Beszámoló a Transparent projektben a közérdekű adatigényléssel összefüggő tapasztalatainkról

Közzétéve:

A TranspaRent projekt célja, hogy a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok bérlakásokkal történő gazdálkodását, a döntési mechanizmusokat és a szabályozás minőségét vizsgálva egységesebb, jogszerűbb és átláthatóbb lakáspolitika kialakítására tegyen javaslatot. A projekt első szakaszában a problématérkép elkészítésén dolgozunk. A munka során a rendeleti szabályozást, a pályáztatás folyamatát és a döntéshozatal átláthatóságát vizsgáljuk. A problématérkép összeállításához rengeteg információ szisztematikus összegyűjtésére, rendszerezésére, összehasonlítására van szükség. Ezért a fővárosi önkormányzatoktól közérdekű adatigénylés formájában kikértük azokat az adatokat, amelyek a nyilvánosan hozzáférhető dokumentumokból nem állapíthatók meg.

Az Alaptörvény VI. cikk (3) bekezdése szerint mindenkinek joga van a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez. Az önkormányzatok lakásvagyonára, a lakásokkal kapcsolatos gazdálkodásra, döntésekre vonatkozó információk közérdekűek. Az önkormányzatok tulajdonában álló lakásvagyon közvagyon.

A közérdekű adatok igénylésére, az adatigénylések teljesítésére vonatkozó szabályokat törvény határozza meg. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotörvény) 26. § (1) bekezdés szerint az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szervnek vagy személynek lehetővé kell tennie, hogy a kezelésében lévő közérdekű adatot és közérdekből nyilvános adatot – a törvényben meghatározott kivételekkel – erre irányuló igény alapján bárki megismerhesse.

A veszélyhelyzetre való tekintettel a kormány rendeletben tette lehetővé, hogy a törvényben előírt tizenöt napos (egy alkalommal további tizenöt nappal meghosszabbítható) határidő helyett, tekintettel a veszélyhelyzet elhárításával összefüggő többletfeladatokra, a közérdekű adatigényléseket negyvenöt nap alatt teljesítsék a közfeladatot ellátó szervek. Ez a határidő további negyvenöt nappal meghosszabbítható.

Fel voltunk készülve arra, hogy a projekthez szükséges adatok megszerzésére egyes esetekben akár 90 napra is szükség lesz. Az adatigénylés során szerzett tapasztalatainkat az alábbiakban összegeztük. Az átláthatóság iránti elköteleződés egyik fontos mércéje ugyanis az is, hogy az önkormányzat betartja-e az Infotörvényben előírt szabályokat, teljesíti-e a törvényes kötelezettségeit.

  1. Kérdések

A helyzetfelmérés a 2019. május 1. és 2020. október 31. közötti időszakra vonatkozik, ezért az adatokat erre a 18 hónapra vonatkozóan kértük ki, a következők szerint:

  1. Szociális helyzet alapján az önkormányzat hány lakásbérletre irányuló szerződést kötött az elmúlt 18 hónapban, 2019. május 1. és 2020. október 31. között?
  2. A szociális helyzet alapján történő bérbeadások közül hány esetben választották ki a bérlőt nyílt pályázat útján?
  3. Mely személy vagy testület hozta a döntést a nyílt pályázatok esetében? Amennyiben a 2019. május 1. és 2020. október 31. közötti időszakban a döntéshozatalra jogosult személy vagy testület eltérő, kérem megadni, hogy melyik személy/testület melyik időszakban hány esetben döntött.
  4. A szociális helyzet alapján történő bérbeadások közül hány esetben választották ki a bérlőt egyedi döntés útján?
  5. Mely személy vagy testület hozta az egyedi döntéseket? Amennyiben a 2019. május 1. és 2020. október 31. közötti időszakban a döntéshozatalra jogosult személy vagy testület eltérő, kérem megadni, hogy melyik személy/testület melyik időszakban hány esetben döntött.
  6. Az önkormányzat hány költségelven történő lakásbérletre irányuló szerződést kötött az elmúlt 18 hónapban, 2019. május 1. és 2020. október 31. között?
  7. A költségelven történő bérbeadások közül hány esetben választották ki a bérlőt nyílt pályázat útján?
  8. Mely személy vagy testület hozta a döntést a nyílt pályázatok esetében? Amennyiben a 2019. május 1. és 2020. október 31. közötti időszakban a döntéshozatalra jogosult személy vagy testület eltérő, kérem megadni, hogy melyik személy/testület melyik időszakban hány esetben döntött.
  9. A költségelven történő bérbeadások közül hány esetben választották ki a bérlőt egyedi döntés útján?
  10. Mely személy vagy testület hozta az egyedi döntéseket? Amennyiben a 2019. május 1. és 2020. október 31. közötti időszakban a döntéshozatalra jogosult személy vagy testület eltérő, kérem megadni, hogy melyik személy/testület melyik időszakban hány esetben döntött.
  11. Az önkormányzat hány piaci alapon történő lakásbérletre irányuló szerződést kötött az elmúlt 18 hónapban, 2019. május 1. és 2020. október 31. között?
  12. A piaci alapon történő bérbeadások közül hány esetben választották ki a bérlőt nyílt pályázat útján?
  13. Mely személy vagy testület hozta a döntést a nyílt pályázatok esetében? Amennyiben a 2019. május 1. és 2020. október 31. közötti időszakban a döntéshozatalra jogosult személy vagy testület eltérő, kérem megadni, hogy melyik személy/testület melyik időszakban hány esetben döntött.
  14. A piaci alapon történő bérbeadások közül hány esetben választották ki a bérlőt egyedi döntés útján?
  15. Mely személy vagy testület hozta az egyedi döntéseket? Amennyiben a 2019. május 1. és 2020. október 31. közötti időszakban a döntéshozatalra jogosult személy vagy testület eltérő, kérem megadni, hogy melyik személy/testület melyik időszakban hány esetben döntött.
  16. Az önkormányzat hány lakás bérbeadására irányuló szerződést kötött az elmúlt 18 hónapban, 2019. május 1. és 2020. október 31. között?
  17. A fenti időszakban megkötött lakásbérleti szerződések közül hány szerződést kötöttek határozatlan és határozott időtartamra?
  18. Hány esetben fordult elő, hogy felújítási kötelezettséggel kötöttek lakásbérleti szerződést a fenti időszakban?
  19. Amennyiben voltak ilyen szerződések, mennyi volt ezek esetében átlagosan a bérlőre terhelt kiadások összege?
  20. Megtéríti-e a felújítási kötelezettséggel bérbeadott lakások esetén a felújítás költségét az önkormányzat és milyen módon (például beszámítás a bérleti díjba)?
  21. Alkalmaz-e az önkormányzat mintaszerződéseket a lakásbérleti szerződések megkötésekor?
  22. Amennyiben igen, a 2019. május 1. és 2020. október 31. között hatályban volt mintaszerződéseket kérem csatolni.
  23. A megkötött lakásbérleti szerződések tekintetében az alábbi táblázat értelemszerű kitöltését kérem:



Szociális helyzet alapjánKöltségelvenPiaci alapon
Megkötött lakásbérleti szerződések száma összesen (2019. május 1. – 2020. október 31.)


– nyílt pályázaton kiválasztott bérlők száma


– egyedi döntéssel kiválasztott bérlők száma


II. Válaszadási hajlandóság

Huszonnégy megkeresett önkormányzat közül négy esetében a mai napig egyáltalán nem kaptunk adatokat. A XV. és a XXIII. kerületi önkormányzat az adatok kiadását költségtérítés ellenében teljesítené, ami álláspontunk szerint ellentétes az Infotörvény előírásaival. Az ingyenes teljesítést peres úton kívánjuk kikényszeríteni.

Az I. és a XIV. kerület adatigénylésünkre a törvényes határidőn belül semmilyen választ nem adott, ami szintén jogsértő. Amennyiben az egyeztetések nem vezetnek eredményre, kénytelenek leszünk az adatvédelmi biztos eljárását kezdeményezni, vagy bírósághoz fordulni.

