/Lakásrendeleti anomáliák- a VIII. kerületi lakásrendelet
8kerrendelet

Lakásrendeleti anomáliák- a VIII. kerületi lakásrendelet

Józsefvárosi lakásrendelet

Két okból fordítunk különös figyelmet a józsefvárosi lakásrendeletre. Egyrészt, hogy a Város Mindenkié csoportot igen gyakran keresik fel VIII. kerületi lakásszegénységben élő emberek, hiszen az országosan egyre mélyülő lakhatási válság a kerületi lakosoknak egy jelentős részét érinti. A lakhatási gondoknak számtalan megjelenési formája van az eladósodástól a rossz lakáskörülményeken át a kilakoltatással és gyermekelvétellel való fenyegetettségig. A másik, hogy a kerületi polgármester és alpolgármester közlései alapján tudni lehet, hogy az önkormányzat a helyi lakásrendelet módosítására készül. A javaslat várhatóan márciusra kerül a képviselőtestület elé. A józsefvárosi lakásrendelet több szempontból rendkívül problémás, ezért üdvözöljük, hogy a kerület annak módosítását napirendre tűzte. Nem mindegy azonban, hogy milyen irányban módosul a rendelet, ezért a fontosabb meglátásainkat az alábbiakban összefoglaljuk.

8kerrendelet

A Város Mindenkié csoport és az Utcajogász különös figyelmet fordít a VIII. kerületi lakhatási válságra, mely vélhetően egyik oka volt annak, hogy 2015 őszén dr. Kocsis Máté polgármester személyesen intézkedett arról, hogy a kerület március 1-ig függessze fel a kilakoltatásokat . Egyúttal a Polgármester Úr a lakásrendelet módosítását és kilakoltatás előtt álló lakók helyzetének átvizsgálását is elrendelte. A Kettős Mérce blog által szervezett Szegény vagyok, maradhatok? c. lakhatásról szóló beszélgetésen, melyen dr. Sára Botond Attila józsefvárosi alpolgármester is részt vett, többször szóba került a fenti rendelet.

A teljesség kedvéért meg kell jegyezni, hogy a lakhatási válság számos oka nem a kerületek vezetésében, vagy a vezetés hozzá nem értésében keresendő, hanem abban, hogy nincs jelenleg országos lakáspolitika, és egy ilyen méreteket öltő problémával az önkormányzatok források híján nem tudnak megbirkózni. A szabályozás korlátai és nehézségei ellenére sem lehet azonban az önkormányzatokat felmenteni, hiszen ezen keretek között is van mozgásterük: minimum annyi, hogy a kerületi szabályozást érthetővé és átláthatóvá tegyék, valamint, hogy az általuk képviselt lakosok érdekeit, és nem az ingatlangazdálkodásban rejlő profitlehetőségeket nézzék.

Mielőtt rátérnénk a józsefvárosi lakásrendeletre, fontos tudni, hogy a lakhatás hatályos magyar szabályozásának több szintje van. A legfontosabb jogszabály ebben a tekinteten az ún. Lakástörvény, ami csak keretszerűen foglalja össze a szabályokat, a részleteket különböző jogszabályokban, így az önkormányzati lakásgazdálkodással kapcsolatos minden pontosabb szabályt az  önkormányzati rendeletekben kell keresni.

A józsefvárosi lakásrendeletet 2010. március 9-én fogadta el az akkor már dr. Kocsis Máté által vezetett józsefvárosi önkormányzat. 2010 és 2015 között összesen tizennyolc alkalommal módosították az inkább kódex, semmint helyi rendelet méretű szabályhalmazt. Köszönhetően az állami lakáspolitika hiányának, illetve az átgondolatlan rendelet-módosítgatásoknak a józsefvárosi lakásrendelet – nem egyedülálló módon – több ponton problémás.

A kerületi vezetésre általában jellemző egy szegényellenes logika, nincs ez másképp a lakásrendelet esetében sem, mely éppen azokon a pontokon lehetetleníti el az elszegényedő családoknak talpon maradását, ahol az önkormányzatnak segítséget kellene nyújtania . Ezen anomáliákat három problémakörre lehetne felfűzni.

Alaptörvény-ellenes

Az Utcajogász álláspontja az, hogy a rendelet tartalmaz Alaptörvény- ellenes szakaszokat. A lakásrendelet két ponton is leszögezi, hogy előzetes letartóztatásba került személlyel nem lehet bérleti szerződést kötni. Jelenleg hatályos Alaptörvény XXVIII. cikk (2) bekezdése is kimondja Senki nem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős határozata nem állapította meg.”

