Koronavírus kisokos munkavállalóknak

Utoljára frissítve: 2020. 06. 22.

A koronavírus járvány terjedése sok kérdést vet fel a munkavállalók helyzete kapcsán. A munkáltatók különböző megoldással próbálják a terheket csökkenteni: home-office, részmunkaidő, szabadság kiadása, fizetés nélküli szabadság vagy felmondás. Milyen jogaim vannak munkavállalóként? Kötelezhet a munkáltató szabadságra, otthoni munkavégzésre vagy fizetés nélküli szabadságra? Betegség esetén milyen ellátás jár? Mekkora a táppénz összege? Elbocsáthatnak a járvány miatt? Jár felmondási idő vagy végkielégítés? Milyen ellátásra vagyok jogosult, ha nem találok munkát?

Kérdezz-felelek típusú tájékoztatót állítottunk össze, hogy segítsünk a kiszolgáltatott helyzetben lévő munkavállalóknak jogaik érvényesítésében.

Fontos! Az alábbiak nem minősülnek jogi tanácsadásnak, kizárólag tájékoztatásra szolgálnak. 

 

Jól tudom, hogy a veszélyhelyzet alatt is alkalmazni kellett a Munka törvénykönyvét, de nem minden részét? Mi történik most, hogy megszűnt a veszélyhelyzet?

A Munka törvénykönyvét a koronavírus járvány miatt kihirdetett veszélyhelyzetben is alkalmazni kellett, de lehetséges volt az attól való eltérés a következő kérdésre adott válaszban leírtak szerint. A munkaszerződésen kívül a Munka törvénykönyve tartalmazza a munkaviszonnyal kapcsolatos legfontosabb jogokat és kötelezettségeket. Sok olyan szabály található benne, amelytől a munkáltató az Ön hátrányára nem térhet el. A Munka törvénykönyve például előírja, hogy a munkaszerződést és a felmondást írásba kell foglalni, és azt is, hogy a munkáltató felmondása esetén mennyi végkielégítés jár, ha a munkaszerződésben kedvezőbb megállapodás nem szerepel.

Március 19. óta július 1-ig van arra lehetősége a munkáltatónak és a munkavállalónak, hogy egy közös megállapodásban eltérjenek a Munka törvénykönyvének bármelyik szakaszától. Ezért fontos, hogy alaposan gondolja át mielőtt aláír egy ilyen megállapodást. Nem köteles egy jogait korlátozó megállapodás megkötésére. Sőt, semmilyen megállapodás megkötésére nem kötelezheti Önt a munkáltató, de ha nem tudja foglalkoztatni tovább, akkor indokolással, a Munka törvénykönyvének megfelelően, felmondási idő betartásával felmondhat. A részletek lejjebb.

Tehát akkor el lehetett térni a Munka törvénykönyvétől a veszélyhelyzet alatt. Ez a szabály fennmaradt?

Mint fent is írtuk, július 1-ig van lehetőség eltérni a Munka törvénykönyvétől, még pedig az alábbiakban:

1. Ha a cége számára valamilyen előre nem látható körülmény (pl. kijárási tilalmat rendelnek el a koronavírus miatt, árvíz, földrengés) következik be, akkor a főnöke bármikor, tehát akár egy perccel korábban is módosíthatja a munkaidő-beosztást és mondhatja azt, hogy maradjon pl. még 3 órát dolgozni és ezért nem kell túlórát fizetnie, hanem csak a rendes munkabért.

2. Nem kell az Ön beleegyezése ahhoz, hogy mostantól otthonról és ne az eddigi munkavégzés helyén dolgozzon (eddig ilyet éves szinten 44 munkanapig rendelhetett el a munkáltató).

3. Az egészségi állapota ellenőrzése miatt a munkáltató most már a “szükséges és indokolt” intézkedéseket megteheti, pl. elküldheti orvoshoz.

4. A Munka törvénykönyvében leírtaktól egy külön megállapodásban Ön és a munkáltatója eltérhetnek. Vagyis ha leírja azt a munkáltatója, hogy a törvény nem vonatkozik Önökre, sem rá, hanem attól eltérő szabályokat fognak alkalmazni, és ezt Ön is aláírja, akkor ezen új megállapodás alapján kell a munkát végezni és nem lesz lehetséges a törvényben foglaltakra hivatkozni, még ha a törvény kedvezőbb is a munkavállalóra nézve! Július 1-ig tehát ez az új megállapodás lesz az irányadó. 

