/Szabálysértés (?) az emberhez méltó élet reményében
Blog 3

Szabálysértés (?) az emberhez méltó élet reményében

Danó Terézt és férjét, Zoltánt szabálysértés miatt állították bíróság elé. A feljelentés szerint a házaspár az önkényes beköltözés szabálysértését követte el, ugyanis egy évek óta üresen álló, leromlott állapotú önkormányzati lakásba költöztek be a IX. kerületi Vaskapu utcában. A jelenleg hatályos törvények szerint valóban szabálysértésnek számít, ha valaki egy üres lakásba beköltözik anélkül, hogy arra feljogosították volna (2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről, 167§ Önkényes beköltözés). Más választása a családnak azonban nem volt, hogy elkerüljék az utcára kerülést, és azt, hogy annak következtében szétszakadjon a családjuk (a hajléktalan ellátó intézményekben a párok a legritkább esetben tudnak együtt maradni).

blog_3

Danó Teréz és családja korábban évtizedekig élt egy ferencvárosi önkormányzati lakásban, innen pár tízezres lakbér-elmaradás és kérelmek leadásának pár napos késése miatt elhelyezés nélkül lakoltatták ki őket. Az azóta eltelt 3 évben albérletek és az utca között hánykolódtak (főleg ez utóbbi volt a jellemző), míg végül a Vaskapu utcai üres ház egyik lakásába költöztek. Hiába van mindenkinek munkája  a családban, így is annyira kevés a jövedelmük, hogy a piaci alapon kiadott albérletet nem tudják megfizetni. Nem elég, hogy alacsony a jövedelmük, a lakástulajdonosok sokszor azért utasítják el őket, mert cigányoknak nem adják ki a lakásukat. Mivel a szociális bérlakás-állomány nagyon szűkös, a szociális bérlakásra a pályázatok nagyon ritkák, és az önkormányzatok a pályázati feltételek által gyakran éppen a rászoruló családokat zárják ki, így Danóéknak esélyük sincsen szociális bérletbe költözni.

Az évek óta üresen álló és folyamatosan romló állapotú Vaskapu utcai lakást – amelyet a tulajdonos és üzemeltető önkormányzatnak kellene karban tartani – a család egyébként lakhatóvá tette, sőt valamelyest fel is újította. Danóék nem ingyen-lakást szerettek volna, hanem egy emberhez méltó minőségű és megfizethető árú lakhatási lehetőséget. Többször jártak az önkormányzatnál azt kérvényezve, hogy tegyék legálissá lakhatásukat, kössenek velük szerződést, amivel egyúttal lakbérfizetésre is kötelezték volna magukat. A házaspár fia, Zoltán még egy képviselő-testületi ülésen is felszólalt a család érdekében, az önkormányzat azonban hallani sem akart szerződésről. Pedig az üresen álló lakások állaga folyamatosan romlik, előbb-utóbb használhatatlanná válnak, és így csak viszik a pénzt – ezzel az önkormányzatok gyakorlatilag elfecsérlik a közvagyont.

Az AVM szerint egy régóta üresen álló önkormányzati lakásba beköltözés nem bűn, hanem lakhatási szükségletből eredő kényszermegoldás, amely akkor lép fel, ha az állam és az önkormányzatok elmulasztják kielégíteni a lakhatásra való igényt. Danóékhoz hasonló -rossz és bizonytalan lakhatási körülmények között, a kilakoltatástól való folytonos rettegésben- több százezren élnek ma Magyarországon. Sokan közülük – mint a Danó család – hiába dolgoznak, arra soha nincs elég pénzük, hogy lakást vásároljanak, de még arra sem, hogy piaci alapon lakást béreljenek. Nincs érdemi, rászorulóknak nyújtott lakhatási támogatás, a tavaly megszüntetett központi lakásfenntartási támogatás helyébe a települési önkormányzatok általában szűkített hozzáférésű, kisebb összegű támogatást adnak, vagy egyáltalán nem is nyújtanak ilyet. Állami szociális bérlakás-rendszer nincs, a nagyon szűk önkormányzat bérlakás szektor szinte teljesen elérhetetlen, pedig közel tizenötezer önkormányzati lakás áll üresen, kihasználatlanul, az enyészetnek hagyva.

Ferencvárosban is, az önkormányzat adatközlése szerint 261 lakás áll üresen. Ezeknek egy jó részét, némi ráfordítás árán, újból hasznosítani lehetne. Ebben a gyakran forráshiányos önkormányzatoknak a központi állam segítségére is szükségük lenne. Ha az állam és az önkormányzatok komolyan vennék a rosszabb helyzetű emberek megsegítésére vonatkozó felelősségüket, akkor a hajléktalan, vagy bizonytalan lakhatási körülmények közt élő embereknek tartós lakhatást biztosíthatnának a kihasználatlanul álló ingatlanokban. Ha ezt el is mulasztják megtenni, legalább ne büntessék, ne zaklassák rendőrökkel, ne próbálják jogellenesen kilakoltatni azokat az embereket, akik maguk hasznosítják a felhasználatlan, és parlagon heverő ingatlanokat, és beköltöznek a lakatlan lakásokba.

A szabálysértési tárgyalás végén az „önkényes beköltözők” „csak” figyelmeztetést kaptak, de ez nem vigasztalja őket, hisz lakhatásuk továbbra sem megoldott. A többszöri rendőri vegzálás hatására, valamint gáz és villany nélkül maradva (amit az önkormányzat kapcsoltatott ki), a család most egy másik, lakhatásra nem igazán alkalmas ingatlanba volt kénytelen átköltözni. Albérletet továbbra is keresnek, naponta akár 10-20 lakás iránt is érdeklődnek tulajdonosánál, de olyat nem találnak, ahova kettőnél többen mehetnének, vagy amit jövedelmükből fenn tudnának tartani.

Danóékat a bíróság előtt az Utcajogász képviselte.

Ha szívesen ajánlaná fel albérletét a család számára, keresse Danó Zoltánné Terézt: 30/911-3256, 30/8973866

(Visited 51 times, 1 visits today)