Prostitúcióra kényszerített gyerekek börtönbe? Alaptörvény-ellenes a szabálysértési törvény

Közzétéve:
Kategóriák: SikerSzabálysértés

Az Alkotmánybíróság az Utcajogász ügyfelének ügyében két év után végre kimondta, a gyermekek nem büntethetőek prostitúció miatt. A testület azt is megállapította, hogy a szabálysértési törvény nem biztosítja megfelelően a jogorvoslathoz való jogot.

Az Utcajogász ügyfelét, Annát még 2017-ben marasztalták el tiltott prostitúció szabálysértése miatt. Anna édesapja fiatalon meghalt, rokkant édesanyja egyedül nevelte testvéreivel. Miután lakhatásukat elvesztették, Anna és testvérei gyermekotthonba kerültek. Anna itt került kapcsolatba a prostitúcióval. Miután tiltott prostitúció szabálysértése miatt a bíróság ötvenezer forint pénzbírság megfizetésére kötelezte a fiatalkorú Annát, gyűjtést szerveztünk neki, és 2018 tavaszán az Alkotmánybírósághoz fordultunk.

Az Alkotmánybíróság több mint két éven keresztül – szokatlanul sok – összesen hat ülésen át tárgyalta az ügyet. Végül a pénteken közzétett döntésben kimondta, hogy a szabálysértési törvény több része is alaptörvény-ellenes.

Egyrészt azért, mert a törvény alig tartalmaz szabályt arra az esetre, ha valaki a bíróság tárgyaláson ismertetett döntésével szemben szeretne később írásban fellebbezést benyújtani. Az Utcajogász ügyében ugyanis, bár a bíróság tárgyaláson szóban röviden ismertette döntését, azonban a konkrét végzést Anna csak azután kapta meg, miután már a másodfokú bíróság is döntést hozott róla. Ezzel pedig az ügy jogilag le is zárult. Ha önkéntes felajánlásokból nem gyűlt volna össze elég pénz, akkor

Annának iskola helyett 16 évesen felnőttek büntetés-végrehajtási intézetébe kellett volna mennie.

Az Alkotmánybíróság kimondta azt is, hogy alaptörvény-ellenes, hogy a 14 és 18 év közötti gyermekeket az állam gyermekvédelmi segítségnyújtás helyett börtönnel fenyegeti. A gyermekprostituáltak büntetése nem újdonság, már a korábbi kormányokat sem zavarta, hogy szexuálisan kizsákmányolt gyerekeket hatóságok vonjanak felelősségre. Az ombudsman már 2011-ben jelezte, hogy a helyzet elfogadhatatlan. 2018-ben egy újabb jelentésben ismét felhívta a kormányt, hogy álljon el gyermekek büntetésétől, hiszen gyermekek esetében a prostitúció mindig kényszer és kizsákmányolás eredménye, nem pedig a gyermek “szabad akaratának” kiteljesedése.

A kormány a nemzetközi és hazai kritikák hatására idén módosította a törvényt, így 2020. július 1-től már nem minden esetben büntethető a gyermek. Ugyanakkor a törvényjavaslat maga is kiemeli, hogy számos prostitúciós magatartás továbbra is büntetendő, akkor is, ha egy 14 évesről van szó. Ilyen például ha a gyermek prostitúciója magánterületen egészségügyi igazolás nélkül történik, “zaklató jellegű,” a gyermek más “szexuális szolgáltatását ajánlja fel,” vagy azt reklámozza. Az AB ezekkel a kriminalizációs lehetőségekkel nem foglalkozott.

A Magyar Helsinki Bizottság, a Társaság a Szabadságjogokért és az Utcajogász által létrehozott Szabálysértési Munkacsoport álláspontja szerint az AB döntése szükséges volt, de nem elégséges lépés a gyermekek védelmében, hiszen a kormány törvénymódosítása szerint bizonyos elkövetési módok esetén továbbra is büntethetők a prostitúcióra kényszerített gyerekek. Ráadásul a törvénymódosítás után sem biztosított olyan,  hatékony, intézményes válasz, ami a prostitúcióra kényszerítő körülmények megváltoztatására irányul. A gyermek speciális gyermekotthonba helyezése csak tüneti kezelés, ami átmeneti megoldást nyújt a helyzetére.

Molnár Noémi önkéntes jogász képviselte Annát a bíróság előtt:

Alapvetően örülünk a döntésnek, hiszen egy olyan igazságtalan helyzetre mutatott most rá a magyar Alkotmánybíróság, amely évtizedeken keresztül sem a bal-, sem a jobboldali kormányokat nem érdekelte. A gyermekek áldozatok és nem elkövetők. Támogatásra van szükségük, nem pedig arra, hogy felnőttek büntetés-végrehajtási intézetébe zárják őket. Ugyanakkor a jogállamiság szempontjából különösnek találom, hogy az Alkotmánybíróság több mint két évet várt, majd napokkal azután hozta nyilvánosságra döntését, hogy hatályba lépett a kormány jogszabály-módosítása.”

Az Anna ügyében nyújtott segítségükért köszönetet mondunk Bólyai János ügyvédnek, Dés Fanni szociális munkásnak, Sebhelyi Viktória szociológusnak és Kollarics Flóra alkotmányjogásznak.

Illusztráció: alkotmanybirosag.hu