/Az Alapvető Jogok Biztosához fordultunk a lakcím nélküli családok ügyében
58424

Az Alapvető Jogok Biztosához fordultunk a lakcím nélküli családok ügyében

Miért nincs a családoknak lakcíme?

Magyarországon a nem saját tulajdonú lakásban élő embereknek a lakcímbejelentési eljárás során igazolniuk kell azt, hogy a lakást jogszerűen használják, ami a Lakcímtörvény és annak végrehajtási rendelete alapján három módon lehetséges: 1. a járási hivatalban az ügyintézés során a szállásadóval személyesen jelennek meg; 2. a szállásadó aláírja a lakcímbejelentő lapot vagy elektronikus úton adja meg hozzájárulását; 3. teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt szerződéssel igazolják a lakáshasználat jogcímét. Tehát ha adott esetben a bérlőnek van teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt, azaz két tanú által aláírt bérleti szerződése, a jogszabályok alapján nincs szükség külön a szállásadó személyes, vagy írásbeli hozzájárulására a lakcímbejelentéshez.

Sajnos a gyakorlat azt mutatja, hogy a járási hivatalok (okmányirodák) ügyintézői gyakran jogszerűtlenül járnak el, és ebben az esetben is megkövetelik a lakcímbejelentéshez a szállásadó külön hozzájárulását, tehát a járási hivatalok eljárása jogszabálysértő. Ennek azért van jelentősége, mert az tapasztaljuk, hogy a szállásadók – függetlenül attól, hogy létre jött-e a bérleti szerződés – nem adják a hozzájárulásukat a lakcímbejelentéshez.

A szállásadók magatartásának két oka van: egyfelől félnek, hogy az adóhatóság látókörébe kerülnek (a magánszemély bérbeadók jellemzően nem fizetnek adót a bérbeadásból származó jövedelmük után), másfelől pedig tévesen azt feltételezik, hogy a lakcímbejelentéssel a bérlőnek többletjogai keletkeznek a lakással kapcsolatban (vagyis nehezebb lesz kilakoltatni például), noha a törvény kifejezetten rögzíti, hogy a lakcímbejelentésnek az ingatlan tárgyában semmilyen joghatása nincs. Ugyanezen okok miatt sok esetben érvényes – írásba foglalt – bérleti szerződést sem hajlandó a szállásadó kötni, így ilyenkor fel sem merül, hogy a bérlő a szállásadó hozzájárulása nélkül tudja a lakcímét bejelenteni.
Milyen ellátásoktól és szolgáltatásoktól esnek el a lakcím hiányában a gyermekek és a családjaik?

Egészségügyi szolgáltatás: érvényes lakcím hiányában a kiskorú magyar állampolgár gyermekek esetében bár a TAJ számuk továbbra is érvényes, azonban a jogviszonyuk rendezetlen, így csak „piros lámpa” mellett vehetik igénybe a közfinanszírozott szolgáltatásokat.

GYES-t, GYET-et, családi pótléko
t csak érvényes lakcímmel kérelmezhet a gyermek szülője, mivel a kérelmek formanyomtatványának a jogszabály szerint kötelező tartalmi eleme a bejelentett lakcím is.

A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény kérelmezéséhez is hasonló okokból szükséges érvényes lakcím azzal, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igényléséhez szükséges a gyermeket gondozó család egy főre jutó havi jövedelmének megállapítása. A jogszabály által megállapított kérelem alapján a gondozó család a kérelmezővel közös háztartásban élő (egy lakásban együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező) közeli hozzátartozók. Tehát ebben az esetben nem kizárólag a kérelmezőnek, hanem az egy főre jutó havi jövedelem megállapításánál számításba vehető összes családtagnak is kell rendelkeznie érvényes lakcímmel.

A gyermekek óvodai és általános iskolai felvétele is lakcímhez kötött, óvoda esetében elsősorban abba az óvodába kell felvenni, a gyermeket, amelynek körzetében lakik vagy ahol a szülője dolgozik, míg általános iskola esetében az az általános iskola köteles felvenni a gyermeket, ahol a gyermek életvitelszerűen lakik. Ezekben az esetekben is az érvényes lakcím igazolja a gyermek lakóhelyét.

Mi lenne a megoldás?

Az Utcajogász álláspontja szerint ez a helyzet sérti a gyermekek jogait, amelyeket nemzetközi szerződések, az Alaptörvény, valamint a Gyermekvédelmi törvény biztosít a számukra, ezért az Alapvető Jogok Biztosától a következőket kérjük:

Jogalkotás kezdeményezése

Beadványunkban azt javasoljuk, hogy az előzőekben részletezett ellátások és szolgáltatások esetében a jogszabályokban meghatározott kérelmeknek ne legyen kötelező tartalmi eleme a kérelmező bejelentett lakcíme, vagy a jogszabály biztosítson lehetőséges, hogy érvényes lakcím hiányában, a kérelmező a kérelem mellékleteként külön nyilatkozhasson lakóhelyéről vagy tartózkodási helyéről, ahol életvitelszerűen él. Ez a megoldás azoknak a családoknak segítene, akiknek azért nincsen érvényes lakcíme, mert a szállásadó nem kötött velük szerződést.

Ajánlás tétele

Beadványunkban azt is kérjük az Alapvető Jogok Biztosától, hogy tegyen ajánlást a járási (kerületi) hivatalok felügyeleti szervének, hogy olyan űrlapot használjanak a lakcímbejelentési eljárás során, amely rögzíti, hogy teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt szerződés esetében nem szükséges a szállásadó külön hozzájárulása a lakcímbejelentéshez.
Hogyan kapcsolódhatsz be a kampányba?

Az Alapvető Jogok Biztosának benyújtott beadványunkon kívül A Város Mindenkiével közösen nyílt levéllel fordultunk Balog Zoltán emberi erőforrások miniszteréhez a probléma orvoslása érdekében. Ha te is szeretnéd támogatni a lakcímnélküli családok ügyét, akkor írd alá te is petíciónkat!

További információk lakcím témában

Ha neked is problémát jelent a lakcímed bejelentése, csatlakozz A Város Mindenkié lakcím önsegítő csoportjához!

Fotó: Fortepan

TAGS:
(Visited 471 times, 1 visits today)