A közérdekű adatigénylést eddig teljesített önkormányzatok számára jelentősen eltérő időtartam volt szükséges ahhoz, hogy az azonos adattartalmú igénylésekre a választ összeállítsák. Az adatok megküldéséhez szükséges időtartamot az alábbi grafikonon mutatjuk be:

Az adatigénylést március közepéig teljesítő húsz önkormányzat többsége a veszélyhelyzeti hosszabb határidő lehetőségét sem használta ki. Tíz önkormányzat kevesebb mint 20 nap alatt kiadta a kért adatokat. További három önkormányzat 45 napon belül, hét pedig a még szabályosnak tekinthető 90 napon belül teljesítette az adatigénylést.

Az Utcajogász egyesület értetlenül áll az előtt a tény előtt, hogy míg a huszonnégy budapesti önkormányzat közül húsznak semmilyen problémát nem okozott az adatok törvényes határidőben történő kiadása, négy önkormányzat erre nem volt képes. Különösen azért érthetetlen a közérdekű adatok kiadásának törvénybe ütköző megtagadása, illetve költségtérítéshez kötése, mert az igényelt adatok köre nagyrészt átfedést mutat a Központi Statisztikai Hivatal felé évente teljesítendő kötelező adatszolgáltatással. A statisztikai adatszolgáltatáshoz az általunk is kért adatok folyamatos nyilvántartására van (lenne) szükség, de a naprakész nyilvántartást egyébként a számviteli előírások is megkövetelik.

III. A kapott adatok értékelése

Tekintettel arra, hogy még mindig nem állnak rendelkezésünkre a teljes fővárosi bérlakásállományra vonatkozó kikért adatok, az elemzést még nem tudjuk végleges formájában elkészíteni. Néhány érdekes átfogó információ kiemelésére azonban már jelenleg is lehetőség van a rendelkezésre álló adatok alapján.

A budapesti önkormányzatok a bérlők kiválasztása során hozzávetőleg 90%-ban az egyedi döntéseket részesítették előnyben, a pályázati döntéshozatal egyes kerületekben (például az V, IX, XVII, XVIII, XIX. kerületben) egyáltalán nem volt jellemző a vizsgált időszakban. Az összképet természetesen árnyalja, hogy azok az önkormányzatok, ahol a határozott idejű bérleti szerződések lejártakor lehetőség van új határozott idejű szerződés megkötésére, az ilyen szerződéseket az egyedi döntések között szerepeltették.

A szerződések többségét szociális helyzet alapján kötötték, az egyes kerületekben azonban eltérő arányban. A IX, X, XVII, XX. kerületben kiemelkedő a szociális alapon kötött szerződések aránya, ezzel szemben például a XIII. kerületben a piaci alapú szerződéskötés volt túlsúlyban. A legtöbb önkormányzat a határozott idejű bérleti szerződést részesíti előnyben, ez alól az V. és a XIX. kerület a kivétel.

Az összes adat beérkezését követően lesz mód a helyzet alaposabb, több szempontból történő értékelésére.

A projekt megvalósulását a Nyílt Társadalom Intézet Alapítvány és a Nyílt Társadalom Alapítványok európai alapja támogatja. A projekt megvalósítása során azért fogunk dolgozni, hogy az önkormányzati lakások bérbeadásának folyamata átláthatóbb és könnyebben hozzáférhető legyen a bérlők számára.  Az Utcajogász Egyesület egyik fontos célja, hogy érvényesüljön a  lakhatáshoz való szociális alapjog. Hisszük, hogy ahhoz, hogy mindenki egyenlő módon tudjon részt venni a politikai közösségben, nemcsak a polgári és politikai jogok egyenlő elismerésére és érvényesíthetőségére, hanem elosztási kérdésekkel kapcsolatban álló, szociális, gazdasági és kulturális jogok biztosítására is szükség van.

(A címoldalon kiemelt kép forrása: Wikimedia Commons/ Civertan)