Aki előzetes letartóztatásban van, nincs jogerősen elítélve: pártatlan, független bíróság még nem állapította meg bűnösségét. Számtalanszor  teljesen ártatlan emberek kerülnek előzetes fogvatartásba, ez egyáltalán nem kivételes. Szélsőséges helyzetekben akár az is előfordulhat, hogy egy VIII. kerületi lakost nem csak ártatlanul vádolnak meg, de egyúttal lakhatása is veszélybe kerül az átgondolatlan rendelkezés miatt. Külön fontosnak tartjuk kiemelni, hogy a kerület legfelső vezetésében két jogász is van – dr. Kocsis Máté polgármester és dr. Sára Botond Attila alpolgármester – ami miatt külön érthetetlen, hogyan kerülhetett be ez a szakasz az általuk vezetett kerület lakásrendeletébe.

Átgondolatlan

A rendelet más szakaszai egyszerűen csak átgondolatlanok. Nézzük meg például az ún. jogcím nélküli lakókra vonatkozó rendelkezéseket. Jogcím nélküli lakó az a lakó, akinek volt bérleti szerződése, de az önkormányzat valamiért felmondta azt. Megjegyzendő, hogy a Lakástörvény alapján az is jogcím nélküli használónak minősül, akinek a határozott idejű bérleti szerződése lejárt, ennek fényében pedig – bár ebből az okból szerződéskötés megtagadását mi magunk eddig nem tapasztaltuk – a józsefvárosi lakásrendelet szóban forgó szabálya még aggályosabb. Az önkormányzat két okból mondhatja fel a szerződést: ha tartozás halmozódik fel, illetve ha a lakó magatartása nem megfelelő. Ennek ellenére sem a bérleti díj elmaradásának mértéke, sem a „nem megfelelő magatartás” fogalma sincs tisztázva a lakásrendeletben. Ezért nem is annyira kivételes esetként előfordulhat, hogy pár tízezer forintos lakbérelmaradásért vagy egyetlen szomszéd panasza miatt felmondja a szerződést az önkormányzat.

Mindemellett az, hogy jelenleg a józsefvárosi lakásrendelet kimondja, hogy nem köthető új bérleti szerződés azzal, aki jogcím nélkül használ önkormányzati lakást, ténylegesen emberek kilakoltatásához vezet. Így annak, akinek akár pár ezer forintos elmaradás után az önkormányzat felmondja a szerződését, esélye sincs, akár tartozása rendezése után sem, hogy szociális alapú önkormányzati lakásban maradjon. Mivel a jelenleg drága piaci alapú bérlemények és az alacsony bérű önkormányzati lakások között nem létezik köztes megoldás,  a szerződés felmondása gyakran egyenes út a hajléktalanná váláshoz.

Alkalmazhatatlan

A rendelet nem csak alaptörvény-ellenes és átgondolatlan, de teljes mértékben alkalmazhatatlan is, egészen egyszerűen szakmailag rossz. Mi sem jobb példa erre, mint hogy hatályba lépése óta körülbelül háromhavonta módosították, öt év alatt összesen tizennyolc alkalommal. Mindemellett egy szinte kódex méretű szabályhalmazon kell magát átrágnia minden egyes esetben a jogalkalmazónak. Jogalkalmazón ebben az esetben nem jogászokat kell érteni elsősorban, hanem pl. a vagyongazdálkodók ügyintézőit. Az ügyintézők nem csak azért vannak nehéz helyzetben, mert egy átláthatatlan jogi fércmunkát kell nap, mint nap alkalmazniuk, hanem mert olyan szociálisan nehéz helyzeteket kellene átlátniuk, amely még egy megfelelő szaktudással rendelkező személynek sem volna egyszerű.

Nem nehéz belátni, hogy ha a rendelet értelmezése jogászok, köztisztviselők számára is kihívást jelent, milyen nehézséget jelenthet azok számára, akikről és akiknek a rendelet szól: a bérlők vagy bérlakásra pályázók számára. A jogszabályok, így a rendelet közérthetősége, “felhasználóbarát” megfogalmazása nem túlzó elvárás a jogalkotók, a kerület vezetése felé. Mindemellett a jogalkotási törvény is kötelezi az önkormányzatokat, hogy jogszabályaiknak acímzettek, tehát a lakosok számára egyértelműen értelmezhető szabályozási tartalommal kell rendelkezniük.

A rendeletben elszaporodott össze-vissza utalgató rendelkezések, lábjegyzetek sem segítik a megértést. Ennél tisztábban nem is mutathatná ki jogszabály, hogy a szakmaiságot és a lakosok érdekeit hogyan írja folyamatosan felül a politikai logika.

Amennyiben sor kerül az AVM által többször kért kerületi vezetéssel való találkozóra, szorgalmazzuk, hogy a lakásrendelet általunk nevesített anomáliáiról is essen szó.

Fotó: Vörös Anna

(Visited 45 times, 1 visits today)