De akkor is megmondhatja a főnököm, hogy otthonról dolgozzak, ha én ezt nem akarom?

Igen. Ahogy fent is írtuk, a Kormány elrendelte, hogy Önnek otthonról vagy távmunkában kell dolgoznia, ha a főnöke erre utasítja. Az ezzel kapcsolatban felmerülő költségeket a munkáltatójának kell állnia (munkával kapcsolatos telefonhívások, internet díját stb.). A munkahelyének kell azt is szabályoznia, hogy Önnek mikor kell elérhetőnek lennie, és a munkavédelemért, otthon a munkavégzés során vagy azzal összefüggésben Önt érő munka-balesetekért is a munkáltató felelős.

Elküldhet szabadságra a főnököm egyik napról a másikra anélkül, hogy előtte megbeszélte volna velem?

Nem. A főnöke a Munka törvénykönyve alapján küldheti el szabadságra. Vagyis ahogy eddig is, most is legalább 15 nappal korábban közölnie kell Önnel, hogy szabadságot fog kiadni. Az éves szabadságból 7 nappal tud Ön munkavállalóként rendelkezni, vagyis ha már csak ez a 7 napja maradt benn, akkor csak úgy adható az ki a főnöke belátása szerint, ha erről megállapodik Önnel.

Csökkentheti a főnök a fizetésem?

Nem. A munkáltató egyoldalúan nem csökkentheti a fizetését. A fizetést a munkaszerződés kötelezően tartalmazza, ami csak a munkáltatóval közös megállapodásban módosítható. Ennek az aláírására pedig nem kényszeríthető.

De ha nincs munka, elküldhet a munkáltató fizetés nélküli szabadságra?

Nem, a munkáltató a fizetés nélküli szabadságot csak az Ön beleegyezésével adhatja ki. Jó, ha tudja, hogy nem kötelező aláírnia semmilyen megegyezést, a munkaszerződése alapján a munkáltatójának az a kötelessége, hogy foglalkoztassa Önt. A szerződés ugyanis mind a kettőjüket kötelezi.

Jó, de mi történik akkor, ha a munkáltató nem tud munkát adni?

A munkáltató alapvető kötelezettsége, hogy munkát adjon Önnek. Ha valamilyen oknál fogva nem tudja megoldani vagy nem akar munkát adni, erre az időre (állásidő) a munkaszerződésben meghatározott alapbért akkor is ki kell fizetnie. Egyetlen esetben nem köteles állásidőre bért fizetni, ha elháríthatatlan külső ok miatt nem képes Önt foglalkoztatni. Elháríthatatlan külső ok lehet például háború, forradalom, vagy természeti csapás pl. árvíz, földrengés, stb.

Fontos, hogy önmagában sem a június 18-ig fennállt veszélyhelyzet, sem pedig a most kihirdetett egészségügyi válsághelyzet még nem elháríthatatlan külső ok. Ezért a főnöke csak akkor tagadhatja meg Öntől az alapbére kifizetését, ha az egészségügyi válsághelyzet mellett a munkavégzést ellehetetlenítő más körülmények is fennállnak. Olyanok, amiknek az okát nem a munkáltató idézte elő és nem is tudja azokat elhárítani, amikre tehát a munkáltatónak (sem közvetlenül sem közvetve) nincs ráhatása. Ilyen lehet például, ha a hatóság a járvány miatt zárlatot rendel el és ezért Ön nem tudja a munkáját a munkahelyén elvégezni. Az, hogy ilyenkor milyen ellátás jár az államtól, azt lásd lejjebb.

Fontos, hogy az, hogy valami elháríthatatlan külső oknak minősül-e, vagyis a főnöke jogosan hivatkozik-e rá és tagadja meg a bér kifizetését, vagy valójában az általa hivatkozott ok a saját működési körében merül fel, az a helyzet összes jelentős körülményének figyelembevételével dönthető csak el.

Fizetés nélkül szabadság esetén biztosított maradok? Jár egészségügyi ellátás? 

A CSED, GYED, GYES, GYET alatt ugye fizetés nélküli szabadságon van a munkavállaló, ekkor biztosított.

Ha más okból vesz igénybe fizetés nélküli szabadságot (pl. a járvány miatt ebben állapodnak meg a munkáltatóval), a veszélyhelyzet alatt egészségügyi szolgáltatásra jogosult volt (az új rendelet értelmében) és nem Önnek, hanem a munkáltatójának kellett és kell megfizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot. 

Ha beteg leszek, miből fogok megélni? 

