Alaptörvénybe ütköznek a lakásprivatizációs törvény egyes rendelkezései

Közzétéve:

Összefoglaljuk és értékeljük az Alkotmánybíróság 2021. július 20. napján meghozott határozatát, amelyhez az Utcajogász is beadványt nyújtott be.

Az Alkotmánybíróság többszöri tanácskozás után végül alaptörvény-ellenesnek találta a világörökségi területen és annak védőövezetében található műemléki besorolású ingatlanokban található állami és önkormányzati lakások mélyen a piaci ár alatt történő megvásárlásának lehetőségét az országgyűlés által elfogadott formában.

A lakásprivatizáció ellen több más civil szervezethez hasonlóan az Utcajogász Egyesület is tiltakozott. Az eredeti törvényjavaslat elleni alkotmányos érveink itt olvashatók. Mint ismeretes, a Böröcz László fideszes országgyűlési képviselő által benyújtott törvényjavaslat valamennyi állami és önkormányzati bérlakás bérlője számára vételi jogot biztosított volna, függetlenül attól, hogy a bérlő mióta és milyen feltételekkel bérelte a lakást.

A parlament végül az eredeti javaslathoz képest az önkormányzatok tulajdonhoz való jogát sokkal kevésbé sértő változatot fogadott el. Az elfogadott végleges változat kizárólag a világörökségi területen és annak védőövezetében található műemléki besorolású ingatlanokra vonatkozott, továbbá csak a határozatlan idejű bérleti jogviszony alapozta meg a vételi jogot. A lakások vételárát azonban a piaci árhoz képest nagyon alacsony összegben határozta meg, és lehetővé tette azoknak a bérlőknek is a lakás megvásárlását, akik viszonylag rövid ideje bérelték a lakást.

A köztársasági elnök az Alkotmánybírósághoz fordult, indítványában a műemlékvédelem szempontjaira, valamint az önkormányzatok tulajdonhoz való jogára hivatkozott.

Az Alkotmánybíróság ma tette közzé határozatát, amelynek lényege röviden a következő:

A testület szerint a vételi jog alapítása önmagában nem alaptörvény-ellenes, azonban a vizsgált jogszabály koncepciója alaptörvény-sértő. Az Ab indokolása szerint: “a jogalkotó által (…) előadottak részben ellentmondásosak, és csak részben alkalmasak arra, hogy a nemzeti vagyon átruházására vonatkozó, az Alaptörvény 38. cikk (3) bekezdése alapján megkövetelt, az átruházás céljához kötött kivételes jelleget alátámasszák.” [135] 

Ahogy arra mi is felhívtuk a figyelmet, a vételi jog gyakorlása szempontjából az egyes bérlők közötti különbségtétel nem igazolható. [138] Nem tudott tehát a kormány olyan alkományos indokot megjelölni, amely igazolta volna, hogy miért illeti meg vételi jog azokat a bérlőket, akik csak néhány éve laknak a lakásukban. A testület hangsúlyozta továbbá, hogy az önkormányzati lakások a nemzeti vagyon részét képezik, így átruházásuk céljának kivételesnek kell lennie és meg kell felelnie az értékarányosság követelményének [140]: 

“​​Az önkormányzatnak a vételi jog folytán elvesztett lakásokért olyan ellenszolgáltatást kell kapnia, hogy vagyonában azzal arányban álló az érték maradjon meg, amelyet a tulajdonában álló lakások képviseltek. Az értékgarancia nyújtásának módját a törvényhozó alakítja ki.” [141]

Azon tény, hogy egyes önkormányzatok eddig is éltek az áron aluli privatizáció lehetőségével, még nem teszik alkotmányosan elfogadhatóvá a törvényt. Hiába hivatkozott tehát arra Varga Judit igazságügyi miniszter, hogy forgalmi érték alatti privatizáció “élő gyakorlat” az önkormányzati rendszerben.

Így tehát az Alaptörvénybe ütközik az 5-15 év közötti bérleti jogviszonnyal rendelkezők részére a vételár forgalmi érték 80%-án, a 15-25 év közötti bérleti jogviszonnyal rendelkezők részére a forgalmi érték 50%-án történő meghatározása. Szintén nem felel meg az Alaptörvény előírásainak a csere útján szerzett bérleti jog esetére a 35%-os vételár előírása. 

Az Alkotmánybíróság vizsgálta az évtizedekig elhúzódó részletvétel lehetőségét is. A testület szerint a részletfizetés lehetősége önmagában nem alaptörvény-ellenes, azaz nem sérti az értékarányosság követelményét. Az akár huszonöt évi, kamatmentes részletfizetési lehetőség  azonban alkotmányosan nem igazolható. A testület szerint: “(a) kamatmentes részletfizetés egyoldalú jogának biztosítása (…) az értékgarancia követelményét már önmagában azért is sérti, mert a hosszú fizetési időszak során az eladóhoz befolyó vételár-részletek összegének jelenértéke nem elhanyagolható mértékben elmarad a lakóingatlannak a vételi jog gyakorlásakor számított vételárától.” [148] Semmi nem akadályozza azonban a jogalkotót, hogy lakáshitelprogramokkal támogassa az emberek lakásvásárlását vagy kamattal terhelt részletvételt határozzon meg. [149]

Összefoglalva tehát, az önkormányzatok lakásállományának egy részét érintő kényszer-privatizáció nem alkotmánysértő, azonban az csak kivételesen igazolható célból és a forgalmi értéknek megfelelő összeg megtérítésével lehetséges. Az elfogadott törvény érintett rendelkezéseit az Alkotmánybíróság döntése alapján nem lehet kihirdetni, azok nem léphetnek hatályba. Ugyanakkor a legalább 25 éve bérleti jogviszonnyal rendelkezők vételi jogával kapcsolatban a testület alkotmányos követelményt fogalmazott meg, mely szerint a műemlékvédelmi hatóságnak a hozzájárulás megadásakor figyelembe kell vennie a műemlékvédelmi szempontokat.

Az Utcajogász Egyesület amicus curiae benyújtásával is próbált hozzájárulni a helyes döntés meghozatalához. Beadványunkban felhívtuk a figyelmet arra, hogy a tulajdonhoz való alkotmányos alapjog sérelmén túl az Alaptörvény 38. cikke alapján a nemzeti vagyon célja a közérdek szolgálata, ezért a lakásállomány áron aluli kiárusítását csak a közérdek és nem egyesek magánérdeke igazolhatja, emellett az értékarányosság követelményének sem felel meg. A törvényjavaslat sértette az önkormányzáshoz való jogot, amelynek biztosítására Magyarország nemzetközi egyezményben vállalt kötelezettséget. Álláspontunk szerint alaptörvény-ellenes volt az elfogadott törvény az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt is, ugyanis hátrányos megkülönböztetést valósított meg tulajdonosok között, valamint bérlők között is. Egyidejűleg sérültek azoknak az önkormányzati lakásra váró állampolgároknak az alapvető jogai is, akik számára egyedül a szociális bérlakások jelentenek megoldást a magas piaci lakbérek és ingatlanárak miatt.

Sajnos az Alkotmánybíróság a diszkriminációval és a lakhatáshoz való joggal összefüggő szociális államcélok kérdésének vizsgálatát mellőzte. Ugyanakkor a végeredményt az Utcajogász Egyesület is üdvözli, mivel sikerült megakadályozni egy súlyosan jogsértő és káros jogszabály hatálybalépését.

A kép forrása: hvg.hu