/Lakcím-kálváriák Magyarországon
Utcajogász alapértelmezett kép 2

Lakcím-kálváriák Magyarországon

Ma Magyarországon a lakcím adja az olyan alapvető állampolgári jogok gyakorlásának alapját, mint az egészségügyhöz való hozzáférés és az alapfokú oktatás. A különböző pénzbeli és egyéb támogatásokhoz való hozzáférést, a választásokon való hozzáférést és számos szolgáltatást is csak megfelelő lakcímmel lehet igénybe venni. Ha valakinek nincs megfelelő lakcíme, nagyon sok alapvető dolgot nem tud elintézni, és nap mint nap akadályokba ütközik. Ma több százezer ember van, akit a lakcím hiánya, a nem megfelelő lakcím és a különböző lakcímeket érintő megkülönböztetés akadályoz abban, hogy teljes értékű állampolgárként élhessen. Az alábbiakban azokat a nehézségeket soroljuk fel, amelyek eddig a tudomásunkra jutottak és nagyon sok embert érintenek, majd megoldási javaslatokat teszünk a problémák kezelésére.

lakcimkartya2_1.jpg

Mik a problémák?

Bejelentkezés albérletbe vagy szívességi lakáshasználóként

Talán a legtöbb embert érintő ügy, hogy aki albérletben vagy szívességi lakáshasználóként lakik valahol, azt gyakran a lakás tulajdonosa nem hajlandó bejelenteni. Ez azért nagy probléma, mert így nemcsak elesik egy sor alapvető ellátástól és szolgáltatástól, hanem arra is rákényszerülhet, hogy olyan címet jelentsen be, amely nem felel meg a valóságnak, ez pedig törvénysértés. Ha a lakcím nem a tényleges állapotot tükrözi, akkor gyakran egy régi, már elavult címet kell használnia, vagy akár szívességet kell kérnie valakitől, hogy jelentse be magához, ami szintén jogszabályba ütközik. Mindez jelentős gondokat okozhat többek között a gyerekek iskoláztatásakor, valamint az illetékes önkormányzat vagy akár körzeti orvos megállapításakor. Ezek hiányában sokan kényszerből ún. települési szintű lakcímet (pl. „Budapest 06 lakcím nélküli”) létesítenek, ami nagyon sok hátránnyal jár, és hajléktalan státuszba helyezi azokat is, akik lakásban élnek (lásd alább).

A lakástulajdonosok legtöbbször arra hivatkoznak, hogy azért nem jelentik be a lakót, mert akkor nehezebb lesz kilakoltatni. Ez azonban nincs így, hiszen a törvény egyértelműen kimondja, hogy a lakcím önmagában nem jelenti azt, hogy valakinek joga van használni egy lakást vagy ingatlant. A lakáshasználathoz ideálisan mindig írásos szerződés kell, azonban szívességi lakáshasználat esetében ilyet gyakran nem kötnek, csak szóban állapodnak meg. Ha valakinek lejár a szerződése, nincsen többet joga használni a lakást, és ezen az sem változtat, ha oda szól a lakcíme. Noha a törvény teljesen egyértelmű ebben a tekintetben, többször találkoztunk olyan lakástulajdonossal, aki erre a tévhitre hivatkozva még a saját családtagját sem merte bejelenteni a lakásába.

Tények és tévhitek a lakcímbejelentésről >>>

Település szintű lakcím

Ezt a lakcím-kategóriát (vagyis amikor elegendő egy település megnevezése a lakcím létesítéséhez, és nem kell utca és házszám) kifejezetten a hajléktalan emberek számára hozták létre, azonban ahelyett, hogy segítené őket az állampolgári jogaik gyakorlásában, nagyon sok nehézséget okoz és számos esetben hátrányos megkülönböztetéshez vezet. Az okmányirodák például nagyon gyakran ellenállnak annak, hogy ilyen lakcímet bejelentsenek, és sok helyen jogszerűtlen elvárásokat támasztanak a bejelentő felé.

