/Mit tehet a rendőr egy hajléktalanszállón?
Aszódi Utca 8 5

Mit tehet a rendőr egy hajléktalanszállón?

A rendőrség a szociális intézményekben – ezek között az éjjeli menedékhelyeken és az átmeneti szállókon – is csak a jogszabályokban meghatározott keretek szerint intézkedhet. A rendőrök fellépése során az 1994-es rendőrségi törvény (Rtv.) szabályait kell figyelembe venni.

A rendőr jogosult a szociális intézménybe

  1. feladatai teljesítése során belépni,
  2. ott intézkedni (felvilágosítást kérhet, igazoltathat),

a jogszabályokban meghatározott keretek között, a jogszabály által meghatározott célok teljesítése érdekében.

A rendőr nem jogosult az utcáról belépve a szociális intézményben lakók listájához hozzáférni.

Amennyiben rendőr jogsértő módon jár el, panasszal lehet élni a Független Rendészeti Panasztestületnél vagy az intézkedést foganatosító rendőri szervnél.

Belépés az intézménybe

A szociális intézményekbe a rendőr a feladata teljesítése során beléphet, és ott az intézmény rendjének lehetőség szerinti tiszteletben tartásával intézkedhet.

Ha a rendőr belép a szociális intézménybe, érdemes megkérdezni, hogy melyik feladata teljesítése során teszik ez, mivel a rendőr fellépésének jogalapját, tehát azt, hogy milyen jogszabály alapján jár el,  a rendőrnek minden esetben közölnie kell.

Intézkedések

A rendőr az intézkedése megkezdése előtt (vagy ha ez veszélyezteti az intézkedést, akkor utána) köteles:

  • a napszaknak megfelelően köszönni, tisztelegni    (ha a rendőr egyenruhát visel),
  • nevét, azonosító számát közölni,
  • szolgálati igazolványát vagy azonosító jelvényét felmutatni,az intézkedés alá vont

    személlyel az intézkedés tényét és célját szóban közölni.

Fontos, hogy minden rendőri intézkedés csak a törvényes célja megvalósítása érdekében történhet, tehát a rendőri intézkedés célhoz kötött.

A rendőr az intézkedést vagy a kényszerítő eszközök (pl. bilincselés) alkalmazását követően köteles az intézkedés alá vont személyt tájékoztatni a panasz lehetőségéről, és a benyújtására nyitva álló határidőről.

A szociális intézményekben a következő rendőrségi intézkedések fordulhatnak elő:

Felvilágosítás kérés: a rendőr a feladata ellátása során bárkihez intézhet kérdést vagy kérhet felvilágosítást, ha alaposan feltehető, hogy a megkérdezett olyan közlést tehet, amely a rendőri feladatok teljesítéséhez szükséges. A válaszadás nem megtagadható, tehát ha a szociális munkást egy szociális intézményben megkérdezi a rendőr, hogy xy – akit pl. lopás miatt köröznek – a szállón lakik-e, akkor arra a törvény alapján kötelező válaszolni (kivéve ha magát, vagy hozzátartozóját bűncselekménnyel vádolná).

Igazoltatás: azt lehet igazoltatni, akinek a személyazonosságát a közrend, a közbiztonság védelme érdekében, bűnmegelőzési vagy bűnüldözési célból, vagy a tartózkodása jogszerűségének céljából kell megállapítani.

Elfogás és előállítás: ebben az esetben a rendőr az illetékes hatóság elé állítja azt, akit pl. szándékos bűncselekmény elkövetésén tetten értek, aki ellen elfogató parancsot adtak ki, vagy akinek őrizetbe vételét vagy előzetes letartóztatását elrendelték.

Elővezetés: ebben az esetben a rendőr az elővezetést elrendelő határozatban vagy végzésben megjelölt személyt egy megjelölt helyre kíséri vagy útba indítja. Ez pl. akkor fordul elő, amikor egy tanú az idézés ellenére sem jelenik meg egy eljárásban, és a hatóság elrendeli az elővezetését annak érdekében, hogy meg lehessen hallgatni.

Kiemelt biztonsági intézkedés: a rendőrség terrorcselekmény megelőzése, félbeszakítása, a következményeinek elhárítása és az elkövetők elfogása érdekében, ebben az esetben igen széleskörű a rendőrség felhatalmazása, szociális intézmények esetében – különösen olyan szociális intézmények esetében, ahol menekültek is élnek  – épületeket, építményeket vizsgálhatnak.. A kiemelt biztonsági intézkedést a terrorcselekmény hatásterületére rendeli a rendőrség 72 órára (meghosszabbítható).

Fokozott ellenőrzés: csak közterületen vagy nyilvános helyen alkalmazható a fokozott ellenőrzés, tehát a szociális intézményben nem, így a rendőrnek nincsen jogában  bemenni az intézménybe és mindenkit igazoltatni, az épületet átvizsgálni, vagy ruházatot csomagot átvizsgálni.

Hozzáférés a lakók listájához

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság állásfoglalása alapján az eljáró rendőrök csak a büntetőeljárásról szóló törvényben szabályozott megkeresés szabályai szerint férhetnek hozzá a lakók listájához, személyes adataihoz. A megkeresésből egyértelműen ki kell derülnie annak, hogy mi az adatigénylés pontos célja, illetve melyek azok a személyes adatok, amelyek az eljárás eredményes lefolytatásához szükségesek. A megkeresett számára – pl. szociális intézmény – a megkeresés teljesítésére a rendőrség legkevesebb 8 napos határidőt biztosít.
Abban az esetben, ha az intézmény azt tapasztalja, hogy a rendőrség általi adatigénylés nem felel meg a törvényi feltételeknek – tehát pl. az utcáról belépő rendőr szóban azonnal a lakók teljes listájához való hozzáférés biztosítására ad utasítást – , akkor jár el helyesen, ha jelzi az adott rendőrkapitányságnak a jogszerűtlenséget, és az igényelt adatokat mindaddig nem szolgáltatja, amíg a szabályos megkeresést kézhez nem vesz.

Panasztétel

Ha a rendőrök eljárása az szálló dolgozói vagy a lakók álláspontja szerint akár a dolgozók (pl. a lakók listájának lekérése), akár a lakók (nem jogszabályszerű igazoltatás) alapvető jogát sértette, akkor 20 napon belül panasszal lehet élni a Független Rendészeti Panasztestületnél vagy 30 napon belül az intézkedést foganatosító rendőri szervnél.

Kérj segítséget az Utcajogásztól!

Ha szociális intézményben élsz vagy szociális munkásként dolgozol, és az az érzésed, hogy a rendőrség eljárása során megsértette a jogaidat, kérj segítséget az Utcajogásztól!

Elérsz minket az utcajogasz@gmail.com email címen, és a 06703227551 telefonszámon.

Utcajogász jogsegélypont: minden pénteken 15.00-től 17.00 óráig a Blaha Lujza téren.

(Visited 354 times, 1 visits today)