Ha megbetegszik, akkor évente 15 munkanap betegszabadság jár, amire a cége a távolléti díj 70%-át kell, hogy kifizesse. Ez általában a fizetése 70%-ának felel meg. Ha 15 munkanapnál hosszabb ideig beteg, akkor a 16-ik naptól táppénz fog járni. Ez a napi átlagkereset 60%-a (ha otthon lábadozik) vagy 50 %-a (ha kórházba kerül). A pontos összeg attól függ, hogy mennyi ideje biztosított.

De mégis mennyi a táppénz?

A táppénz a járvány idején változatlan:

  • Ha kórházba kerül, a távolléti díj 50%-a.
  • Ha nem kell kórházba mennie, akkor a távolléti díj 60%-a, ha van legalább 730 olyan nap, amely alatt folyamatosan biztosított volt. A biztosítási idő akkor folyamatos, ha 30 napnál hosszabb időre nem szakadt meg.
  • Ha nem kell kórházba mennie, de nincs meg a 730 olyan napja, amely alatt folyamatosan biztosított volt, akkor a távolléti díj 50%-át fogja kapni.

Mi történik velem, ha karanténba kerülök, jár nekem fizetés? Kapok ellátást, ha a hatóság lezárja a munkahelyem?

Ha nem beteg, de azért nem tud munkába menni, mert a hatóságok nem engedik, akkor keresőképtelennek minősül és nem kell bemennie dolgozni.

Ilyen ok lehet például:

  • ha a karanténba kerül (közegészségügyi okból a hatóságok elkülönítik),
  • ha a hatóságok lezárják a járvány miatt azt a körzetet vagy várost, ahol a munkahelye van (járványügyi zárlatot rendelnek el).

Ha  ezek miatt nem tud munkába menni, de egyébként egészséges, a munkáltatója elrendelhet otthoni munkavégzést, ami esetén a teljes munkabér jár. Ha az otthoni munkavégzés nem lehetséges, akkor a hatósági karantén vagy zárlat úgynevezett elháríthatatlan külső ok lesz, ami azt jelenti, hogy a munkáltató nem lesz köteles munkabér fizetésére. DE! Ebben az esetben táppénzre lesz jogosult a “7-es kód” alatt, aminek a mértéke az előző pontban leírtak szerint alakul.

Elbocsáthatnak a járvány miatt?

Igen, a munkaviszonyt mind a munkavállaló mind a munkáltató megszüntetheti felmondással. Ez a koronavírus-járvány idején is így van.

De mégis miért és hogyan bocsáthatnak el?

A felmondást a főnöke csak írásban közölheti Önnel, és meg kell indokolnia. Néhány esetben a munkáltató a felmondást nem köteles megindokolni, például ha Ön próbaidős vagy nyugdíjas.

A felmondást a munkáltatója most is háromféle indokra alapíthatja. Ez lehet az Ön munkával kapcsolatos magatartása, képessége vagy a munkáltató működésével összefüggő ok (ilyen lehet, ha a munkáltatójának a tevékenysége egy részét vagy az Ön munkakörét a járvány miatt meg kell szüntetnie).

Ha a főnöke a felmondást nem indokolja meg, vagy a felmondásban nem valós okot jelöl meg (mert azt írja, hogy a munkakörét megszünteti, de valójában az Ön helyére felvesz valaki mást), akkor a felmondás jogellenes. Ilyenkor a felmondás közlésétől számított 30 napon belül bírósághoz fordulhat, és követelheti az ebből származó kára megtérítését, ez lehet például a kieső munkabére vagy az Önt megillető végkielégítés.

Felmondhat nekem a főnököm SMS-ben vagy telefonon?

Főszabály szerint nem. Az sms vagy telefon nem minősül írásban közölt felmondásnak.

Előfordulhat, hogy a munkáltató olyan megállapodás megkötését szeretné, hogy a felmondás szóban vagy sms-ben is megtörténhessen. Ha Ön ebbe belemegy, akkor az lesz irányadó. Ilyen megállapodásba tehát nem érdemes belemenni.

Ha beteg vagyok, felmondhatnak nekem?