Annak ellenére, hogy a település szintű lakcímet kormányrendelet nevesíti, így maximálisan érvényes lakcím, a gyakorlatban ilyen lakcímmel lehetetlen SIM-kártyát vásárolni, és sok bank sem engedi, hogy ilyen lakcímmel egy ügyfél bankszámlát nyisson, bankkártyát igényeljen vagy hitelt vegyen fel. Gyakran találkoznak előítéletekkel az ilyen lakcímmel rendelkező emberek a munkavállaláskor is, hiszen sok munkáltató nem akar hajléktalan vagy annak hitt embert foglalkoztatni.

Nehézséget okoz a település szintű lakcím azoknak is, akik gyermeket nevelnek. Szülés után például az újszülött lakcímének meg kell egyeznie az anya (vagy másodsorban az apa) lakcímével, azonban gyereknek nem adnak települési lakcímet. Ezért az a szülő, akinek ilyen lakcíme van, arra kényszerül, hogy olyan helyre jelentkezzen be, ahol valójában nem lakik. Ha nem sikerül ilyen lakcímet szereznie a szülőnek, akkor külön környezettanulmány során kell bizonyítania, hogy a gyereket van hova hazavinnie.

Mi lenne a megoldás?

Értesítési cím valódi bevezetése

Az értesítési cím intézménye 2012-ben került be a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvénybe. Ennek ellenére azóta sem került be a napi ügyintézés gyakorlatába: az értesítési cím rögzítésére ma nincs lehetőség a nyilvántartásban és az ehhez szükséges űrlap sem létezik. Vagyis ha ma valaki besétál egy okmányiroda, hogy a törvényben rögzített jogával éljen és értesítési címet létesítsen, ezt nem tudja megtenni és az okmányiroda munkatársai arról sem tudnak neki felvilágosítást adni, hogy erre mikor lesz a közeljövőben lehetősége. A Város Mindenkié (AVM) érdeklődésére a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEKKH) és a Belügyminisztérium is arról tájékoztatott, hogy az értesítési cím valódi bevezetéséhez szükséges feltételeket 2015 végére teremtik meg, azonban ez a mai napig nem történt meg.

A törvény szerint az értesítési cím az a cím, amelyet az állampolgár kapcsolattartás céljából bejelent. Címjogosultnak hívja a törvény azt a személyt, aki az értesítési címként megadott cím tekintetében szállásadónak minősül (pl. lakástulajdonos). Ahogyan az a többi lakcímtípusnál is igaz, az értesítési cím bejelentésének ténye „önmagában a lakás vagy az ingatlan használatához fűződő, valamint egyéb vagyoni jogot nem keletkeztet, és nem szüntet meg”, vagyis csak attól, hogy valakinek van valahol egy értesítési címe, nincs feltétlenül joga használni azt az ingatlant – a használathoz valamilyen megállapodásnak kell születnie a szállásadó és a lakó között.

Fontos fejlemény, hogy a jelenleg érvényes lakóhelytől és tartózkodási helytől eltérően az értesítési cím bejelentéséhez nem szükséges a szállásadó előzetes hozzájárulása. Azonban a címjogosult (pl. lakás tulajdonosa) nyilatkozhat arról, ha a cím értesítési címként történő nyilvántartását nem kívánja biztosítani, illetve utólag is kérheti a bejelentett értesítési cím törlését a nyilvántartásból. Vagyis az értesítési cím a lakók és a szívességi lakáshasználók számára lehetővé teszi, hogy mások írásos hozzájárulása nélkül érvényes lakcímet létesítsenek, a bérbeadók számára pedig biztosítja, hogy visszaélés esetén töröljék az értesítési címet a nyilvántartásból. Ráadásul az értesítési cím az állandó lakcímhez kapcsolódó (tév)képzetektől is mentes, így valószínűleg a szállásadók is sokkal inkább hajlandóak lennének ilyen címet bejelenteni, mint lakóhelyet vagy tartózkodási helyet.

