/Nem egyenlő bánásmóddal kapcsolatos ügy, ha azért szakítják el tőled a gyermekedet, mert szegény vagy
Erzsi Ebh

Nem egyenlő bánásmóddal kapcsolatos ügy, ha azért szakítják el tőled a gyermekedet, mert szegény vagy

Erzsébettel azt követően fordultunk az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz (EBH), hogy kislányát megoldatlan lakhatási helyzetükre hivatkozva vették nevelésbe. Az EBH érdemi vizsgálat nélkül utasította el beadványunkat arra hivatkozva, hogy nincs hatásköre eljárni az ügyben. Az EBH végzését bíróság előtt támadtuk meg, a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság azonban elutasította kérelmünket. Az EBH nemcsak nem tartja feladatának a szegénység miatti gyermekelvételek vizsgálatát, de még pénzt is követelt Erzsébettől, amiért bírósághoz fordult.

erzsi_ebh

Erzsébet önként vette fel a kapcsolatot a gyermekjóléti szolgálattal, hogy segítsenek a szociális intézményrendszeren belül átmenetileg elhelyezést találni neki és gyermekének, mivel piaci alapon nem találtak albérletet. A családsegítő szolgálattól érdemi segítséget nem kapott, azonban értesítették a gyámhatóságot, melynek hatására segítség helyett a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezéséről, majd nevelésbe vételről határoztak. A nevelésbe vételt a gyámhatóság két okkal magyarázta: egyrészt Erzsébet állítólagos egészségügyi állapotára, másrészt lakhatási helyzetének rendezetlenségére.

A nevelésbe vételt elrendelő határozathoz a gyámhatóság beszerezte az illetékes pszichiátriai gondozó szakvéleményét. A szakorvos véleménye szerint Erzsébeten nem volt észlelhető kóros eltérés pszichés szempontból.

A gyámhatóság indoklása szerint “Az anya lakhatási és jövedelmi problémái tovább nehezítik a helyzetet, az anya betegségével kapcsolatban elutasító.” (…) “Tekintettel arra, hogy az anyának nem sikerült anyaotthont találni, az apa a családgondozó véleménye szerint nem alkalmas a gyermek nevelésére, és az anyai nagymama nem vállalta tovább a gyermek gondozását, a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezéséről rendelkezett (…)”

Az időszakos felülvizsgálat eredményeképpen a nevelésbe vételt a gyámhatóság határozatával fenntartotta. Az újabb határozat mindössze ennyit rögzített indoklásképpen:  „Hatóságunk felülvizsgálta a kiskorú nevelésbe vételét. A benyújtott tájékoztatások a nevelésbe vétel fenntartását javasolják a gondozási hely változatlanul hagyásával. Az anya a gyermek nevelésbe vételekor Budapesten hajléktalanszállón tartózkodott. Időközben újabb gyermeke született, akivel Budapest XII. kerületben sikerült albérletbe költöznie. A Budapest XII. kerületi gyermekjóléti központ sikeresen felvette az anyával a kapcsolatot.”

A nevelésbe vétel elrendelése óta megszületett Erzsébet kisebbik lánya. Erzsébet együttműködik a területileg illetékes gyermekjóléti szolgálattal, amely –  mind szociális helyzetére, mind egészségügyi állapotára tekintettel – alkalmasnak találta a gyermeknevelésre.

Az EBH-hoz fordultunk

Az Utcajogász az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz fordult, mivel álláspontunk szerint sérti az egyenlő bánásmód követelményét, ha valakitől azzal az indokkal veszik el a gyermekét, hogy nem megoldott a lakhatása. A lakhatási krízisben lévő családok elhelyezése az állam feladata. Nemcsak szerintünk, hanem a hatályos gyermekvédelmi törvény szerint is. Nem lehetséges tehát csak azért nevelésbe venni egy gyermeket, mert nincs megoldva a lakhatása.

A gyermekvédelmi törvény szerint “a gyermek szüleitől vagy más hozzátartozóitól csak saját érdekében, törvényben meghatározott esetekben és módon választható el. A gyermeket kizárólag anyagi okból fennálló veszélyeztetettség miatt nem szabad családjától elválasztani.

