/Tények és tévhitek a lakcímbejelentésről – lakóknak
Utcajogász alapértelmezett kép 2

Tények és tévhitek a lakcímbejelentésről – lakóknak

Miért fontos, hogy valakinek ott legyen lakcíme, ahol valójában lakik?

Azért, mert így többek között biztosan hozzá tud jutni minden olyan támogatáshoz, amelyre jogosult, oda tudja íratni a gyerekét iskolába, ahol lakik, és egyértelmű lesz az is, hol tud egészségügyi ellátáshoz jutni. Ráadásul, ha valakit nem jelentenek be oda, ahol valójában lakik, arra kényszerül, hogy olyan címet jelentsen be, amely nem felel meg a valóságnak, ez pedig törvénysértés. Ha valakit nem jelentenek be oda, ahol lakik, gyakran egy régi, már elavult címet kell használnia, szívességet kell kérnie valakitől, hogy jelentse be magához vagy ún. települési lakcímet kell létesítenie, ami nagyon sok hátránnyal jár, és hajléktalan státuszba helyezi azokat is, akik lakásban élnek. 

lakcimkartya2_1.jpg

Milyen típusú lakcímek vannak? 

  1. Lakóhely

A lakóhely az, amit a köznyelvben állandó lakcímnek hívunk. A törvény szerint a lakóhely az a lakás vagy helyiség, ahol élsz. Állandó lakcím lehet egy egyébként lakásnak nem minősülő épület vagy helyiség is (pl. pince, üzemi épület, raktár). 

A törvény megengedi, hogy azok, akik ideiglenes szálláshellyel sem rendelkeznek (pl. az utcán élnek), lakóhelyként bejelentsék azt a települést vagy fővárosi kerületet, ahol általában tartózkodnak. Ezt település szintű lakcímnek nevezik. Ilyenkor a központi nyilvántartásban a bejelentett település vagy fővárosi kerület neve mellé a „lakcím nélküli” bejegyzés kerül (pl. „Budapest 08 Lakcím nélküli” vagy „Székesfehérvár Lakcím nélküli”). A település szintű lakcímet CSAK lakóhelyként lehet bejelenteni, tartózkodási helyként nem. Ezt a címet az okmányirodában kötelesek a te nyilatkozatod alapján bejegyezni, tehát nem kérhetnek semmilyen más igazolást (még szociális munkásét sem!) vagy hozzájárulást. 

  1. Tartózkodási hely

A tartózkodási hely az, amit a köznyelvben ideiglenes lakcímnek hívunk. A törvény szerint a tartózkodási hely annak a lakásnak a címe, ahol három hónapnál hosszabb ideig tartózkodsz úgy, hogy nem akarod végleg elhagyni az állandóra bejelentett címed.

Figyelem! Tartózkodási helyet csak akkor lehet bejelenteni, ha van bejelentett állandó lakcímed (hivatalos nevén: lakóhelyed). Vagyis CSAK tartózkodási helyet NEM lehet bejelenteni. Ha nincs állandó lakcímed, akkor lakóhelyként kell bejelentened azt a helyet, ahol ténylegesen élsz. 

Tévhit: Nekem mindegy, hova vagyok bejelentve, csak legyen állandó lakcímem (lakóhelyem). 

Tény: Mindenkinek, aki új helyre költözik, a törvény szerint 3 napon belül új lakcímet kell létesítenie az illetékes okmányirodában. Vagyis a lakcím bejelentése nem lehetőség, hanem kötelesség. Ráadásul neked is sokkal jobb, ha a bejelentett lakcímed megfelel a valóságnak, mert így minden ügyedet a tényleges lakóhelyeden (azaz állandó lakcímeden) tudod intézni és nem fog felmerülni kétség a hivatalok illetékességgel kapcsolatban. 

Tévhit: A lakcímbejelentéshez mindig kell a szállásadó aláírása. 

Tény: A lakcímbejelentéshez minden esetben szükség van a szállásadó hozzájárulására, de ez nem feltétlen jelenti azt, hogy alá kell írnia a lakcímbejelentő lapot. Ha a szállásadó személyesen megjelenik veled az okmányirodában, vagy elektronikus úton járul hozzá ahhoz, hogy bejelentkezz az ingatlanba, az aláírása nem szükséges. Továbbá ha közokirattal (például bíróság ítélet vagy közjegyző által kiállított okirat), vagy ügyvéd által ellenjegyzett, vagy két tanú nevével, lakóhelyével és aláírásával rendelkező okirattal igazolod, hogy jogosult vagy a lakás/szoba használatára, szintén nem kell a szállásadó aláírása. 

Jó tanács: ha szerződést kötsz egy lakás használatára, mindig írasd alá két tanúval is, így nem fog kellene a szállásadó aláírása a lakcím bejelentésénél! 

Tévhit: A szállásadó (pl. tulajdonos) eldöntheti, hogy bejelenti-e azt, aki az ingatlanában él. 

Tény: Ez magánlakások esetében igaz. Ezzel együtt, mivel kötelességed 3 napon belül bejelentenie az új lakcímedet a hatóságnak, ez csak akkor lehetséges, ha a szállásadó is hozzájárul a lakcímbejelentéshez. Vagyis a szállásadó hozzájárulása ahhoz kell, hogy te teljesíteni tudd a törvényi kötelezettségedet. 

A hajléktalanszállóknak nincs mérlegelési lehetősége: ha 10 napnál tovább élsz egy éjjeli menedékhelyen vagy átmeneti szállón, kötelesek bejelenteni, ha ezt te kéred. 

Jó tanács: Ha hajléktalanszállón élsz és szeretnéd, ha ott lenne az állandó lakcímed, 10 nap után érd meg a szociális munkást, hogy ezt segítsen elintézni! 

Tévhit: A hajléktalanszállónak nem kötelező állandó lakcímre bejelenteni. 

Tény: Ha hajléktalanszállón (pl. éjjeli menedékhelyen, átmeneti szállón) 10 napnál tovább élsz és szeretnéd, hogy ott legyen az állandó lakcímed, akkor az intézménynek kötelessége állandó lakcímet (lakóhelyet) biztosítani neked. 

Tévhit: Ha valaki albérletben lakik, a szállásadónak nem kötelező hozzájárulnia, hogy állandó lakcímet (lakóhelyet) jelentsen be. 

Tény: Ha valakinek nincs más állandó lakcíme vagy a régi lakcíme már nem érvényes, a bejelentett lakcím csak lakóhely (állandó lakcím) lehet. Vagyis ha van egy vidéki címed, de te Budapestre költöztél egy albérletbe, és sokáig itt akarsz élni, jogod van ahhoz, hogy ezt a címet állandó lakcímként jelentsd be.

Problémát jelent a lakcímbejelentés?

Szeretnél küzdeni egy igazságosabb lakcím-szabályozásért?

Keress fel minket!

A Város Mindenkié csoport olyan hajléktalan, hajléktalanságot megtapasztalt aktivistákból és szövetségeseikből áll, akik a lakhatáshoz való jogért küzdenek.

Utcajogász és A Város Mindenkié találkozási pont: minden pénteken 15 és 17 óra között a Blaha Lujza téren (jó időben a téren, rossz időben az aluljáróban)

TAGS:
(Visited 123 times, 1 visits today)