/A települési szintű támogatások és bejegyzett lakcím kapcsolata
Utcajogász alapértelmezett kép 2

A települési szintű támogatások és bejegyzett lakcím kapcsolata

Mindennapi életünk során gyakori esetnek számít, hogy a hivatali ügyek intézésénél, rendőri igazoltatásnál és számtalan más esetben is egy átlag polgár előveszi a lakcímkártyáját és a rajta lévő adatokat felhasználva igazolja lakhelyét. Belegondoltunk már valaha abba mekkora jelentőséggel bír az a tény, hogy a lakcímkártyáinkon (pontos nevén lakcímet igazoló hatósági igazolvány) a lakóhely mellett megjelenik az otthonunk pontos címét jelző város neve, irányítószáma, az utca neve és otthonunk házszáma? Ez a bejegyzés azon családok helyzetéről és lehetőségeiről szól, amelyeknek van otthonuk, de nincs hatóság által elismert lakcímük. Arról, hogy mai Magyarországon mekkora súlya van a bejegyzett lakcímnek a családok életében a települési támogatások igénybevételekor.

lakcimkartya2_1.jpg

Vegyünk egy egyszerű példát, hogy szemléltessük az esetet:

Katalin egyedülálló szülő, három gyermekét neveli Magyarország egy tetszőleges nagyvárosában található otthonában. A gyerekek közül egy óvodás, kettő iskoláskorú. Megélhetési harcot folytat családja ellátásáért, és próbál minden lehetőséget és segítséget megragadni. Neki és gyermekeinek van fedél a feje felett, azonban a helyzetet árnyalja, hogy otthona nem jelenik meg a nyilvántartásokban bejegyzett címmel, előző lakcíméről már kijelentették. Ugyanis Katalin a jogszabályok értelmében nem legálisan lakja az adott ingatlant gyermekeivel, azaz lakcímnélküli, más nevén önkényes területfoglaló.

Mik a család lehetőségei a bevételeket tekintve?

Szülőként szerencsés esetben 6, de általában 3 hónapig tud részt venni közmunka programban évente, így a maradék időben (6-9 hónapban) havi nettó 22800 Ft foglalkoztatást helyettesítő támogatásban (FHT) részesül. Katalinnak jár gyermekei után a családi pótlék, amely pontosabban nevelési ellátást jelent a nem iskoláskorú gyermekek után, illetve iskoláztatási támogatást az iskoláskorú gyermekek után. Ennek mértéke 12.200,- Ft-tól 25.900,- Ft-ig terjedhet havonta, függően a gyermekek számától, attól, hogy egyedülálló-e a szülő, illetve, hogy a gyermek tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos.

tamogatasok.png

Forrás:http://csalad.hu/wp-content/uploads/2015/10/CSAL%C3%81DI-P%C3%93TL%C3%89K.pdf

Katalin anyaként milyen helyi (önkormányzati) támogatásokat tud igénybe venni 2016 márciusában?

Családjával együtt a következő településszintű támogatások közül egyet sem tud igénybe venni (egy hazánkban található nagyváros települési támogatásokról szóló önkormányzati rendelete alapján):

  • lakhatási támogatás,
  • gyógyszertámogatás,
  • átmeneti segély,
  • gyermekétkeztetési intézményi díj támogatás,
  • rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény,
  • hátralékcsökkentési támogatás,
  • lakbértámogatás.

1. Lakhatási támogatás

A lakhatási támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez havi rendszerességgel nyújtott hozzájárulás. Feltételként jelenik meg, hogy az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem ne érje el a 71.250,- Ft-ot (az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének két és félszeresét) a családban.

2. Gyógyszertámogatás

A gyógyszertámogatás keretében az önkormányzat segít annak, aki a krónikus betegségére tekintettel a járóbeteg-ellátás keretében rendelhető vényköteles gyógyszerek – ideértve a különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszereket is – költségét létfenntartása veszélyeztetése nélkül nem képes viselni. Egyéb feltételek mellett gyógyszertámogatásra az jogosult, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a 85.500,- Ft-ot.

