/Alapvető jogok biztosa: a közvécék hiánya sérti az emberi méltósághoz, és a testi-lelki egészséghez való jogot
31828038705 B1fc934802 O

Alapvető jogok biztosa: a közvécék hiánya sérti az emberi méltósághoz, és a testi-lelki egészséghez való jogot

Az Utcajogász még nyáron az Alapvető Jogok Biztosához fordult A Város Mindenkié hajléktalan aktivistájának ügyében, akivel szemben a XI. kerületben indítottak szabálysértési eljárást azért, mert csak egy elhagyatott, bokros területen tudta a dolgát végezni. Álláspontunk szerint sérültek a Város Mindenkié aktivistájának alapvető emberi jogai azzal, hogy úgy indítottak vele szemben szabálysértési eljárást, hogy egyébként az adott területen nem volt lehetősége szükségleteinek kielégítésének érdekében közvécét igénybe vennie. Az Alapvető Jogok Biztosa beadványunk eredményeként márciusi állásfoglalásában előremutató intézkedéseket tett: felkérte a Belügyminisztériumot, hogy fontolja meg jogszabály-módosítás szükségességet, annak érdekében, törvényi kötelezettséggé váljon a nyilvános illemhelyek működtetésének biztosítása, és felkérte Budapest Főváros főpolgármesterét, hogy a helyzet országos, jogszabályi szinten történő rendezéséig vegye a fontolóra a budapesti nyilvános illemhelyek üzemeltetésének önként vállalt önkormányzati feladatként való vállalását.

Az Utcajogász Blaha Lujza téri jogsegélyszolgálatának működtetése során gyakran találkozunk olyan esetekkel, amikor hajléktalan embereket azért vonnak köztisztasági szabálysértés miatt felelősségre, mert jobb híján közterületen végezték a dolgukat. A Város Mindenkié is rendszeresen kap megkereséseket magánszemélyektől, hatóságoktól és civil szervezetektől is, amelyekben a főváros közterületein uralkodó állapotok miatt panaszkodnak a csoportnak.

Az Alapvető Jogok Biztosa az ősz folyamán beadott másik közvécékkel és köztisztasági szabálysértésekkel kapcsolatos beadványunk alapján A Város Mindenkié és az Utcajogász álláspontjával is egyezően több fontos megállapítást is tett:

  • „Ennek az ellentmondásnak a feloldásához, vagyis a köztisztasági szabálysértések szankcionálásának alapjogi szempontból is elfogadható megalapozottságához szükséges és elvárható a természetes emberi szükségletek emberhez méltó és „jogszerű” elvégzésére alkalmas lehetőségek garanciális biztosítottsága, az erre vonatkozó állami kötelezettségvállalás számon kérhetősége. A huzamos ideig tartó közterületi tartózkodás során a hajléktalan embereknek ugyanazokat az igényeket szükséges kielégíteniük összehasonlíthatatlanul nehezebb körülmények között, mint azoknak, akik nincsenek több órára, illetve egész napszakokra az utcára kényszerülve, így a magánszféra teljes hiánya mellett kénytelenek kielégíteni alapvető szükségleteiket, tehát közterületen táplálkoznak és a biológiai igényeiknek megfelelően vizelnek, valamint székletet ürítenek.”
  • „Hangsúlyozandó, hogy a fedél nélkül élő embereknek a körülményeik és a társadalmi szokások miatt kevésbé vagy nehézkesebben van lehetőségük igénybe venni – akár az egyébként nem elvárható térítés ellenében sem – nem közillemhely célú, de illemhellyel rendelkező egységeket: bevásárlóközpontokat, éttermeket, kávézókat, piacokat, amelyek egyébként gyakran biztosítanak illemhely használati lehetőséget nem hajléktalan emberek számára.”
  • „A jelen vizsgálat során feltárt gyakorlat, a megismert vélemények hangsúlyozottan alátámasztják azt az álláspontomat, miszerint a rendkívül kevés számú, üzemképes állapotú budapesti nyilvános illemhely működtetése sem tűnik elegendőnek a feladat teljes körű ellátásához; de ha a megtérülő ráfordítások, hosszú távú megoldások hiányában, fokozódó állagrongálódás mellett még a jelenlegi csekély lehetőségek száma is csökken, az az emberi méltóság, és a testi-lelki egészséghez való jog sérelme okán valós közegészségügyi veszélyhelyzetet és komoly turisztikai szempontú problémákat is teremthet. Fel kívánom hívni a figyelmet arra a kétségtelen tényre, hogy noha valóban költségekkel jár egy-egy korszerű, mind higiéniai, mind egyenlő esélyű hozzáférés szempontjából valamennyi elvárásnak megfelelő illemhely kialakítása és működtetése, az ehhez társuló társadalmi igény olyannyira alapvetően emberi és természetes, hogy a biztosítására vonatkozó állami/önkormányzati kötelezettségvállalás és következetes feladat-végrehajtás nem lehet kérdéses.”

Az Alapvető Jogok Biztosának állásfoglalást üdvözöljük, de a Belügyminisztériumnak és Budapest Főváros főpolgármesterének tett javaslatai sajnos valóban csak javaslatok, és nincs kötelezettségük az állásfoglalásban foglalt intézkedések megvalósítására. A Város Mindenkié és az Utcajogász most azon dolgozik, hogy az Alapvető Jogok Biztosa javaslatai, tehát az, hogy közillemhelyek helyzetét jogszabályban rendezzék, és Budapest Főváros önként vállalt feladata legyen közvécék fenntartása és létesítése, a gyakorlatban is megvalósuljanak. Ennek érdekében kezdeményeztünk egyeztetést a fővárosi önkormányzattal, és küldtük el a javaslatainkat is nekik a múlt héten.

Közvécé témában A Város Mindenkié írásait itt, az Utcajogászét pedig itt olvashatjátok.

Fotó: Várady István

TAGS:
(Visited 105 times, 1 visits today)