/A rendőri előállítás nem lehet automatizmus!
Utcajogász alapértelmezett kép 2

A rendőri előállítás nem lehet automatizmus!

előállítás

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság keresetünknek helyt adva hatályon kívül helyezte az Országos Rendőrfőkapitány határozatát és új eljárásra utasította a rendőrséget annak az aktivistának ügyében, aki egy józsefvárosi kilakoltatás során az élőlánc részeként próbált tiltakozni az elhelyezés nélküli kilakoltatások ellen.

Fotó: Földi Imre – Népszabadság

2015 őszén, október 6. és 30. között 36 józsefvárosi önkormányzati lakást ürített ki Budapest Főváros VIII. kerülete Józsefváros Önkormányzata. A tömeges kilakoltatási hullám, így egy Magdolna utcai család kilakoltatása ellen A Város Mindenkié csoport aktivistái és szimpatizánsai élőlánc alkotásával tiltakoztak.

A kilakoltatást nem sikerült megakadályozni, azonban a család története és az aktivistákkal szembeni rendőri intézkedések nagy sajtófigyelmet kaptak.

A BRFK VIII. kerületi Rendőrkapitányság jogszerű intézkedéssel szembeni engedetlenség szabálysértése miatt eljárást indított a tiltakozók ellen. A szabálysértési eljárás lefolytatása céljából a helyszínen intézkedő rendőrök a pár utcára lévő kapitányságra állították elő az élőláncolókat. Az intézkedések délelőtt kezdődtek, az aktivisták pedig csak késő délután hagyhatták el a rendőrséget.

A rendőri intézkedésekkel szemben az Utcajogász panasszal élt a Független Rendészeti Panasztestületnél. A civil jogászokból álló testület állásfoglalásaiban megállapította, hogy a panaszosok joga sérült akkor, amikor a megbilincselt férfiak esetében törvényes alap nélkül került sor a megbilincselésükre, valamint akkor, amikor a 9 aktivistát a szükségesnél tovább tartották a rendőrségen.

A Független Rendészeti Panasztestület állásfoglalásait megküldte a panaszok végső elbírálására jogosult Országos Rendőrfőkapitánynak, aki azonban kivétel nélkül az összes panaszt teljes mértékben elutasította. Az elutasítás ellen az Utcajogász felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz.

A rendőri intézkedéssel szembeni panasztételt és a bírósági jogérvényesítést nehezíti, hogy minden panasz esetében külön-külön folyik a panasz-, majd a bírósági eljárás.

Tegnap azonban az egyik aktivista ügyében megszületett az első ítélet. A bíróság 2017. április 4-én kihirdetett ítéletében hatályon kívül helyezte az Országos Rendőrfőkapitány határozatát és új eljárásra utasította a rendőrséget. A bíróság álláspontja szerint bár az aktivista előállítására jogalapot teremtett, hogy nem engedelmeskedett a rendőri felszólításnak, tehát nem hagyta el az élőláncot, ugyanakkor az előállítás nem volt arányos. A rendőrségi törvény ugyanis kimondja az arányosság követelményét, amit az intézkedő rendőröknek minden esetben mérlegelniük kell. A törvény szerint:

5.§ (1) A rendőri intézkedés nem okozhat olyan hátrányt, amely nyilvánvalóan nem áll arányban az intézkedés törvényes céljával.

(2) Több lehetséges és alkalmas rendőri intézkedés, illetőleg kényszerítő eszköz közül azt kell választani, amely az eredményesség biztosítása mellett az intézkedéssel érintettre a legkisebb korlátozással, sérüléssel vagy károkozással jár.

A bíróság szerint az elállítás nem felelt meg az arányosság követelményének. Fontos előrelépés egyébként, hogy a Magdolna utcai kilakoltatás óta a rendőrség gyakorlata a mostani ítélet indokolásával egyezően alakult. A kilakoltatásnál tiltakozó aktivistákat a Magdolna utcai élőlánc óta már nem állítják elő a rendőrök.

A bíróság emellett megállapította, hogy az aktivista hat órán keresztüli előállítása törvénysértő volt, mivel a szükséges időt messze meghaladóan kellett a rendőrségen maradnia.

A bíróság döntése összhangban áll az alapvető jogok biztosa korábbi álláspontjával, mely szerint “(…) önmagában az a tény, hogy a Rendőrségnek a hatályos jogszabályok alapján valamilyen intézkedés megtételére jogi lehetősége (általános felhatalmazása) van, semmi esetre sem jelenti azt, hogy a megfelelő rendelkezés alapján elrendelt intézkedés alkotmányosságát (arányosságát), az alapjogok érvényesülése szempontjából ne lehetne és kellene megvizsgálni. A jogszabályi felhatalmazás megléte – mint a jogállami hatalomgyakorlás alapvető ismérve – tehát elengedhetetlenül szükséges, de nem elégséges feltétel az alkotmányosság szempontjából. Fokozottan igaz ez akkor, amikor a rendőrségi intézkedés egy szabadságjog gyakorlását érintheti.” [AJB 730/2012.] Mivel az alapvető jogok biztosának jelentése nem köti sem a rendőrséget, sem a bíróságot, ezért kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a bíróság ítélete is megerősítette ezt a jogállami szempontrendszert.

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság döntése jogerős. Az Országos Rendőrfőkapitánynak így új eljárást kell lefolytatnia, és a bíróság által megadott irányok mentén újra el kell bírálnia a panaszt.

A Magdolna utcai kilakoltatás kapcsán jelenleg még két további közigazgatási per van folyamatban az Országos Rendőrfőkapitány ellen.

Az aktivistát a panaszeljárásban, valamint a bíróság előtt az Utcajogász egyik önkéntes jogásza, Molnár Noémi képviselte.

(Visited 323 times, 1 visits today)