“Megélhetése más módon biztosított”

Közzétéve:
Kategóriák: Jogegyenlőség

Élet havi húszezerből

Az öregségi nyugdíjminimum 2008 óta változatlan: 28 500 Ft. Ezt alapul véve számolják ki az aktív korúak támogatásának összegét, ami még ennél is kevesebb. Még leírni is abszurd, nem hogy megélni belőle. Közel százezer aktív korú ember kényszerül emiatt nyomorba. A hivatalok ráadásul sokszor ezt az összeget is megvonják tőlük. Az Utcajogász négy esetén keresztül mutatjuk be a segélyezés abszurditásait.

Mit nevezünk aktív korúak támogatásának? Ez olyan állami juttatás, melyet azok a nem nyugdíjas korúak igényelhetnek, akik nem tudnak dolgozni. Vagy azért, mert nincs olyan munkahely, amelyet a járási hivatal foglalkoztatási részlege fel tudna ajánlani nekik (ideértve a közfoglalkoztatást is): ebben az esetben foglalkoztatást helyettesítő támogatást lehet igényelni. Vagy azért, mert egészségi állapotuk nem teszi lehetővé a munkavállalást: ez az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás.

Ennek az ellátásnak, amit azóta nem hívnak segélynek, amióta a szegényeket rászorulóknak nevezik, a munkaügyi központokat pedig foglalkoztatási osztálynak, nagyon szigorú feltételei vannak. A feltételek egy része a jövedelemmel és a vagyonnal kapcsolatos, a többi alapvetően a munkára való képtelenség és/vagy egyidejűleg a munkára való hajlandóság igazolásával függ össze. Ez azt jelenti, hogy kizárólag olyanok tudnak a támogatásra jogosultságot szerezni, akiknek tényleg nincs semmilyen más lehetőségük jövedelemre szert tenni, és a családtagjaik támogatására sem számíthatnak.

Az Utcajogásznak több olyan ügyfele is van, akiktől valamilyen okból megvonta a hivatal ezt a megélhetéshez semmiképpen nem elég összeget. Bíróságon próbáljuk visszaszerezni nekik.

Kincs, ami nincs

D. L. havi 26.220 forint egészségkárosodási támogatásra (ezt az kaphatja, aki nem jogosult a rokkantsági ellátásra, mert pl. nincs elég biztosítási jogviszonya) szerzett jogosultságot 2017-ben, ami 2018-tól 27.075 forintra emelkedett. Ez volt az összes jövedelme 2019. augusztusáig, amikor felülvizsgálat során a járási hivatal megállapította, hogy nem volt jogosult erre a segélyre, mivel 50 %-ban tulajdonosa egy vidéki ingatlannak, amelynek értékét az önkormányzat másfél millió forintra becsülte.

D. L. évek óta elvált, hajléktalanszállón él Budapesten. A váláskor az osztatlan közös tulajdonban lévő vidéki házat hátrahagyta volt feleségének és akkor még kiskorú gyermekeinek. Azóta is abban a tudatban élt, hogy nincs semmije, és mivel jogi egyetemet nem végzett, nem tudott arról, hogy „a jogátruházásról kiállított okiraton alapuló bejegyzés keletkezteti az átruházáson alapuló tulajdonjogot” (Ptk. 5:168. § (2) bek.), azaz mivel a gyerekek javára történő lemondás nem volt lepapírozva, az a közhiteles ingatlannyilvántartás szerint bizony még ma is a tulajdonában van. Igaz, az osztatlan közös tulajdon miatt a fél nyaralóingatlan hasznosítása gyakorlatilag kizárt, értékesítése pedig szintén nehéz, ha nem lehetetlen. Ugyanakkor a szociális törvény vonatkozó szabályai szerint azok, akiknek olyan értékű hasznosítható ingatlanvagyona van, amely meghaladja az öregségi nyugdíjminimum harmincszorosát (jelenleg 855 ezer forint), nem jogosultak az ellátásra. Hogy a vagyon mikor tekinthető hasznosíthatónak, arról a jogszabályok nem rendelkeznek, a hatóság pedig nem foglalkozik ezzel.

