Újpest önkormányzatának is ki kell adnia a lakásgazdagodási adatait – másodfokon is pert nyert A Város Mindenkié

A Város Mindenkié csoport pert indított Újpest Önkormányzata ellen, mert az 2015. július óta nem adta ki a kerület lakásgazdálkodásáról szóló közérdekű adatokat. A per 2015. október 22-i tárgyalásán a bíróság az AVM mind a 19 kérdéséről úgy ítélte, hogy azok valóban olyan közérdekű adatokra vonatkoznak, amelyeket a IV. kerületi önkormányzat kezel, ezért a hivatalt ezek kiadására kötelezte. Az ítélet ellen az önkormányzat fellebbezett, ezért másodfokú tárgyalásra is sor került 2016. március 2-án. A tárgyalás során a Fővárosi Törvényszék megerősítette az első fokú ítéletet és arra kötelezte az újpesti önkormányzatot, hogy kiadja az adatokat.

img_4215

Az adatigénylés apropóját az adta, hogy a csoport az 5. Üres Lakások Menetére készülve minden fővárosi önkormányzattól és a fővárostól is kikérte az önkormányzat lakásgazdálkodásról szóló adataikat. A 24 önkormányzatból 22 teljesítette az adatkérést, egyedül a IV. és az V. kerület nem adta ki az adatokat. Az V. kerület ellen az AVM első fokon már megnyerte a pert, a kerület azonban azóta sem adta ki ezeket az adatokat, így feltételezzük, hogy ez az önkormányzat is fellebbezést fog benyújtani.

A IV. kerület ellen indított közérdekű adatigénylési perben a következő adatok kiadására kötelezte a másodfokú bíróság az önkormányzatot:

1. az önkormányzati tulajdonú bérlakások teljes állományának száma;

2. az állomány megoszlása komfortfokozat tekintetében;

3. a kiadott lakások négyzetméterre vetített havi bérleti díjai; a bérbeadási kategória (szociális, költségelvű, piaci) és komfortfokozat szerint;

4. négyzetméterre vetített bérleti díjak komfortfokozat szerint 2005 és 2015 között minden évben;

5. az állományban kiadatlan lakások száma és komfortfokozat valamint építési év szerinti megoszlása;

6. a kiadatlan lakások címlistája;

7. a kiadatlan lakásokhoz kapcsolódó, az önkormányzatnál felmerülő költségek összesítése, illetve – ha ez nem lehetséges – lakásonként történő leosztásban 2014. július 1. és 2015. július 1. között havi bontásban;

8. a szociális alapon bérbe adott lakások száma;

9. a költségelvű lakbérrel bérbe adott lakások száma;

10. a piaci alapú lakbérrel bérbe adott lakások száma;

11. 2014. január 1. és 2015. július 1. között elidegenített lakások száma;

12. A hatályos bérleti szerződések között a határozott ill. határozatlan idejű szerződések megoszlása;

13. 2014. január 1. és 2015. július 1. megszűnt lakások száma (a megszűnés okainak feltüntetésével az egyes esetekben);

14. 2014. január 1. és 2015. július 1. között épített vagy vásárolt lakások száma;

15. 2014. január 1. és 2015. július 1. között lakáspályázat keretében kiadott lakások száma;

16. 2014. január 1. és 2015. július 1. között pályázati úton kívül bérbe adott lakások száma;

17. 2014. január 1. és 2015. július 1. között beérkezett lakáskérelmek és lakáspályázatok száma;

18. 2014. január 1. és 2015. július 1. között az önkormányzat által kezdeményezett végrehajtási eljárások száma, az okok feltüntetésével az egyes esetekben;

19. 2014. január 1. és 2015. július 1. között az önkormányzat által kezdeményezett lakáskiürítési eljárások száma.

Az újpesti önkormányzat képviselője a tárgyaláson nem jelent meg, de írásos beadványában azzal érvelt, hogy nem az önkormányzattól kértük az adatokat hanem a polgármesteri hivataltól, ezek pedig külön jogi személyek, így nem a megfelelő szerv ellen indítottuk a pert. Arra is hivatkozott, hogy így nem is lehet csodálni a válasz elmaradását, hiszen adminisztrációs hiba történt. Ezen kívül szerepelt a fellebbezésében, hogy a kért adatok mind megtalálhatóak az önkormányzat honlapján, de az első fokon eljáró bíróság nem tette lehető számára, hogy a megtalálási helyek megjelölésével tegyen eleget az adatkérésnek.

A Fővárosi Törvényszék helybenhagyta az első fokú bíróság ítéletét. Indokolásában kiemelte, hogy az újpesti önkormányzat a fellebbezésében előadottakra az első fokú eljárásban nem hivatkozott, a fellebbezésben pedig új tény állítására, illetve új bizonyíték előadására csak akkor kerülhet sor, ha az új tény vagy az új bizonyíték az első fokú határozat meghozatalát követően jutott a fellebbező fél tudomására. Az adatkérés módját is megfelelőnek találta a törvényszék, hiszen az újpesti önkormányzat hivatalos honlapján szereplő hivatalos e-mail címre(wintermantel.zsolt@ujpest.hu) küldtük a kérelmet, egyenesen a polgármesternek, aki a jogszabályok értelmében ugyanúgy szerve a képviselő-testületnek mint a polgármesteri hivatal, és egyben képviseli az önkormányzatot. Nem tartotta megalapozottnak a Fővárosi Törvényszék azt az állítást sem, hogy az önkormányzat honlapján megtalálhatóak az adatok és ezt nem volt alkalma az önkormányzatnak megjelölni az elsőfokú eljárásában, mivel valójában ezzel nem is próbálkozott, egyáltalán nem válaszolt az adatkérésre.

A Város Mindenkié aktivistáját, Udvarhelyi Tesszát az eljárásban az Utcajogász ügyvédje, Kalota Ágnes képviselte.

Noha fontos eredménynek tartjuk, hogy bíróság megerősítette a lakásgazdálkodásra vonatkozó adatok közérdekű jellegét és hogy több, mint fél év után hozzá fogunk jutni ezekhez az adatokhoz, felháborítónak tartjuk, hogy ezekhez az adatokhoz peres eljárás útján tudunk csak hozzájutni, ami nemcsak idő, de pénzpocsékolás is. Mindezt a pazarlást az önkormányzat megelőzhette volna, ha törvényi kötelezettségnek megfelelően megkeresésünkre válaszol, és kiadja a közpénzek falhasználásáról szóló adatokat.

(Visited 38 times, 1 visits today)