Az értesítési cím bevezetése nagyon sok olyan ember nehézségeit oldaná meg, akik most nem tudnak bejelentkezni oda, ahol valójában laknak, hiszen a napi gyakorlatban az értesítési cím egyenrangú lenne a most érvényes lakóhellyel és tartózkodási hellyel. Vagyis ha valakinek csak értesítési címe lenne, akkor is tudna élni a jogaival, hiszen egyértelmű lenne illetősége: az adott településen lévő hatóságoknak kötelező őt ügyfélként kezelniük, és ha jogosult rá, akkor a neki járó ellátásokat és szolgáltatásokat is kötelező megadniuk.

További információ az értesítési címről >>>

Bejelentési kötelezettség jogszabályba foglalása

A törvény szerint mindenkinek, aki elköltözik, ezt 3 napon belül be kell jelentenie az illetékes okmányirodán. A bejelentkezés azonban nemcsak a lakón múlik: nélkülözhetetlen szerepet játszik ebben a lakás tulajdonosa, vagy más jogosultja (pl. haszonélvező), vagy az adott intézmény (pl. kollégium, munkásszálló, hajléktalanszálló) vezetője is, ugyanis neki hozzá kell járulnia a költöző személy bejelentkezéséhez. A nehézség, hogy a ma hatályos törvény a szállásadót – a hajléktalanszállók kivételével, ahova 10 nap ott tartózkodás után kötelező bejelenteni az ott lakókat – nem kötelezi közreműködésre. Vagyis hiába fizet valaki egy albérletért vagy munkásszállásért akár éveken keresztül, a szállásadók megtehetik, hogy nem jelentik be őket.

Ahhoz, hogy az állampolgárok eleget tudjanak tenni bejelentési kötelezettségüknek, A Város Mindenkié álláspontja szerint a szállásadók bejelentési kötelezettségét is nevesíteni kell a törvényben. Ez számos országban működik ma, ilyen például Ausztria és Németország is és azt javasoljuk, hogy Magyarországon is eszerint módosítsák a lakcímtörvényt.

A lakásbérlés egyszerűsítése és az albérleti piac kifehérítése

A lakástulajdonosok gyakran azért nem jelentik be a lakókat, mert nem akarják megfizetni a lakásbérlet utána fizetendő adót. Mi egyrészt úgy véljük, hogy a jelenlegi szabályozás méltányos: évi 1 millió forintig a lakáskiadásból származó bevétel után 16%-os személyi jövedelemadót kell fizetnie a szállásadónak, ezen összeg – azaz havi 83 ezer forint bevétel fölött – fölött pedig a progresszív adózás elvének megfelelően annál több adót kell fizetni, minél több bevétele van valakinek. Másrészt, olyan lépések bevezetését is javasoljuk, amely még inkább érdekeltté teszi a lakáskiadókat abban, hogy ne csak kiadják a lakásukat, hanem be is jelentsék az ott lakókat.

Javasoljuk például, hogy a lakásköltségek elszámolásánál a szállásadók könnyített módon, azaz átalány alapján számolhassanak el az adóhatóság felé és azt is, hogy abban az esetben, ha valaki szociálisan rászoruló embernek adja ki a lakását, kapjon adókedvezményt. Ezen kívül a lakáshoz kapcsolódó és az adóból levonható költségek körét is bővítenénk, illetve javasoljuk, hogy egyértelműen szabályozzák, hogy amikor a bérlő kifizetése a szállásadónak a közműveket, az nem minősül a szállásadó bevételének.

Összefoglalás

Noha a megfelelő lakcím hiánya összefügg a tömeges lakásszegénységgel, a szabályozás következetlensége és hiányosságai a nem lakásszegénységben élők számára is kihívásokat jelentenek. A lakcím-helyzet érdemi kezeléséhez mind a lakcím jogi szabályozása, mint a lakhatás területén mélyreható változásokra van szükség. A lakcímmel kapcsolatos szabályozások és gyakorlatok rendszerszintű átalakítása mellett arra is szükség van, hogy átfogó és tudatos szociális lakáspolitikával mindenki számára elérhetővé váljon egy olyan otthon, ahol fizikailag és jogilag is biztonságban lehet. Csak így érhető el, hogy a megfelelő lakcím és a megfelelő lakhatás hiánya senkit se akadályozzon állampolgári jogainak gyakorlásában.

További információ a lakcímről >>>

TAGS:
(Visited 57 times, 1 visits today)