Gyakran ismételt kérdések – lakcím

Kérdés: A tulajdonos nem enged bejelentkezni a lakásba, amit bérlek. Nekem fontos lenne, hogy ott legyen a lakcímem, ahol valóban lakom. Mit lehet tenni?

Válasz: Minden állampolgárnak azt a címet kell bejelentenie a hatóságnak, ahol valójában tartózkodik, a szállásadónak pedig kötelessége, hogy a lakó számára lehetővé tegye a lakcím bejelentését. A bérbeadóval kell megbeszélnie, ha ő nem járul hozzá, akkor nem tud abban a lakásban lakóhelyet létesíteni.

Itt található két cikk, ami segíthet a bérbeadóval való beszélgetés során:
Tények és tévhitek a lakcímbejelentésről – szállásadóknak
Tények és tévhitek a lakcímbejelentésről – lakóknak

Kérdés: Egy olyan bérleményben lakom, aminek több tulajdonosa van. Mindegyik tulajdonos adatai és aláírása kell a bérleti szerződésre?

Válasz: A törvény szerint érvényes bérleti szerződéshez elegendő azt az egyik tulajdonos adataival és aláírásával ellátni és a lakcímbejelentéshez is elég egy tulajdonostárs hozzájáruló nyilatkozata. Ennek a nyilatkozatnak nincs kötelező formája, akár elektronikus úton is megteheti a szállásadó a következő címen: nyilvantarto.hu/ugyseged/SzallasadoiKerelemInditasa.xhtml.

Ha két tanús vagy ügyvéd által ellenjegyzett (azaz teljes bizonyító erejű magánokirattal) vagy közjegyző által hitelesített (vagyis közokirattal) szerződéssel igazolja az ottlakását, akkor a szerződésben nem kell kifejezett hozzájárulás a bejelentkezéshez.

Kérdés: Települési szintű lakcím bejelentésekor az okmányiroda külön nyilatkozatot kér egy szociális munkástól. Ez szabályos?

Válasz: Korábban állásfoglalást kértük és kapnunk Budapest Főváros Kormányhivatalától, amely írásban megerősítette, hogy „település szintű lakcím a lakcímbejelentő lap kitöltésével létesíthető, egyéb feltétel a település szintű lakcím személyi adat- és lakcímnyilvántartásba történő felvételéhez nem követelhető meg”. Vagyis az, hogy egyes okmányirodák extra igazolást kérnek, nem jogszerű gyakorlat. A települési szintű lakcím bejelentéséhez semmilyen igazolás nem szükséges azon kívül, hogy az ügyfél kitölti a lakcímbejelentő lapot.

Az állásfoglalás innen elérhető: drive.google.com/file/d/0B4k9StDq8GYYYW5JTHJVenB3dTg/view. Ezt vigye el magával az okmányirodába és mutassa be. Ha így sem hajlandóak kiadni a lakcímkártyát, kérjen írásos elutasítást (ragaszkodjon hozzá) és azt küldje meg nekünk.

Kérdés: Szeretnénk bérelni egy lakást, de legalább 1 hónapig még nem tudunk beköltözni. Jelenleg van állandó lakcímünk a bérlendő lakástól eltérő településen. Milyen megoldások léteznek, hogy az állandó lakcímünk ne változzon a bérelt lakás után, amíg ténylegesen nem költözünk be?

Válasz: A lakcímtörvény szerint az a bejelentett lakcím, ahol az ember ténylegesen lakik, tehát a tulajdonviszonyoktól független. Így, ha nem élnek az új házban, akkor annak a címnek kell lenni a lakcímkártyájukon, ahol ténylegesen vannak.

Kérdés: Egyik ismerősöm meg akarta hosszabbítani a jogosítványát. Sajnos elutasították, mert ahova eddig be volt jelentve, kijelentették, így fiktív lett a lakcíme. Ez most derült ki. Jelenleg nem tud sehova bejelentkezni.

Válasz: Ott lehet lakcímbejelentést tenni, ahol az illető ténylegesen lakik, tehát a megoldás az, ha bejelentkezik oda, ahol ténylegesen lakik.

