Hogyan tovább, ha vége a moratóriumnak?

Vége lesz a veszélyhelyzetnek? Újra indulhatnak a kilakoltatások?

A kérdés nem költői. A kormány által előterjesztett törvényjavaslat nem tisztázza érthetően a kilakoltatásokra és végrehajtásokra vonatkozó szabályokat.

A veszélyhelyzet idejére az 57/2020. (III. 23.) Kormányrendelet átmenetileg felülírta a végrehajtási törvény több rendelkezését. Többek között kilakoltatások foganatosítására sem kerülhetett sor. Az átmeneti szabályok könnyebb megértését szolgálja az Utcajogász korábban közzétett tájékoztatója.

Mikor szűnik meg a veszélyhelyzet?

Már a parlament előtt van a veszélyhelyzet megszüntetésével összefüggő törvényjavaslat, amelyben rendezik a végrehajtással kapcsolatos átmeneti szabályok sorsát is.

A törvényjavaslat a hatályba lépéssel kapcsolatban a következő rendelkezést tartalmazza:

393. § (1) Ez a törvény – a (2)-(4) bekezdésben meghatározott kivétellel – a veszélyhelyzet megszűnésekor lép hatályba. …

(5) E törvény hatálybalépésének naptári napját a miniszterelnök annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg.

A veszélyhelyzet megszűnésének megállapítása a kormány hatáskörébe tartozik, azaz minden, ami a törvényben a végrehajtási eljárások további menetével kapcsolatos, attól függően fog hatályba lépni, hogy a kormány melyik nappal szünteti meg a veszélyhelyzetet. Tévhit, hogy a benyújtott törvényjavaslat elfogadása szünteti meg a veszélyhelyzetet. Arról, hogy a kormány melyik nappal kívánja kihirdetni a veszélyhelyzet megszűnését, egyelőre csak sajtóhírek alapján lehetett értesülni. Van olyan híradás, amely szerint június 15., és van olyan is, amely szerint június 20. lesz ez a nap.

Mikor indulhatnak újra a szüneteltetett végrehajtási cselekmények?

Ugyanakkor a törvényjavaslat a végrehajtási eljárásokkal kapcsolatban konkrét határidőket, naptári napokat jelöl meg, amelyeknek – jogállami körülmények között – fontos szerepe van. A törvényjavaslat 152. §-a értelmében 2020. július 2-től lehet újra személyes kontaktust igénylő eljárási cselekményt végezni. Ilyen például a lakás kiürítése, a lefoglalt gépjármű forgalomból történő kivonása vagy a magánszemély adós lakóingatlanának árverezése.

Sajátos jogértelmezési nehézséget okoz az a körülmény, hogy a törvényjavaslat nem helyezi hatályon kívül a veszélyhelyzet idején, a különleges felhatalmazás alapján született kormányrendeleteket. Az úgynevezett “felhatalmazási törvény” alapján a veszélyhelyzetben alkotott kormányrendeletek hatálya a veszélyhelyzet végéig tarthat, azaz az abban foglalt rendelkezések érvényüket vesztik a veszélyhelyzet megszűnésekor. Ez egyszerűnek hangzik. Viszont a végrehajtási eljárásokra vonatkozó kormányrendelet szerint a szünetelő végrehajtási cselekmények (pl. a lakáskiürítés) a veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napon indulhatnak újra. Ez a 15 napos haladék viszont azon a napon érvényét veszti, amikor a veszélyhelyzet megszűnik. Ha a gondolatmenet nem elég világos, akkor ne bennünk keressék a hibát.

Azaz nem lehet eldönteni, hogy – többek közt – a kilakoltatások július 2-ától vagy valamikor később kezdődhetnek-e újra. A jelen állapot szerint a végrehajtási eljárások szüneteltetett cselekményei (pl. a kilakoltatás) július 2-ától megindulhatnak, feltéve, hogy a miniszterelnök (!) hatályba lépteti a parlament által addigra elfogadott törvényt.

A veszélyhelyzet vége és a végrehajtási eljárások újraindulása azt jelenti, hogy a végrehajtások tekintetében a vírus előtti jogrend áll helyre.

Fontos, hogy jogszerűen a végrehajtási és kilakoltatási eljárásokat csak önálló bírósági végrehajtó, végrehajtható okirat alapján, a törvényben meghatározott szabályok szerint folytathatja le. Az önkényes kilakoltatások és végrehajtások továbbra is törvénytelenek.

A bérbeadásról és bérleti jogviszony megszüntetésről a legfontosabb információkat itt szedtük össze.

Bár a veszélyhelyzet megszűnése után az eljárások újraindulásának pontos dátuma még nem állapítható meg, az biztosra vehető, hogy a kilakoltatási és végrehajtási eljárások júliusban valamikor elkezdődnek, folytatódnak. Ami azt is jelenti, hogy az eljárási határidők is újraindulnak, például a végrehajtás felfüggesztésére nyitvaálló határidők is.

A kilakoltatási eljárásról bővebben A Város Mindenkié csoporttal közösen írt Kilakoltatás ellenes kisokosunkban van szó. A veszélyhelyzet alatt érvényes átmeneti végrehajtási szabályokról itt, a bérleti szerződésekkel kapcsolatos információkról  pedig itt és itt írtunk.

A koronavírus járványnak és a megfékezésére hozott intézkedéseknek súlyos gazdasági következményei vannak, amelyek a lakásszegénységben élőket jelentősen sújtják. Azok, akik állásukat vesztették, kilakoltatás esetén teljesen kilátástalan élethelyzetben találják magukat.

Mindeközben egy második koronavírus járvány-hullám kialakulása is valószínűsíthető. Amikor a járvány elleni védekezés legfontosabb eszköze a távolságtartás és az otthoni karantén betartása, a kilakoltatási moratórium után utcára kerülő családok számára a védekezés teljesen ellehetetlenül. Emellett – néhány kivételtől eltekintve – továbbra sem látni politikai akaratot a lakhatáshoz való jog elismerésére.

Az Utcajogász Egyesület álláspontja, hogy főleg válság idején a lakhatáshoz és szociális biztonsághoz való jog megerősítésére van szükség, annak gyengítése helyett.

Kép: Tom Rumble on Unsplash