Az egyenlő bánásmódról szóló törvény szerint közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt (…) q) vagyoni helyzete (…) miatt részesül kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben levő személy vagy csoport részesül, részesült vagy részesülne.

Az EBH azonban érdemi vizsgálat nélkül utasította el kérelmünket, mivel szerintük nincs hatáskörük eljárni: a gyermekek családból való kiemelésének vizsgálata csakis a gyámhatóság hatáskörébe tartozik. Ha az EBH vizsgálná a fenti kérdést, azzal szerintük elvonnák a gyámhatóságok hatásköreit. Lényegében ezzel az érveléssel értett egyet az ügy felülvizsgálatára kért Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság nevében eljáró dr. Nagy Péter bírósági titkár is.

Miért nem értünk egyet az EBH-val?

Abban az EBH-nak teljesen igaza van, hogy nem vonhatja el más közigazgatási szerv hatáskörét. Nyilván nem dönthet az EBH például egy birtokvédelmi vitában a jegyző helyett, egy áramtúlszámlázás ügyében a fogyasztóvédelmi hatóság helyett, vagy akár a gyermek elhelyezéséről a gyámhatóság helyett. Mi nem is azt kértük az EBH-tól, hogy adja vissza Erzsébetnek a gyermekét vagy változtassa meg a kapcsolattartási szabályokat, hiszen ezekről a kérdésekről a gyámhatóságnak kell dönteni.

Mi csak azt kértük az EBH-tól, hogy vizsgálja meg, hogy a gyámhatóság az eljárása során bármikor megsértette-e az egyenlő bánásmód követelményét, például akkor, amikor azzal indokolta a nevelésbe vétel fenntartását, hogy Erzsébet korábban (!) hajléktalanszállón lakott.

Nyilván a másodfokon eljáró gyámhatóságnak – fellebbezés esetén – lehetősége van megváltoztatni, kijavítani az első fokon eljáró gyámhatóság tévedéseit. Ez azonban nem változtat azon a tényen, hogy az eljárás során az első fokú gyámhatóság megtartotta vagy megsértette az egyenlő bánásmód követelményét.

Fizess az EBH-nak, mert bírósághoz fordultál!

A törvény szerint az, aki elveszti a pert, köteles megfizetni a bíróság munkájáért az ún. illetéket és a nyertes félnek a költségeit. Ez így igazságos. A bírósághoz fordulóknak azonban lehetőségük van mentességet kérni a bíróságtól a bíróságnak járó illeték megfizetése alól. Az ilyen mentességi kérelmet meg kell indokolni és hivatalos igazolásokkal kell alátámasztani. Erzsébet ügyében mi is beadtunk egy személyes költségmentességi kérelmet, amit a bíróság engedélyezett is, hiszen Erzsébet egyedül neveli kisebbik lányát.

Az a személyes költségmentesség, amit a bíróság engedélyez, nem terjed ki a nyertes fél költségeinek megfizetésére. A nyertes költségeit abban az esetben nem kell megfizetni, amennyiben ennek mellőzését a nyertes kéri. Az EBH azonban – annak ellenére, hogy Erzsébet nehéz helyzetével tisztában volt – ilyen nyilatkozatot nem tett. Ezért a vesztesnek, Erzsébetnek mindenképpen meg kell fizetni a nyertesnek, az EBH-nak járó eljárási költségeket. Hogy a nyertesnek mennyi költsége merült fel ténylegesen a jogvita folytán, a bíróság dönti el a nyertes fél beadványainak mennyisége, igényessége alapján.

Az EBH a bíróságnak egy alig több, mint egy oldalas (a fejlécen és a kötelező eljárási nyilatkozatokon felül összesen két, érdemi bekezdést tartalmazó) beadványt készített, amely legnagyobb részben a törvény szövegének bemásolásából állt. Ez alapján a bíróság a lehetséges legalacsonyabb összegű költséget állapította meg az EBH javára.

