/Adójogi kisokos bérbeadóknak
Kiado

Adójogi kisokos bérbeadóknak

Ezt a kisokost azoknak készítettük el, akik saját tulajdonú lakásukat magánszemélyeknek adják ki. A Város Mindenkié csoporthoz és az Utcajogászhoz nagyon sok megkeresés érkezik azzal kapcsolatban, hogy az albérletben élő embereket nem engedi bejelentkezni a szállásadójuk feltételezhetően azért, mert nem akar adót fizetni a lakáskiadás után. Noha a bejelentés és az adófizetés nem függ össze közvetlenül, fontosnak tartjuk tájékoztatni a szállásadókat arról, hogy ma Magyarországon a lakáskiadás utáni adózás viszonylag előnyös, így nem kifejezetten éri meg eltitkolni azt, hogy valakinek albérlője van. Ráadásul a lakcímbejelentés a lakók számára létfontosságú ahhoz, hogy állampolgári jogaikat gyakorolni tudják, a szállásadónak pedig semmilyen hátránnyal nem jár.

kiado

Kell-e adót fizetned, ha kiadod a lakásodat, és ha igen, milyen típusú adókat kell fizetned?

Magyarországon a lakás bérbeadása adóköteles tevékenység. A lakáskiadáskor a következő három adótípus jöhet szóba:

  • személyi jövedelemadó
  • egészségügyi hozzájárulás (EHO, nem minden esetben)
  • általános forgalmi adó (a legtöbb esetben nem)

Az következőkben ennek a három adónak a befizetési feltételeit és módját mutatjuk be.

I. Személyi jövedelemadó

I.1.       Kell-e adószámot (nem összekeverendő az adóazonosító jellel) szerezned ahhoz, hogy adózni tudj a lakásod bérbeadásából származó jövedelemből?

A lakás bérbeadásához elég az adóazonosító jel és NEM kell adószám, ha a következő feltételek teljesülnek:

  • nem vagy egyéni vállalkozó
  • ÁFA szempontjából adómentes a tevékenységed (vagyis nem kereskedelmi szálláshelyet biztosítasz), és nem választasz ÁFA fizetési kötelezettséget (lásd a III. pontban)

I.2.       Kell-e számlát kiállítanod?

A legtöbb esetben nem. Ha nem kell külön adószámmal bejelentened a NAV-nál a tevékenységed (lásd előző kérdés), akkor számlát sem kiállítanod. Bizonylat kibocsátása azonban így is kötelező. Az ehhez szükséges nyomtatványt (hivatalos nevén: számviteli bizonylat) a nyomtatványboltokban tudod beszerezni.

I.3.       Mekkora az adó(előleg) mértéke?

A lakás bérbeadásából származó jövedelmed 15%-a.

I.4.       Mi az a jövedelem?

A jövedelem a lakás bérbeadásából származó bevételed költségekkel csökkentett része.

Tehát: bevétel (azaz a bérleti díj) – költségek= jövedelem

I.5.       Milyen költségekkel tudod csökkenteni a bérbeadásból származó bevételed?

Két lehetőség közül választhatsz: tételes költségelszámolás vagy 10 százalékos költséghányad.

– tételes költséghányad: a lakással kapcsolatos jellemzően előforduló kiadásaidat tételesen el tudod számolni, ilyen kiadások lehetnek:

  • a rezsiköltség (kivéve, ha a mérőórák a bérlő nevén vannak)
  • az üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök (pl. vízvezeték, mosdókagyló, nyílászárók, burkolat, fal) karbantartása, felújítása a biztonságos, folyamatos és zavartalan működés érdekében
  • elszámolható a lakás értékcsökkenése, ha 3 évnél régebben van a tulajdonodban

Fontos, hogy tételes költségelszámolás választása esetén az összes lakással kapcsolatos kiadásod számlával kell tudnod igazolni.

– 10 százalékos költséghányad: a lakás bérbeadásából származó bevételedből 10 százaléknyi költséget, automatikusan a költségek tételes igazolása nélkül le tudsz vonni.

I.6.       A költségek kívül van-e más is, amit le tudsz vonni a bevételedből?

Igen, ha te magad más településen veszel ki lakást, mint ahol a saját lakásodat kiadod, akkor az általad megfizetett bérleti díj összegét levonhatod a lakásod bérbeadásából származó bevételedből. Ennek a lehetőségnek az a feltétele, hogy a bérbeadás és a bérbevétel időtartama is meghaladja a 90 napot és az általad bérbevett lakással összefüggésben a bérbeadó más tevékenységéből származó bevételével szemben ne számoljon el költséget.

I.7      Hogyan tudod kiszámolni, hogy mennyi adó(előlege)t kell megfizetned?

Először a jövedelmed mértékét kell meghatároznod, ami az előzőek alapján így számolható ki:

Bevétel – költségek – igazoltan más településen megfizetett bérleti díj (ha van) =jövedelem

Ha megvan a jövedelem összege, akkor annak a 15 százaléka az adó(előleg) összege.

I.8.       Kinek, mikor, meddig kell megfizetnem adó(előleg)et?

Ha a bérlő magánszemély, akkor neked kell a 15% adó(előleg)et negyedévenként, a negyedévet követő hónap 12-ig (pl. az első negyedévet követő hónap 12. napja április 12-e) a NAV-nak befizetned.

A lakás bérbeadásából származó jövedelmet a NAV-nak be is kell vallanod, további információ és a szükséges nyilatkozat innen érhető el.

II.          Egészségügyi hozzájárulási fizetési kötelezettség

Ha egy adóévben a lakásod bérbeadásából származó az összes jövedelmed az egymillió forintot meghaladja, akkor a személyi jövedelemadón felül 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást vagy köteles fizetni. Ez a kötelezettség addig áll fenn, amíg el nem éred az egészségügyi hozzájárulás tárgyévi felső határát, azaz 450 000 forintot.

Fontos, hogy a 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást a teljes jövedelmedből kell megállapítani, és nem csak az egy egymillió forint felett részéből.

Az egészségügyi hozzájárulást a személyi jövedelemadóval egyidejűleg, tehát negyedévenként, a negyedévet követő hónap 12-ig kell megfizetned.

III.        Általános forgalmi adó (ÁFA)

Főszabály szerint nem kell általános forgalmi adód fizetned a lakásod bérbeadás után.

A legfontosabb kivétel, amikor általános forgalmi adót is kell fizetned, ha a lakásod kereskedelmi szálláshelyként adod ki (pl. panzió, airbnb vagy szálloda).

(Visited 202 times, 1 visits today)