Igen. Azonban a felmondási idő szempontjából fontos, hogy a munkavállaló próbaidőn van-e, mert ilyenkor:

  1. Ha Ön még próbaidőn van, akkor a felmondás sajnos a kézbesítésekor megszünteti a munkaviszonyát. Ha megtagadja a felmondás átvételét, az akkor is kézbesítettnek minősül és megszünteti a munkaviszonyt.
  2. Ha a próbaideje már lejárt, akkor a felmondási idő csak a betegszabadságon (ha 15 napnál hosszabb ideig beteg, akkor a táppénzen) töltött idő lejártát követő napon indul meg. Ha több, mint 1 évig beteg, akkor a betegszabadság lejártát követő egy évig táppénzes állományban maradhat. A felmondási idő ilyenkor a betegszabadság lejártát követő egy év elteltével megindul.

Ha a munkáltató felmondással megszünteti a munkaviszonyom, vagyok jogosult vagyok valamire? Jár végkielégítés és felmondási idő?

Attól függ, hogy mióta dolgozik a munkahelyén.

  • Ha Ön próbaidős, akkor sajnos közölhető azonnali hatályú felmondás indoklás nélkül és nem jár sem felmondási idő sem végkielégítés.
  • Ha már nem próbaidős, de még nem dolgozik 3 éve az adott munkahelyen, akkor felmondási idő jár. A munkáltató a felmondási idő legalább felére köteles Önt felmenteni a munkavégzés alól. Ez azt jelenti, hogy ezalatt az idő alatt nem kell dolgoznia. Az, hogy milyen hosszú a felmondási ideje, attól függ, hogy a munkaszerződésében mi szerepel, illetve van-e a munkahelyén kollektív szerződés. Ha a munkaszerződés a Munka Törvénykönyvére utal vagy nincs abban meghatározva, akkor 30 nap a felmondási idő. Ha mást kötöttek ki a munkaszerződésben, akkor az abban meghatározott lesz a felmondási idő (de ez nem lehet hosszabb, mint 6 hónap). Mivel még nem dolgozik 3 éve a munkahelyén, a Munka Törvénykönyve alapján nem kell a munkáltatónak végkielégítést fizetnie, hacsak nem állapodtak meg másban.
  • Ha már több, mint 3 éve dolgozik a munkahelyén, akkor a Munka Törvénykönyve alapján a felmondási ideje 3 év eltelte után 35 nap, 5 év eltelte után 45 nap, 8 év után 50 nap, 10 év után 55 nap, 15 év után 60 nap, tizennyolc év után 70 nap, húsz év után 90 nap lesz főszabály szerint. A munkáltató a felmondási idő legalább felére köteles felmenteni Önt a munkavégzési kötelezettség alól. Végkielégítés is jár, a törvény alapján a végkielégítés mértéke:
(napra pontosan a munkáltatói felmondáskor) legalább 3 év munkaviszony után1 havi távolléti díj
legalább 5 év után2 havi távolléti díj
legalább 10 év után3 havi távolléti díj,
legalább 15 év után4 havi távolléti díj,
legalább 20 év után5 havi távolléti díj,
legalább 25 év után6 havi távolléti díj.

A végkielégítés mértéke további összeggel nő, ha kevesebb, mint 5 évvel az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt bocsátották el. Fontos, hogy napra pontosan kell meglennie a munkában töltött időnek a felmondás közlésekor, vagyis ha 2017. április 21-én kezdett a munkahelyén, akkor ha 2020. április 20-án közölnek felmondást, akkor még nem fog járni végkielégítés.

Ha a munkavállaló mond fel, akkor nem jár végkielégítés és a felmondási ideje is csak 30 nap fő szabály szerint.  Határozatlan idejű szerződés esetén nem kell indokolnia a felmondását.

Köteles vagyok aláírni a közös megegyezést?

Nem köteles aláírni. Mivel a közös megegyezésnek a nevében is benne van, hogy a megegyezés közösen történik, ha Ön nem akar belemenni, akkor ne írja alá a megállapodást. A munkáltatót az Önnel kötött munkaszerződés kötelezi, amely alapján foglalkoztatni kell Önt, és bért kell fizetnie az Ön számára.

Azt hallottam, hogy a cégem kötelessége biztosítani a biztonságos munkavégzés feltételeit. Mit jelent ez a koronavírus időszakában?  Mi van akkor, ha én vagy egy kollégám megfertőződik a munkahelyen?