A sors különös fintora, hogy D. L. „vagyona” nem lenne a támogatás akadálya, ha odaköltözne, hiszen azt az ingatlant nem kell figyelembe venni, amiben a kérelmező életvitelszerűen él, de – mint arról fentebb szó volt – az ingatlant a volt feleség és a gyerekek használják, míg D. L. hajléktalanként próbál életben maradni Budapesten.

Sajnos a hivatal nem csak megszüntette a támogatás folyósítását, hanem D. L.-t kötelezte arra, hogy fizessen vissza 855.266 forintot. A visszafizetés elengedésére vonatkozó méltányossági kérelmet elutasították, részletfizetést engedélyeztek, ami jövedelem hiányában nem nagy segítség. A hivatal egyidejűleg végrehajtási eljárást is kilátásba helyezett a tartozás behajtására, aminek következménye az érintett ingatlan elárverezése lesz. (Akár pozitívumként is tekinthetünk arra, hogy ezt követően nem lesz jogszerű indok egy újabb segélykérelem elutasítására. A volt feleség és a gyerekek viszont rosszul járnak, hiszen az ingatlanokért az árveréseken nem túl sokat szoktak fizetni, ezért a rájuk eső rész is feltehetőleg áron alul lesz értékesítve.) Hogy addig miből él az ügyfél, az sem a jogalkotót, sem a hatóságokat nem érdekli. A hivatal a méltányossági döntés során a törvényben előírt mérlegelési szempontokat figyelmen kívül hagyva döntött, ezért azt a bíróságon megtámadtuk, a tárgyalás október 13-án lesz a Fővárosi Törvényszéken.

T. K. mentális betegsége miatt gondnokság alatt áll, évek óta hajléktalan. Őt is a „vagyona” miatt fosztották meg egyetlen bevételétől, az aktív korúak támogatásától még 2018-ban. A hivatalnak sikerült kiderítenie, hogy 2001-ben örökölte egy vidéki lakóház 18/144 tulajdoni hányadát, melyről azt is megállapították, hogy becsült forgalmi értéke egymillió forint, tehát meghaladja a megengedett 855 ezer forintot. A házban bent élő többi tulajdonos ellen indíthatna polgári pert az osztatlan közös tulajdon megszüntetése iránt, talán évek múlva lenne eredmény, a pereskedés viszont valószínűleg fel is emésztené azt. Hogy addig miből tud megélni, azzal a jogalkotó nem foglalkozik.

Jogbizonytalanságot okoz, hogy a jogszabály nem határozza meg, mit jelent a hasznosítható vagyon fogalma, és ezidáig bíróság sem értelmezte legjobb tudomásunk szerint. Az mindenesetre nyilvánvaló, hogy az osztatlan közös tulajdonban álló ingatlanvagyon esetében, különösen olyankor, amikor a többi tulajdonossal való megegyezés nem tűnik rövid távon elérhetőnek, az ingatlan értékesítése vagy hasznosítása nem opció. Ilyenkor a megélhetéshez a vagyon nem tud hozzájárulni.

Azért vannak a jó barátok

C. I. szintén felülvizsgálat során veszítette el a korábban számára megítélt havi 22.800 forint összegű foglalkoztatást helyettesítő támogatást. Neki mintegy 250 ezer forintot kellene egy összegben visszafizetnie azért, mert lejárt a foglalkoztatási szakvélemény, és azt nem sikerült időben meghosszabbíttatnia. Gyakorlatilag egy határidő elmulasztása miatt került veszélybe a megélhetése, akár éhen is halhat a hivatal szerint.

A visszafizetési kötelezettség elengedésére irányuló méltányossági kérelmet a járási hivatal elutasította. Ennek indoklása szintén nem felel meg a törvényben előírtaknak, valójában nem is tekinthető indokolásnak. Ezért ebben az ügyben is bírósághoz fordultunk.

