Célba ért a törvényjavaslatunk: meghosszabbodik a kilakoltatási moratórium

Közzétéve:
Kategóriák: Egyebek

Miután lakhatási szervezetek és az ombudsman is felszólalt a kilakoltatási moratórium meghosszabbítása érdekében, a kormány végre döntött a moratórium meghosszabbításáról. Bár a kormány lépése üdvözlendő, a döntés elkésett és zavaros gyakorlatokhoz vezetett.

2021. május 5-én, szerdán a kormány kiadta az ingatlanok árverezésére és kiürítésére a veszélyhelyzet ideje alatt alkalmazandó eltérő intézkedésekről szóló 229/2021. (V. 5.) Korm. rendeletet.

Kilakoltatási moratórium

A rendelet szerint a veszélyhelyzet megszűnéséig ingatlan kiürítése iránt, azzal összefüggésben intézkedni, valamint ingatlan kiürítésére irányuló helyszíni eljárási cselekményt foganatosítani a veszélyhelyzet megszűnését követően lehet azzal, hogy az intézkedés, eljárási cselekmény lefolytatására, a halasztásra, a jegyző értesítésére vonatkozó határidő a veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napon újrakezdődik.

Látható tehát, hogy a meghosszabbított kilakoltatási moratórium

  • minden ingatlanra kiterjed, nem csak a lakóingatlanokra
  • minden kötelezettre kiterjed, nem csak a magánszemélyekre (családokra).

Így tehát a veszélyhelyzeti szabályok alapján a moratórium köre tágabb, mint a Végrehajtási törvény szerinti általános kilakoltatási moratórium (Vht. 182/A. §), amely csak magánszemélyek által használt lakóingatlanokra terjed ki, és csak abban az esetben, ha a lakók nem tekinthetőek önkényes beköltözőnek, továbbá nem sújtották őket korábban rendbírsággal.

Árverési szabályok

A veszélyhelyzeti árverési szabályok a kilakoltatási moratóriumnál szűkebb körben határozzák meg a védett csoportot. Az árverési moratórium csak természetes személy adósokra terjed ki, abban az esetben, ha az árverezéssel érintett ingatlan lakóingatlan.

A szabály szerint a végrehajtó a természetes személy adós lakóingatlanának árverezése iránt – az ingatlan árveréséről szóló hirdetmény közzététele iránt – legkorábban a veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napon intézkedhet.

A végrehajtó a természetes személy adós lakóingatlanának folyamatos árverezése iránti hirdetménye kapcsán a lakóingatlanra érkező vételi ajánlatot tenni kívánó árverező felhasználói nevének és jelszavának aktiválása iránt legkorábban a veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napon intézkedhet.

Elkésett szabályok, zavaros végrehajtás

A kormányrendelet kiadása bár üdvözlendő, a kormány reakciója megkésettnek tekinthető. Hetek óta lehetett ugyanis tudni, hogy a kilakoltatási moratórium védelme annak ellenére szűnik meg, hogy a járvány kiterjedtsége nem csökken érdemben. Részben emiatt, részben pedig a moratórium határidejének ellentmondásos szabályozása miatt rendkívüli bizonytalanság uralkodott a polgári bírósági végrehajtásban.

Számos megkeresés érkezett hozzánk ügyfelektől azzal kapcsolatban, hogy meghosszabbodik-e a moratórium. A megkeresések egy része pedig azt panaszolta, hogy a végrehajtók eltérően értelmezik, azaz eltérően számolják a moratórium határidejét. A gyakorlat számára tehát nem volt világos, hogy hogyan kell alkalmazni a már meglévő szabályokat és hogy lesznek-e újabb szabályok.

A bizonytalan helyzetre és a kilakoltatások veszélyére A Város Mindenkié csoport, az Utcáról Lakásba Egyesület és az Utcajogász is felhívta a figyelmet. A helyzet megoldása érdekében közösen dolgoztunk ki törvényjavaslatot, amivel a nehéz helyzetbe került családokat szerettük volna megvédeni a járvány időszaka alatti kilakoltatástól. A törvényjavaslatot a héten ellenzéki országgyűlési képviselők próbálták elfogadtatni az Országgyűléssel.

Fontos jel lehetett a kormány számára, hogy az alapvető jogok is felszólalt a moratórium meghosszabbítása érdekében. 2021. április 29-én kiadott közleményében kérte a belügyminisztert és az igazságügyi minisztert, hogy kezdeményezzék a moratórium meghosszabbítását. A biztos indokolása szerint “(a) kilakoltatási moratórium fenntartása a járványveszély időszakában nemcsak a végrehajtás alá vont adósok és közvetlen lakókörnyezetük védelmét szolgálja, hanem össztársadalmi érdek is.”

A Város Mindenkié kampányának részeként felszólaltak művészek is. A moratórium meghosszabbítása érdekében Sárosdi Lilla, Schilling Árpád, Kurta Niké, Laboda Kornél, Hámori Gabriella, Bánfalvi Eszter, Cserna Antal, Szalay Kriszta, Molnár Áron, Bíró Kriszta, Vági Zsolt, Balatoni Péter, Pétery Dóra és Bali János tett közzé videóüzenetet.

Egy nap

A kilakoltatási moratórium hagyományosan április 30-ig tart. A kormány azonban bevezette az ún szigorított védekezés időszakát, amely többszöri módosítás után végül 2021. április 19-ig tartott. A kormány egy zavaros megfogalmazású szabállyal úgy rendelkezett, hogy a szigorított védekezés megszűnésétől számított 15. napig tart a moratórium. Ez ahhoz vezetett, hogy a moratórium csak május 4-ig, azaz négy nappal hosszabbodott meg. A kormány április 19. és május 5. között nem alkotott semmilyen szabályt a lakók védelme érdekében, így a moratórium május 4-én lejárt.

Május 5-én viszont a kormány kiadta legújabb kormányrendeletét. Mivel a kormányrendelet a kihirdetést követő napon, azaz május 6-án lépett életbe, ezért a két szabályozás között maradt egy rés: május 5. Ezen a napon a végrehajtók megkezdhettek intézkedni a kilakoltatások érdekében. Információink szerint ez több esetben is megtörtént.

Átfogó reformra van szükség

Az Utcajogász Egyesület amellett, hogy üdvözli a kormány jelenlegi lépését, fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy egy igazságos végrehajtási rendszerhez világos, érthető, ellentmondásmentes és előrelátható jogszabályok szükségesek, amik figyelembe veszik mind az adós, mind pedig a végrehajtást kérő érdekeit. Ennek érdekében indítottuk el idén februárban a Végrehajtási Jogi Projektünket. A projekt célja, hogy az Országgyűlés reformálja meg az elavult és ellentmondásoktól terhelt Végrehajtási törvényt.

Fotó: Csepregi Dorka