3. Átmeneti segély

Az igénylő személyeknek/családoknak ez a támogatás a váratlanul felmerült események (munkahely elvesztése, hirtelen megemelkedő gyógyszerköltségek, téli tüzelő finanszírozására stb.) és krízishelyzetek (haláleset a családban) kezelésére nyújt segítséget. Az átmeneti segély igénybevételi lehetőségének jövedelmi felső határa 57.000,- Ft egyedül élő személy esetén, illetve 42.750,- Ft/fő családban élő személynél. Elemi kár, belvíz esetén 71.250,- Ft egyedül élő személy, illetve 57.000,- Ft/fő családban élő személy esetén.

4. Gyermekintézményi étkeztetési díj támogatás

Ezzel a támogatással az önkormányzat a rászoruló családoknak nyújt segítséget 50%-os vagy 100%-os mértékben a gyermekintézményi (bölcsődei/óvodai/iskolai) étkeztetési költségek finanszírozására. Az igénylésnél az egy főre eső jövedelem felső határa itt is 57.000,- Ft/fő.

5. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény

Röviden összefoglalva a kedvezmény keretében a gyermek a gyermekétkeztetés normatív kedvezményérére, pénzbeli/természetbeni támogatásra, valamint egyéb kedvezményekre jogosult (pl. tankönyvtámogatás). Az egy főre eső jövedelem felső határa 39.900,- Ft, illetve speciális esetekben (pl. egyedülálló szülő, tartósan beteg/ súlyosan fogyatékos gyermek stb) 37.050,- Ft.

6. Hátralékcsökkentési támogatás

A hátralékcsökkentési támogatás a szociálisan rászorult személyek részére nyújtott ellátás, amely a kérelmező és háztartása által lakott helyiség lakhatásának megőrzését segíti elő. A támogatás a lakbértartozás vagy a közművekkel szemben fennálló díjtartozás kifizetésében nyújt segítséget. Ugyanúgy, mint a lakhatási támogatás esetében az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem az igénylés feltételeként nem érheti el a 71.250,- Ft-ot a családban.

7. Lakbértámogatás

A lakbértámogatás keretében az önkormányzat a szociális bérlakásban élő lakosnak nyújt segítséget a bérleti díj kifizetéséhez. Lakbértámogatásra az a szociális alapon bérbe adott lakás bérlője jogosult, akinek háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg a 71.250,- Ft-ot.

1. táblázat A településszintű támogatások összegei

Támogatás típusa

Támogatás összege

Lakhatási támogatás

A támogatás minimális összege havi 2.500,- Ft, amely egy év időtartamra állapítható meg.

Gyógyszertámogatás

4.000 és 10.000,- Ft közötti havi összeg, amely az egy főre eső jövedelem nagyságától változik, illetve attól függ, hogy a kérelmező egyedül vagy családban él.

Átmeneti segély

1)      egy naptári évben legfeljebb összesen 25.000,- Ft lehet

2)      elemi kár esetén legalább 10.000,- Ft, legfeljebb 420.000,- Ft, de nem lehet magasabb, mint a helyreállítás

költségének 90%-a és a biztosító által fizetett kártérítés összege

Gyermekétkeztetési intézményi díj támogatás

1)      3.000,- Ft/hó/gyermekenként

2)      1.500,- Ft/hó/gyermek – a 3 vagy több gyermeket nevelő család, illetve tartósan beteg, fogyatékos; vagy 9. évfolyamtól nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő és rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek esetében – mivel itt a fizetési kötelezettséget az 50% normatív kedvezmény – mely alanyi jogon kerül megállapításra – csökkenti.

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény

1) a) Gyermekétkeztetés esetén a bölcsődés, az óvodás, az 1-8. évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő és rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek után az intézményi térítési díj 100 %-át,

 b) az a) pont alá nem tartozó, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek és tanuló után az intézményi térítési díj 50 %-át normatív kedvezményként kell biztosítani.

 

2) Annak a gyermeknek, akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága a tárgyév május 1-jén fennáll, hivatalból egyszeri, 5.800,- Ft összegű rendkívüli gyermekvédelmi támogatás kerül kiutalásra. Akinek a jogosultsága augusztus 1-jén és november 1-jén fennáll, egyszeri 5.800,- Ft összegű természetbeni támogatás (Erzsébet utalvány) kerül kipostázásra.

 

3) pénzbeli ellátásra jogosult a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek után a gyermek családbafogadó gyámjául kirendelt hozzátartozó, ha

 a) a gyermek tartására köteles, és

 b) nyugellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban, megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban, időskorúak járadékában vagy olyan ellátásban részesül, amely a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások emeléséről szóló jogszabály hatálya alá tartozik. A pénzbeli ellátás havi összege: 6.720.- Ft.