A törvény valóban azt mondja, hogy a munkáltató kötelessége biztosítani az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit. Fontos tudni, hogy amíg nincs olyan hatósági rendelkezés, hogy be kell zárni mondjuk egy üzemet, addig a munkáltató nem köteles a bezárására. Éppen ezért – bár a vírust bárhol el lehet kapni – a munkáltatónak az üzem működése érdekében olyan óvintézkedéseket kell megtennie, mint maszk, kesztyű, fertőtlenítőszerek beszerzése, bolt esetén az eladót elválasztó plexifal beépítése, gyakoribb takarítás. Ha olyan a munkakör, akkor a munkáltatótól elvárható, hogy engedje az otthoni munkavégzést. Ehhez viszont kellenek a technikai feltételek, és az, hogy a munkavállaló otthonában is el lehessen a munkát végezni. A munkavállalónak ilyenkor is maximálisan együtt kell működnie a cégével, hiszen a munkáltató csak korlátozottan tudja őt ellenőrizni.

A munkáltató persze nem tudja teljesen ellenőrzése alatt tartani a vírus terjedését a munkahelyen. De ha elmaradnak azok az intézkedések is, amiket megtehetne a járvány terjedése elkerülése végett,  vagy figyelmen kívül hagyja, hogy biztonságos körülményeket kell biztosítania a munkahelyen, és a munkavállaló megfertőződik, akkor a munkavállaló kártérítési igényt érvényesíthet cégével szemben. A munkáltatónak tájékoztatnia kell a dolgozóit, ha a munkahelyen valaki megbetegszik. Előfordulhat ilyenkor, hogy a cégnek a megelőzési kötelessége miatt fel kell függesztenie a működését. Ha a munkavállaló közvetlen és súlyos veszélyben van, adott esetben megtagadhatja a munkavégzést, de ekkor is a munkáltató rendelkezésére kell állnia.

Mikor tagadhatom meg akkor a munkát?

A munkáltató utasítását akkor lehet megtagadni, ha azzal a saját életét, egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyezteti a munkavállaló, és kötelező megtagadni, ha azzal, ha teljesítené, más személy kerülne veszélybe. De mindkét esetben rendelkezésre kell állni továbbra is, vagyis telefonon, emailben elérhetőnek kell lennie! Például tehát ha egy üzemben a dolgozók megtudják, hogy egyikük megbetegedett a koronavírustól, és a munkáltató nem végzi el a megfelelő fertőtlenítést, a dolgozó megtagadhatja a munkavégzést. Nem köteles ugyanis kitennie magát a fertőzés veszélyének. Ha a dolgozó viszont magán tapasztalja a betegség akár csak enyhe tüneteit, akkor köteles megtagadnia a munkahelyre történő beutazást, mert súlyos veszélynek tenne így ki másokat.

Ha munkanélküli leszek, fogok kapni valamilyen ellátást az államtól? 

Igen, ha az elmúlt 3 év során volt 360 nap biztosítási jogviszonya, akkor álláskeresési járadékra lesz jogosult.

Hol tudok kérni az álláskeresési járadékot vagy álláskeresési segélyt?  

Ezeket az ellátásokat választása szerint az Ön lakóhelye vagy tartózkodási helye által meghatározott járási hivatal foglalkoztatási osztályán (Budapesten a kerületi hivatalnál) kell kérni.

A foglalkoztatási osztályokon a járványra tekintettel sok esetben korlátozott az ügyfélfogadás, ezért javasoljuk, telefonáljon be mielőtt útnak indul.

Fontos, hogy Budapesten a III, IV, VIII, IX, X, XIII, XVIII, XX és XXI. kerületi hivatalokhoz lehet csak fordulni, mert foglalkoztatási osztály nem minden járási hivatalnál van. Arról, hogy pontosan hol találja az járási hivatalt (kerületi hivatalt) ahová Ön tartozik, részletesen itt találja meg: https://jarasinfo.gov.hu/

A legközelebbi foglalkoztatási osztály kereséséhez ajánljuk a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat honlapját: https://keresok.munka.hu/TIK/

Ha Önnek nincs lakóhelye, tartózkodási helye vagy értesítési címe, akkor az utolsó lakóhelye határozza meg, hogy Önnek melyik járási (kerületi) hivatalt kell felkeresnie.

Mit kell vinnem magammal a járási hivatalhoz?

