Nem kérhető erkölcsi bizonyítvány önkormányzati bérlakásnál az adatvédelmi biztos szerint

Közzétéve:

Az adatvédelmi biztos friss állásfoglalása szerint az önkormányzatoknak bérleti jogviszony létesítésekor nincs jogosultságuk az erkölcsi bizonyítványban szereplő személyes adatok kezelésére, ezért felszólítja azokat, hogy a hatósági erkölcsi bizonyítvány bemutatását és benyújtását ne írják elő az önkormányzati tulajdonú bérlakások bérbeadásának feltételéül.

2020 augusztusában állásfoglalást (link: https://www.naih.hu/files/Adatved_allasfoglalas_NAIH-2020-5985-2.pdf) adott ki a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) az önkormányzatok által kötött szociális bérlakásokra vonatkozó szerződések vonatkozásában. A közérdekű bejelentés nyomán készült állásfoglalás azt vizsgálta, hogy az önkormányzatok előírhatják-e rendeleteikben, hogy szociálisan rászorult, lakással nem rendelkező kérelmezők részére a bérleti szerződés megkötését 60 napnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítványhoz kösse.

A vizsgálatában a NAIH megállapította, hogy a hatósági erkölcsi bizonyítvány személyes adatokat tartalmaz. A hatósági erkölcsi bizonyítványba történő betekintés a hatályos adatvédelmi jogszabályok értelmében adatkezelésnek minősül, amelyre szigorúan meghatározott szabályok vonatkoznak, amelyeket főként az Európai Unió általános adatvédelmi rendelete (GDPR) szabályoz.

A hatóság szerint, ahhoz, hogy megállapítsuk az adatkezelés jogszerűségét, a GDPR alapelvi rendelkezéseit is figyelembe kell venni, így különös figyelmet kell fordítani az adattakarékosság és a célhoz kötött adatkezelés elvére. A célhoz kötöttség elve kimondja, hogy személyes adatok gyűjtése csak meghatározott, egyértelmű és jogszerű célból, és az adatok kezelése csak e célokkal összeegyeztethető módon történhet, míg az adattakarékosság elve azt rögzíti, hogy a kezelt adatoknak az adatkezelési cél szempontjából megfelelőnek és relevánsnak kell lenniük, és a kezelt adatok körét a szükségesre kell korlátozni.

Állásfoglalásában az adatvédelmi biztos emlékeztet arra, hogy az erkölcsi bizonyítványban található bűnügyi személyes adat különleges adatnak minősül, amely adatok kezelése főszabály szerint tilos, kivétel csak különös feltételek mellett lehetséges. A GDPR értelmében bűncselekményekre, illetve a kapcsolódó biztonsági intézkedésekre vonatkozó személyes adatok kezelésére kizárólag abban az esetben kerülhet sor, ha az közhatalmi szerv adatkezelésében történik, vagy ha az adatkezelést uniós vagy tagállami jog lehetővé teszi.

Az önkormányzati rendelettel szabályozott adatkezelés azonban nem tartozik az általános tilalom alóli kivétellel érintett adatkezelések körébe, mivel a Lakástörvényben foglalt felhatalmazás alapján az önkormányzat rendeletében a szociális helyzeten alapuló bérbeadások esetében a bérbeadás feltételeként csak vagyoni és jövedelmi körülményekhez igazodó feltételt határozhat meg. 

Erre tekintettel a Hatóság álláspontja szerint a lakásbérleti szerződés megkötéséhez nem elengedhetetlenül szükséges a bérlő hatósági erkölcsi bizonyítványa tartalmának ismerete, ezért ez az adatkezelés az adattakarékosság elvébe ütközik. Kiemeli továbbá a biztos, hogy az önkormányzatok bérbeadói tevékenysége nem értékelhető közhatalmi jellegű jogi kötelezettségként sem, mivel a bérleti jogviszony szabályaira a Lakástörvény rendelkezései mellett a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadóak.

Mindezek alapján az önkormányzatoknak megfelelő cél és jogalap hiányában a bérleti jogviszony létesítésekor nincs jogosultságuk az erkölcsi bizonyítványban szereplő személyes adatok kezelésére, így a NAIH felszólította az önkormányzatot, hogy hagyjon fel ezen gyakorlatával, és ne legyen feltétel bérleti szerződés kötésekor az erkölcsi bizonyítvány bemutatása, illetve benyújtása.

Ha az Ön által bérelt lakás bérbeadója is kért Öntől erkölcsi bizonyítványt, kérjük, hogy jelentkezzen nálunk az utcajogasz@gmail.com címen!