Legalább kilencvenezer ember van bizonytalan lakcím helyzetben

A Város Mindenkié és az Utcajogász statisztikai adatkérés keretében megtudakolta a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalától (KEKKH), hogy hány embernek szerepel olyan lakcím a lakcímkártyáján, ami bizonytalanná teszi a helyzetét vagy egyesen megakadályozza, hogy hozzájusson alapvető szolgáltatásokhoz.

lakcimkartya2_1.jpg

Az adatkérésből a következők derülnek ki.

– Magyarországon összesen 22.624 embernek van ún. település szintű lakcíme bejelentett lakóhelyként, ebből 6010 fő Budapest valamely kerületében van bejelentve.

Noha a település szintű lakcím teljesen törvényes és elméletben teljes értékű lakcím, nagyon sok diszkrimináció éri azokat az embereket, akiknek ilyen típusú lakcíme van (pl. nem tudnak sim-kártyát venni, nehezen tudnak bankszámlát nyitni és a munkahelyeken is sok ellenérzés övezi ezt a típusú lakcímet). Nagyon sok ember, akinek település szintű lakcíme van, hajléktalan, de nem feltétlenül. Sajnos sok olyan ember van, aki nem tud bejelentkezni abba az albérletbe, ahol él, így kénytelen település szintű lakcímet létesíteni. Ami különösen megdöbbentő, hogy 1520 olyan embernek van település szintű lakcíme, aki 18 éven aluli, közöttük 439 öt éves vagy annál fiatalabb, habár ez a törvény és annak végrehajtási rendelete értelmében nem is lehetséges. A település szintű lakcímmel rendelkező emberek 72%-a férfi.

– Magyarországon összesen 63.660 főnek nincs érvényes lakcíme.

Az, hogy valakinek nincs érvényes lakcíme, több okból lehetséges. Elképzelhető, hogy a lakcímét fiktiválták, azaz a korábbi szállásadó érvénytelenítette, amikor elhagyta korábbi lakóhelyét vagy pedig üres a lakcímkártyája, azaz nem tudott semmilyen lakcímet bejelenteni és az okmányiroda (teljesen jogszerűtlenül) üres – azaz lakcímadat nélküli – lakcímkártyát állított neki. Érvénytelen lehet még valakinek a lakcíme akkor is, ha lejárt a lakcímkártyája, de nem újította meg. Ha ma valakinek érvénytelen lakcíme van, szinte semmilyen állampolgári jogát nem tudja érvényesíteni, ami a lakcímhez kötődik (pl. választás, szociális ellátások, iskolalátogatás, egészségügyi illetékesség).

– Magyarországon 6377 főnek csak tartózkodási cím van a lakcímkártyáján, vagyis nincs állandó lakcímük (hivatalos nevén lakóhelyük).

Ha valakinek csak tartózkodási helye van, akkor nagyon sok esetben olyan, mintha érvénytelen lakcíme lenne, hiszen nem tudja azokat a szolgáltatásokat és ellátásokat igénybe venni, amikhez állandó lakcím (lakóhely) szükséges (pl. sim-kártya, bankszámla). Azok az emberek, akiknek nincsen állandó lakcímük, a társadalombiztosítás szempontjából külföldinek minősülnek, vagyis nem jogosultak az államilag támogatott TB ellátásra (a hajléktalan emberek kivételt képeznek, akik állandó lakcím nélkül, hajléktalan státuszuknál fogva juthatnak hozzá a társadalombiztosítási ellátásokhoz).

(Visited 365 times, 1 visits today)

Vélemény, hozzászólás?