Változnak a peres szabályok – könnyítések is várhatóak

Közzétéve:
Kategóriák: Jogérvényesítés

Törvényjavaslat került az Országgyűlés elé a polgári perrendtartásról szóló törvény (ismertebb nevén: Pp.) módosításáról. A javaslat alapján fontos változások következnek a polgári bírósági eljárásban, a jogi képviselő nélkül eljáró felek részére jelentős könnyítésekkel. Az Utcajogász állásfoglalása a továbbiakban olvasható.

2020. október 13-án a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény módosításról nyújtott be a kormány törvényjavaslatot (Itt érhető el az adatlapja az Országgyűlés honlapján, a javaslat maga pdf-ben pedig itt). 

Az Utcajogász alapvetően helyesnek látja a módosítást,

amelynek az érdemi részei a következők:

A javaslat legfontosabb újdonsága a jogi képviselő, azaz ügyvéd nélkül eljáró felek részére, hogy már nem lenne kötelező a bíróság által rendszeresített formanyomtatvány használata.  Ha az Országgyűlés elfogadja a javaslatot, akkor a nyomtatvány használata a továbbiakban  csupán lehetőség lesz. A változtatási javaslatot üdvözöljük, hiszen ügyfeleink gyakran túl bonyolultnak tartják a nyomtatványok kitöltését. A nyomtatványok hosszúsága, jogi nyelvezete pedig könnyen elriaszthatja őket jogaik érvényesítésétől. A módosítással azonban jelentősen könnyebbülne a jogban járatlan ügyfelek mozgástere. 

A beadványok tartalmi kellékeit is leegyszerűsítik. A jogi képviselő eljáró félnek elméletileg eddig sem kellett feltüntetni “jogalapot” és jogi érvelést a keresetlevélben, a javaslat szerint viszont a jövőben a feleknek elegendő lesz csak ügy tényeit alaposan elmagyarázni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy nem szükséges bonyolult jogi érvelést lefolytatnia a pert indító jogi képviselő nélkül eljáró félnek, elég a jogsértést megalapozó tényeket megjelölnie. 

Az Utcajogász véleménye szerint nagy segítség lehet a jogi képviselő nélkül eljáró felek számára a következő passzus: “a keresetlevél hiányossága esetén a hiánypótlásra felhívó végzésben a bíróságnak a keresetlevél valamennyi hiányosságát fel kell tüntetnie és a fél jogban járatlanságához igazodó teljes körű tájékoztatást kell adnia a hiánypótlás módjáról”.

A törvényjavaslathoz fűzött indokolás szerint a korábbi tapasztalatok azt mutatják, hogy gyakran “a hiánypótlásra történő felhívás bonyolultsága miatt a fél meg sem próbálkozik a keresetlevél újbóli beadásával.” Az indokolás tovább kifejti, hogy “emiatt is indokolt a jogi képviselő nélkül eljáró fél jogban járatlanságát, jogi ismereteinek hiányát feltételező hiánypótlásra történő felhívás előírása a bíróság számára, amelyre a Javaslatnak a keresetlevél tartalmát egyszerűsítő rendelkezései is megfelelő alapot teremtenek.”

Amellett, hogy a fenti javaslatokat üdvözöljük, úgy gondoljuk,

további módosításokra van szükség,

hogy a jogi képviselő nélkül eljáró felek esetében is érvényesüljön tisztességes eljáráshoz való jog. 

Változatlan maradt ugyanis a bírósági meghagyással szembeni ellentmondásra vonatkozó követelmény. Bírósági meghagyást akkor bocsát ki a bíróság, ha aki ellen pert indítanak (vagyis az alperes) nem jelenik meg a kitűzött tárgyaláson és védekezést sem terjeszt elő. Ekkor a 15 nap van ellentmondásra, ennek hiányában a bíróság a kérelemben foglaltak szerint kötelezi az alperest a teljesítésre, valamint az eljárás költségeinek viselésére is. A törvény szerint ha bíróság meghagyást bocsát ki, az alperesnek nem elég egy általában vitatnia a keresetet, indokait részletesen ki kell fejteni (a Pp. 181. § (2) bekezdése). Az Utcajogász tapasztalatai szerint ez a szabály olyan mérlegelési lehetőséget ad a bíróságnak, amely már a beadvány érdemi vizsgálatához tartozik. Erre pedig az írásbeli perfelvétel szakaszában (azaz az eljárást előkészítő szakaszban) nincs lehetőség. A jogi képviselő nélkül eljáró fél pedig (általában) nincs abban a helyzetben, hogy érveit jobban kifejthesse, hiszen hiánypótlásra ilyen esetben nincs lehetőség. 

Az Utcajogász emiatt arra kéri az Országgyűlést, hogy vizsgálja felül ezen szabályokat és engedjen teret a hiánypótlásnak, valamint írja elő a fél jogban járatlanságához igazodó teljes körű tájékoztatást. 

A javaslatot a törvényhozási terv szerint az idei évben még elfogadják, ebben az esetben az új szabályok a 2021. január 1. napjától indított eljárásokban lesznek alkalmazandóak.

Címlapi kép / Image by: Hermann Traub from Pixabay