-
A kilakoltatás egy olyan, törvény által szabályozott eljárás, aminek a végén a bíróság vagy közjegyző a lakót a lakás elhagyására kötelezi.
A kilakoltatási eljárás szabályait részben a polgári perrendtartás, részben pedig a végrehajtási törvény szabályozza “lakás kiürítése” címén.
Fontos, hogy kilakoltatásra csak törvényes módon, bírósági végrehajtó által folytatott végrehajtási eljárás keretében kerülhet sor. Ha valakit végrehajtási eljárás és bírósági végrehajtó közreműködése nélkül próbálnak a lakás elhagyására kényszeríteni (pl. erőszakkal való fenyegetéssel, vagy a bejárati ajtó leszerelésével), a kilakoltatás jogellenes.
-
A szerződés megszűnése után a tulajdonos bíróságtól vagy közjegyzőtől kérheti a lakás kiürítését abban az esetben, ha a lakó önként nem hagyja el a lakást.
A tulajdonos felszólíthatja a lakót a lakás önkéntes elhagyására, más módon azonban nem léphet fel a lakóval szemben, csak a bíróság, a közjegyző vagy a végrehajtó útján. A tulajdonosnak nincs joga például a bejárati ajtót leszerelni vagy a közműveket lekapcsolni. (A közművekkel járó költségeket azonban a bérlőtől megkövetelheti.)
Határozott idejű szerződések esetén, a határozott idő lejártát követő 60 napon belül kérheti a tulajdonos a lakás gyorsított eljárásban való kiürítését. Ilyen esetben a bíróság nem tart tárgyalást, és pár héten belül sor kerül a lakás kiürítésére. A lakó a bíróság döntéséből értesül először a kilakoltatásról, és nincs lehetősége védekezést benyújtani. (A gyorsított eljárás szabályait az Utcajogász az Alkotmánybíróság előtt támadta meg.)
-
A kilakoltatási moratórium azt jelenti, hogy nem lehet kilakoltatást foganatosítani, azaz kiüríteni a lakást. A moratórium idejére eső kilakoltatásokat el kell halasztani. A kilakoltatási moratórium időszaka alatt a lakók “védelme” automatikus, a lakóknak nem szükséges kérelmet benyújtani, hogy ne lakoltassák ki őket.
A végrehajtási törvény szerint a téli kilakoltatási moratórium november 15-től április 30-ig tart. A törvény azonban nem zárja ki, hogy a lakás tulajdonosa (legyen az önkormányzat, vagy akár magánszemély) az év bármely szakaszában, bármikor, akár az utolsó pillanatban is úgy döntsön, hogy ne kerüljön sor a kilakoltatásra. Ezért mind a lakónak, mind a lakás tulajdonosának érdemes a megegyezést keresni és közösen meghatározni egy időpontot, amikor a lakó elhagyja a lakást.
-
A kilakoltatási moratórium olyan magánszemélyekre vonatkozik, akik lakóingatlanban laknak. A végrehajtási törvény alapján lakóingatlannak csak azt az ingatlant lehet tekinteni, ami az ingatlan-nyilvántartásban lakóházként, lakásként vagy tanyaként van feltüntetve.
A kilakoltatási moratórium nem vonatkozik az önkényes lakásfoglalókra és azokra a lakókra, akiket korábban már rendbírsággal sújtottak.
A kilakoltatási moratórium ellenére sor kerülhet a lakás kiürítésére, ha …
a lakóknak lehetőségük lenne másik lakásba költözni,
a lakás tulajdonosa maga gondoskodik a lakók máshol való elhelyezéséről, vagy
a lakás tulajdonosának a saját lakhatása is veszélyben van.
-
Az önkényes beköltözés egy szabálysértési fogalom, ami üres lakás elfoglalását jelenti úgy, hogy arra a bérleti jogviszony létesítésére jogosult (általában a tulajdonos) nem adott engedélyt. Őket gyorsított eljárásban van lehetőség a lakás elhagyására kötelezni.
-
Nem. Attól még, hogy valaki a határozott idő lejárta után is a lakásban marad, nem követ el szabálysértést.
Ugyanakkor a végrehajtási törvény szerint a határozott idő lejárta után a lakót gyorsított eljárásban kötelezhetik a lakás elhagyására. A bérbeadó a meghatározott idő lejártát követő 60 napon belül kérheti a lakás kiürítését. Ha határidőn túl nyújtja be a kérelmet, akkor a bíróság érdemi vizsgálat nélkül elutasítja azt.
-
A kilakoltatási moratórium alatt csakis a lakás kiürítését tilos foganatosítani. Minden más végrehajtási cselekményre azonban lehetőség van. Tehát, fel lehet mondani a bérleti szerződést, el lehet indítani a lakáskiürítési pert, fel lehet hívni az adóst, hogy adja át az ingatlant határidőn belül, el lehet árverezni az ingatlant, illetve el lehet rendelni a végrehajtást a moratóriumon kívüli időszakra.
-
A lakás kiürítését nem lehet foganatosítani. Tilos kiüríteni a lakást, tilos rendőri kísérettel kimenni és kilakoltatni az adott személyt.
-
A végrehajtó soron kívül intézkedik a lakás kiürítésről.
Hatályos: 2022. november 15-én