L. F. egészségkárosodásra tekintettel megállapított támogatását azért szüntette meg a járási hivatal, mert a felülvizsgálat során észlelte, hogy magánszemélyek rendszertelen időközönként kisebb összegű adományokat utaltak át neki a bankszámlájára. A jóakaratú ismerősök segítségére szükség is volt, mivel a támogatás összege a megélhetésre nem elegendő. Ők olyan ismerősei voltak, akik tudták, hogy milyen nehéz helyzetben van, és próbáltak gondoskodni arról, hogy ne haljon éhen – ugyanakkor ez valódi, megélhetést megalapozó, rendszeres jövedelemnek semmiképpen sem tekinthető. A hivatal megállapította, hogy L. F.  „megélhetése más módon biztosított”, ezért részére támogatás nem folyósítható. A kormányhivatal a fellebbezést elutasította. Ezután fordultunk a törvényszékhez, ahol azt kívánjuk bizonyítani, hogy a hivatal helytelenül értelmezi a szociális törvény jövedelemszámításra vonatkozó rendelkezéseit. A per szeptemberben folytatódik.

Nagykép

Az aktív korúak támogatásának vagyoni feltétele 2008. január 1. óta változatlan. A vagyontárgyak külön-külön számított értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének harmincszorosa, együttes értéke pedig nyolcvanszorosa lehet, efölött nem jár támogatás. (Kivételt csak a lakhatásra használt ingatlan, vagy a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű jelent.) Az öregségi nyugdíjminimum is pontosan 2008. január 1. óta változatlanul 28.500 forint.

A jövedelmi feltétel szintén a nyugdíjminimum összegéhez van kötve, annak 90 %-a, azaz 25.650 forint tizenkét éve. Amíg valakinek a családjában ezt az összeget meghaladja az egy ún. fogyasztási egységre jutó jövedelem, addig nem kaphat támogatást. (A fogyasztási egységre jutó összeg az egy főre jutótól abban különbözik, hogy 1-nél kisebb szorzókat rendel a háztartás további tagjaihoz, ezért többtagú háztartások esetén általában magasabb lesz, mint az egy főre eső érték.) A háztartási szintű jövedelemszámítás egyben azt is jelenti, hogy mindaddig nem jogosult valaki a támogatásra, ameddig a családtagok el tudják tartani. Ez akkor is így van, ha valójában már külön élnek, vagy ha a megromlott viszony miatt nem számíthatnak egymás segítségére. Nemrégiben olyan ügyfél is jelentkezett a Blaha Lujza téri ügyfélfogadáson, akinek a kérelméhez kérték becsatolni a több évtizede elvált férje jövedelemigazolását is, mivel a lakcímnyilvántartásból megállapították, hogy azonos lakóhelyre vannak bejelentve. Ügyfelünk valójában tartózkodási helyén, másik településen él. És miért nem jelentkezik ki a lakóhelyéről? Mert lakóhely hiányában tartózkodási helyet nem lehet létesíteni (régebbi elnevezése: ideiglenes lakcím), az „állandó” lakcím bejelentéséhez pedig általában nem járulnak hozzá a főbérlők.

Szükség lenne arra, hogy a támogatás vagyoni és jövedelmi feltételeit az egyes élethelyzeteknek megfelelően értékeljék a hatóságok.

De ennél is nagyobb gond az, hogy közel 100 000 ember (ennyien kapják ma Magyarországon az aktív korúak ellátásának valamelyik formáját, de sokak, mint fenti, jogosult ügyfeleink, meg sem kapják) számára biztosítani kellene a megélhetéshez minimálisan szükséges összeget. Ugyanis a támogatások összege is az öregségi nyugdíjminimumhoz képest van meghatározva. A foglalkoztatást helyettesítő támogatás például a nyugdíjminimum 80 %-a, azaz 22.800 forint, az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás pedig egyedülálló, jövedelemmel nem rendelkező személy esetén legfeljebb a nyugdíjminimum 95 %-a (27.075 forint). Havonta 30 ezer forint alatti havi jövedelemből pedig lehetetlen emberhez méltó életet élni. 

Kép/Image by: tomfield from Pixabay