Ha megszűnik a munkaviszonya (akár közös megegyezéssel, akár Önnek mondanak fel, akár Ön mond fel), a munkáltató a munkaviszony megszűnésétől számított ötödik munkanapon ki kell, hogy fizesse a munkabérét és az egyéb járandóságait, és ki kell adnia az Ön számára az igazolásokat (az álláskeresési járadék és álláskeresési segély megállapításához kiadandó igazolólapot, a jövedelemadó adatlapot, a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásról szóló igazolványt (TB kiskönyv), az egészségbiztosítási ellátás megállapításához kiadandó jövedelemigazolást, illetve a kifizetett egyéni járulék alapot képező kifizetésekről és levont járulékokról szóló igazolást). A járási vagy kerületi hivatalba vinnie kell magával a kilépő papírokat, a felmondáson – bár jogszerűtlenül -, de sok munkaügyi központ kéri, hogy szerepeljen a munkáltató pecsétje, vagy vinni kell egy aláírási címpéldány másolatot – vagyis ezt mindenképp érdemes kérni már eleve a munkáltatótól.

Mikor lehetek álláskereső és mi járhat akkor nekem?

A törvény szerint álláskereső az:

  1. aki képes munkát vállalni, és
  2. nem nappali tagozatos diák és
  3. nem jár neki öregségi nyugdíj vagy rehabilitációs ellátás vagy rokkantsági ellátás és
  4. keresőtevékenységet nem folytat (vagyis semmilyen olyan munkavégzést, amiért díjazás jár, idetartozik az egyéni vállalkozó, illetve a vezető tisztségviselő is) kivéve az alkalmi foglalkoztatást és a nevelőszülői foglalkoztatást – ez utóbbi kettő nem számít keresőtevékenységnek,

és együttműködik a járási hivatallal, és nyilvántartásba veszik.

Álláskeresők részére álláskeresési járadék, nyugdíj előtti álláskeresési segély, valamint költségtérítés járhat.

Mennyi ideig kaphatok álláskeresési járadékot? 

Ez változó, de a körülményektől függően ez minimum 36 és legfeljebb 90 nap lehet. A pontos idő attól függ, hogy Ön az elmúlt 3 évben mennyi ideig dolgozott akár munkaviszonyban, akár egyéni vagy társas vállalkozóként (feltéve, hogy befizették az előírt járulékokat). A három évet attól az időponttól kell visszafele számítani, hogy Ön hivatalosan is álláskereső lett. Előfordulhat, hogy ez alatt a 3 év alatt Ön nem dolgozott folyamatosan, mert például GYED-en, GYES-en, táppénzen volt, vagy esetleg szabadságvesztését töltötte vagy nappali tagozatos diák volt. Ilyen esetben ezt az időszakot hozzá kell adni a 3 évhez. Az így kiszámított biztosítási jogviszonyban töltött idő a jogosultsági idő.

10 nap jogosultsági idő 1 nap járadék-folyósítási időnek felel meg. Ez azt jelenti, hogy ha például a megelőző három évben 360 napot töltött munkaviszonyban, akkor az Ön számára 36 napra lehet a járadékot megállapítani. Ismét felhívjuk a figyelmet, hogy a járadék folyósításának legkisebb időtartama 36, a maximális időtartama pedig 90 nap.

Kevesebb mint 5 év múlva elérem a nyugdíjkorhatárt, elvesztettem a munkám. Ilyenkor ha már nem kapok álláskeresési járadékot, kaphatok más segélyt?  

Igen, kaphat nyugdíj előtti álláskeresési segélyt is, ha következők teljesülnek:

  1. kevesebb mint 5 év van hátra a nyugdíjig (azt, hogy az Ön esetében pontosan hány év a nyugdíjkorhatár, ezen a linken egyszerűen kiszámíthatja: https://szamoldki.hu/hu/kalkulator/nyugdijkorhatar-idopontja-kalkulator),
  2. korábban már legalább 45 napon keresztül álláskeresési járadékot kapott, de ebben már nem részesül (vagy azért, mert igénybe vette teljes egészében, vagy mert munkavállalás miatt megszüntették a folyósítását),
  3. Ön rendelkezik a nyugdíj megállapításához szükséges szolgálati idővel és nyugdíjkorhatár előtti öregségi nyugdíjban nem részesül.

Álláskeresési segélyre addig jogosult, amíg nyugdíjra vagy más nyugdíjszerű ellátásra nem szerez jogosultságot.

A munkahelykereséshez és a segélyek elintézéséhez sokat kell utaznom. Az utazási költségeimet megtéríti az állam?

Részben igen, ha Ön a fent írtak szerint álláskeresési járadékra vagy álláskeresési segélyre jogosult. Ebben az esetben az állam megtéríti a tömegközlekedésre kiadott költségeit, ha a tömegközlekedéssel munkahelykeresés vagy segély igénylése céljából települések között utazott. Az utazási költségek megtérítését a járási (Budapesten a kerületi) hivatalokban lehet kérni.