóló küldeményt, akkor beáll a kézbesítési vélelem, azaz az értesítést kézbesítettnek tekintik akkor is, ha valójában nem ismeri a tartalmát, de az is előfordulhat, hogy ismeretlen címzettként azonosítják.

A tényállás tisztázása utána a hatóság első fokon döntést hoz. Ha a hatóság az érvénytelenítés mellett dönt, akkor azonnal intézkedik arról, hogy a lakcímnyilvántartásban a lakcím mellé „fiktív” jelzés kerüljön. Erről a döntésről az érintettet is értesíteni kell. Ha nem ismert a holléte, akkor a fiktiválásról hirdetményben kell tájékoztatni, azaz ki kell az információt függeszteni a hivatal nyilvánosság számára elérhető részén.

Ha valakinek fiktiválták a lakcímét, jogorvoslattal élhet, amelyre a döntés közlésétől számított 15 napon belül van lehetősége. A fellebbezést az első fokon eljáró hatóságnál kell benyújtani, és a fellebbezés illetéke 5000 forint. Ennek során azt kell bizonyítania, hogy a lakást csak átmenetileg hagyta el és vissza kíván térni. Ha a fellebbezés után is érvénytelen marad a lakcíme, akkor a fiktív jelzés addig marad a nyilvántartásban, ameddig új lakóhelyet be nem jelent.

(Visited 352 times, 1 visits today)

Vélemény, hozzászólás?