Az Alapvető Jogok Biztosának jelentése a lakcím és a családi pótlék folyósításának kapcsolatáról

Egyesületünk beadvánnyal fordult az Alapvető Jogok Biztosához, amikor ügyfelünket azért érte joghátrány, mert nem rendelkezett állandó lakcímmel és folyószámláját pedig zárolták, így a gyermeke után jogszerűen járó családi pótlékhoz nem jutott hozzá.

A családi pótlék igénylésekor a formanyomtatvány két lehetőséget biztosít az igénybe vevőnek azzal kapcsolatban, hogy milyen módon kéri annak folyósítását. Az egyik a lakcímre történő postázás lehetősége, a másik megoldás pedig a folyószámlára történő átutalás kérelmezése. Mivel ügyfelünk nem tudta bejelenteni állandó lakcímét arra a címre, ahol életvitelszerűen tartózkodott, ezért utóbbi módon kérte a családi pótlék folyósítására. Azonban folyószámláját időközben zárolták, így azon keresztül sem jutott hozzá a családi pótlék összegéhez. Az Alapvető Jogok Biztosától kértük az ügy jogszabályi hátterének vizsgálatát és azt, hogy javaslattal segítse a fennálló helyzet megoldását.

Jelentésében az Alapvető Jogok Biztosa megállapította, hogy a beadványunkban szereplő egyedi ügyben feltárt probléma valóban létező és annak megoldását ő is szükségesnek találta. Kifejtette, hogy rendkívül káros az a széles körben elterjedt gyakorlat, hogy sok bérlő nem tud az általa bérelt ingatlanba bejelentkezni, így a lakcímnyilvántartásban valótlan adatok szerepelnek a lakóhelyet és tartózkodási helyet illetően. Az ombudsman szerint növelni kellene az állampolgárok jogtudatosságát azzal kapcsolatban, hogy a bérlőnek teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt bérleti szerződés bemutatásával lehetősége van a bérbeadó külön hozzájárulása nélkül is bejelentkeznie az adott lakcímre.

A jelentésben több intézkedést is szorgalmaz a Biztos, amelyek megvalósításával az  ügyfelünket ért joghátrány elkerülhető lett volna. Az első javaslata a fenti lakcímbejelentéssel kapcsolatos jogtudatosság feljesztésének elősegítésére közérthető tájékoztató kiadványok közzétételével és kampányok folytatásával.

Másik javaslata, hogy a családi pótlék átvételére postafiókokban is lehetőséget biztosítson a folyósító szerv, ahogy azt például a gyermekgondozást segítő ellátás (ismertebb nevén GYES) esetén is lehetővé teszi a jogi szabályozás.

Ezen kívül intézkedést tart szükségesnek a Biztos azzal összefüggésben is, hogy a folyószámlán valamilyen módon lehetséges legyen a családi pótlék összegének végrehajtás alóli mentesítése. Ha általános pénzszámlára érkezik a családi pótlék, akkor az elveszíti védett jellegét és bizonyos esetben teljesen mértékben végrehajtás alá eshet. (Szemléltetésképp azt a gyakori példát említi jelentésében a Biztos, amikor az állampolgár folyószámlája egyben hitelt is törlesztő számla, erre tekintettel teljes és azonnali végrehajtás alá esik minden arra befolyó összeg és még a végrehajtási törvény által előírt korlátozások sem alkalmazhatók.) Ennek megoldása azért is lenne fontos, mert a családi pótlék célja az, hogy a családban élő gyermek(ek) szükségleteit minimális szinten biztosítsa, ha pedig az ezt biztosító összeget is végrehajtás alá vonják, akkor azzal a gyermek Alaptörvénybe foglalt alapjogai sérülhetnek.
N

“Összességében az érdekérvényesítő képességüket tekintve gyenge, másoknak és körülményeinek leginkább kiszolgáltatott, nehéz anyagi körülmények között élő állampolgárokat, gyermekeiket fenyegeti leginkább az a veszély, hogy nem jutnak hozzá másokhoz hasonló módon a nekik jogszerűen megállapított pénzbeli ellátásokhoz. Az ingatlan albérleti árak folyamatos és jelentős emelkedésével, a magas piaci kereslet mellett a (potenciális) bérlők nincsenek valódi mellérendelt alkupozícióban. Ha az ingatlantulajdonos (bérbeadó) akaratának ellent mondani nem tudó, a lakcímre bejelentkezni nem képes személy (bérlő) olyan számlára kéri az ellátást, amelyhez utóbb nem fér hozzá, vagy amelyről teljes egészében levonják a rá érkező pénzösszeget, rendszeres jövedelem híján pedig az esetleg választott település postahivatalában sem tudja az ellátást kérni, vagy ott felvenni, akkor azzal végső soron a gyermekei jogai sérülnek. Az érintett személy ugyanis a gyermekei után a törvény alapján járó ellátásokat és juttatásokat ténylegesen is képtelen a gyermeke, annak jólétére fordítani. Mindez a helyzet pedig álláspontom szerint – a megtett intézkedések ellenére – összességében alkalmas arra, hogy a gyermekek védelméhez és gondoskodásához való jogával összefüggő visszásságot okozzon, a jogsérelem közvetlen veszélyét idézze elő.”

Reméljük, hogy a felkért közigazgatási szervek az Alapvető Jogok Biztosának javaslatát meghallgatják és az abban foglalt intézkedések megtételében együttműködést tanúsítanak.