Hátralékcsökkentési támogatás

Maximum a díjhátralék 75%-a és összege és éves szinten nem haladhatja meg a 300.000,- Ft-ot.

Lakbértámogatás

A bérleti díj 22%-a vagy 33%-a, (abban az esetben 22%, ha a kérelmező által bérelt lakás mérete a háztartás létszáma szerinti elismert lakásnagyságot egy kategóriával meghaladja, és a többi jogosultsági feltétel fennáll) A támogatás mértéke nem lehet kevesebb, mint 2.500,- Ft.

Forrás: saját szerkesztés egy magyarországi nagyváros települési támogatásokról szóló önkormányzati rendelete alapján

Miért kell a lakcím a szociális juttatások igénybevételéhez?

Egy hazánkban található nagyváros települési támogatásokról szóló önkormányzati rendeletének 1. §-sa kimondja, hogy a települési szintű támogatásokat adott város közigazgatási területén lakcímmel rendelkező

  1. magyar állampolgárok,
  2. bevándorlók és letelepedettek,
  3. hontalanok és
  4. a magyar hatóság által menekültként vagy oltalmazottként elismert személyek vehetik igénybe.

Mind a hét települési támogatás feltételénél kivétel nélkül megjelenik az egy főre eső jövedelem vagy az egy fogyasztási egységre eső jövedelem a támogatás típustól függően maximalizálva. A feltételek igazolásához szükséges annak bizonyítása, hogy hány ember lakik együtt, mivel így tudják meghatározni azok teljesülését, ehhez pedig szükségszerűen bejelentett lakóhelyre és/vagy tartózkodási helyre van szükség. Ugyanis azt, hogy hányan laknak egy háztartásban a járási hivatal igazolja. Az előbb említett információk alapján a jogszabályok ugyan közvetlenül nem írják elő a bejelentett lakóhely/tartózkodási hely meglétét, de közvetetten szükséges az ellátás feltételeinek megállapításához (a mögöttes követelmények következtében), azaz ha egy családnak nincs lakcímadata, akkor a jogszabályok értelmében nem válhat jogosulttá a juttatások igénybevételére. A rendelet nagymértékben épül az 1997. évi XXXI. számú és a 1993. évi III. számú törvényekre, amely hivatkozási alapként szolgál a benne foglalt rendelkezések adott mivoltára, azaz arra, hogy az önkormányzatnak miért van megkötve a keze.

Hogyan befolyásolja ez Katalin és családja életét?

Jelen jogszabályi környezetben tehát Katalin egyetlen településszintű támogatást sem tud igénybe venni, bár családja jövedelmi helyzete alapján erre jogosult lenne. A hét különböző támogatás típusból öt kifejezetten nagy segítséget nyújtana számára (a lakbértámogatás és a hátralékcsökkentési támogatás nem releváns a lakói státusza miatt). Viszont nem kaphat lakhatási- és gyógyszertámogatást, nem igényelhet átmeneti segélyt a váratlan kiadásokra, gyermekei után nem jár neki rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény és kedvezményes óvodai és iskolai étkezés sem. Az utóbbi kettő hiánya azt eredményezi, hogy a gyermekek nem jutnak élelemhez az óvodákban és iskolában, így gyakrabban történik meg az, hogy nem mennek és kimaradnak ezekből az intézményekből. Ezáltal a családi pótlék folyósítása is veszélybe kerül, mivel 2016. január 1-jétől a nevelési támogatás kifizetését szüneteltetik, ha a gyermek 20 napnál többet hiányzik igazolatlanul az óvodából, vagy 50 tanóránál többet hiányzik igazolatlanul az iskolából.

A létező és igazolható lakcímnek rendkívüli jelentősége van a hétköznapokban és a támogatások igénybevétele során. Mindez azt eredményezi, hogy az adott városban élő hasonló helyzetben lévő mélyszegény családok semmiféle segítségre nem számíthatnak. Pontosabban azt, hogy a szociális háló azokon nem segít, akik a leginkább elesettek, és akik leginkább segítségre szorulnak.

Szerzők: az AKUT Egyesület és az „Elszalasztott 1000 Év” Egyesület munkatársai

A szerzők munkájának általános támogatója a Open Society Institute Budapest Foundation.

(Visited 83 times, 1 visits today)