Hiába adott tehát a bíróság a 10.000 forintos illeték megfizetése alól mentességet Erzsébetnek arra tekintettel, hogy egyedül neveli gyermekét és szegénységben él, az EBH igényt tartott az 5.000 forintos eljárási költségre Erzsébettől, amelyet az egyoldalas beadvány elkészítéséért számoltak fel. Ez nem ütközik semmilyen jogszabályba, ugyanakkor szerintünk nem etikus egy egyenlő bánásmóddal foglalkozó autonóm államigazgatási szervnek egy egyoldalas beadvány elkészítéséért pénzt kérni egy olyan embertől, aki éppen azért fordult az EBH-hoz, mert szegénysége miatt vették el gyermekét.

Miért nem meri az EBH vizsgálni a gyámhatóságok eljárását?

Hiába tiltja a gyermekvédelmi törvény, közvetetten pedig az egyenlő bánásmódról szóló törvény is, hogy a család szegénységére hivatkozva válasszanak egy gyermeket családjától, az anyagi okokból való kiemelések nagyon gyakoriak Magyarországon, rendszerszintű problémát jeleznek.

A Fővárosi Gyermekvédelmi Szakszolgálat által szolgáltatott adatok szerint 2012-ben 21 000 gyermek élt családjából kiemelve – közülük mintegy 8200-an gyermekotthonokban, 13 ezren államilag kijelölt nevelőszülőknél, 300-an pedig különleges gyermekotthonokban.

A Habitat for Humanity Hungary 2012-es jelentése szerint az átmeneti gondozásban lévő gyermekek jelentős részét lakhatási problémák miatt emelték ki családjukból.

Kovács Vera, az ELTE doktori hallgatójának  2014-es kutatása szerint a jogszabályi tiltás ellenére a gyermekek intézményben vagy nevelőszülőknél történő ideiglenes elhelyezésének indokát jelölő Tegyesz-kódok közül három kifejezetten a család anyagi, illetve lakhatási körülményeire vonatkozik:

11-es kód: jövedelemmel nem rendelkező szülő

12-es kód: hajléktalan szülő

13-as kód: lakhatási problémákkal rendelkező szülő

Az ENSZ Gyermekjogi Bizottságának jelentése “(…) felszólítja a (magyar) államot, biztosítsa, hogy a gyermekeket ne válasszák el szüleiktől azok szegénysége és lakhatásuk hiánya miatt, és azt javasolja, hogy az állam tiltsa meg, hogy gyermekeket a családok gazdasági helyzete miatt helyezzenek el állami gondozásban, amelyet csak végső megoldásként alkalmazzanak, ahogy azt az Egyesült Nemzetek Szervezetének 2009. november 20-án elfogadott „Alternatív Gondoskodás a Gyermekről” irányelvei kimondják. A Bizottság azt is javasolja, hogy az állam tegyen meg minden szükséges lépést annak érdekében, hogy a rászoruló családoknak megfelelő szociális bérlakásokat, valamint az alacsony jövedelmű gyermekes családokat támogató intézkedéseket és szociális juttatásokat biztosítsanak, hogy megelőzze a gyermekek kiemelését otthonukból.

Ha az EBH vizsgálni próbálná az anyagi okokból való gyermekelvételes eseteket, olyan lavinát indítana el, amely nagyon kényelmetlen helyzetbe hozná a Magyar Államot. Ha ugyanis az EBH kimondaná, hogy egy gyermeket azért vettek el családjától, mert nem volt hol lakniuk, erre hivatkozva valószínűleg nagyon sokan kérhetnék, hogy az Ő elvett gyermekük eljárását is vizsgálja meg az EBH. Ez rengeteg ügyet és konfliktust jelentene az EBH számára. Olyan ügyeket, amelyek vizsgálata révén az egész magyar gyámhatósági gyakorlat, így a Magyar Állam felelőssége is vizsgálat alá kerülne.

Molnár Noémi Fanni

Fotó: Csécsei Ilona

(Visited 52 times, 1 visits today)