Kérdés: A testvérem nem rendelkezik lakcímmel, nincs kártyája sem. Szeretnék neki segíteni. Ha tartózkodási helynek megadom a saját címem, akkor azzal tud munkát vállalni? Ha települési szintű lakcímkártyát intéz, azzal is tud munkát vállalni?

Válasz: Állandó lakcím nélkül sajnos nem lehet tartózkodási helyet létesíteni, tehát a legjobb az lenne, ha a saját címére jelentené be, mint állandó lakcímre. Abban az esetben jelentkezhet be önhöz a testvére, ha oda is költözik, vagy ha egyidejűleg tartózkodási helyet is létesít. Önnek ebből semmilyen hátránya nem származhat, a testvérének viszont ez lenne a legnagyobb segítség.

Kérdés: Albérletben lakom bérleti szerződéssel (tanúk nélkül), amely kifejezetten csak az ideiglenes lakcím, tartózkodási hely létesítését teszi lehetővé. Az állandó lakcímem az ingatlan értékesítése miatt megszűnik. A tartózkodási hely szerinti városban vagy a munkahely szerinti városban nincsen lehetőségem állandó lakcímet létesíteni. Milyen lehetőségeim vannak?

Válasz: Ha nem írták alá tanúk a bérleti szerződést (azaz nem minősül teljes bizonyító erejű magánokiratnak) és közjegyző sem hitelesítette (nem minősül közokiratnak), akkor a szállásadónak is alá kell írnia a lakcímbejelentő lapot. Egyébként elég lenne a szerződés is, ha tanúk is aláírták volna. Tehát a bérbeadóval kell megbeszélnie, ha ő nem járul hozzá, akkor nem tud abban a lakásban lakóhelyet létesíteni. Bővebben itt tájékozódhat: http://kormanyablak.hu/hu/feladatkorok/6/OKMIR00001

Kérdés: Szeretnénk lakcímet létesíteni az ingatlanon, de sajnos nem lehet, mert a címregiszterben nem szerepel a helyrajzi száma az ingatlannak, a jegyző meg nem hajlandó felvinni mivel arra hivatkozik hogy az ingatlanhoz tartozó közút nem rendelkezik közterület-elnevezéssel. Mit lehet ilyenkor tenni?

Válasz: A törvény álláspontunk szerint egyértelmű: az ingatlan státuszától függetlenül bárhova be tudja jelenteni a lakcímét, ha egyébként a Lakcímtörvény többi feltételét teljesíti. Ha Ön olyan helyen lakik, ami még nem szerepel a központi címnyilvántartásban – mert még soha nem jelentett be oda senki lakcímet –, akkor bizonyíthatja a jegyző előtt a ház létezését, aminek eredményeképpen a lakcímbejelentést el kell fogadni. Bővebben erről itt: KEKKH tájékoztatás a polgár lakóhelyének fogalmával kapcsolatban

Kérdés: Családommal határozatlan idejű szerződésünk van egy lakásra, nekem és a gyerekeimnek a lakcímünk is a lakás címén van. Így is ki lehet kilakoltatni?

Válasz: Igen, a lakcím nem keletkeztet használati jogcímet (azt a bérleti szerződés keletkezteti), ezért ebből a szempontból lényegtelen, hogy állandó lakcímként van bejelentve az adott cím. Ez azt jelenti, hogy a bejelentett lakó nem szerez extra jogokat a lakáson pusztán a bejelentés ténye miatt. És kiskorú gyermekek esetén is elindíthatja a bírósági eljárást a bérbeadó.

Kérdés: Költözünk. Ha én bejelentem az új lakcímem, a gyermekemé automatikusan megváltozik? A gyerekemnek ki intézheti a lakcímét?

Válasz: Lakcímváltozás esetén gyermek számára is be kell jelenteni az új lakcímet, az nem változik meg automatikusan. Amennyiben szükséges, gyermekei állandó lakcímét a törvényes képviselője jelentheti be (vagyis megerősítheti, hogy az Ön(ök) lakcímére legyenek bejelentve) a lakcímbejelentő lapon, az okmányirodában.

Kérdés: Gyermekemnek szeretnék lakcímet létesíteni, a másik szülőtől külön élünk. Kell a másik szülő hozzájárulása lakcímbejelentéshez?

Válasz: A vonatkozó jogszabályok szerint főszabályként a kiskorú gyermek lakóhelyeként a szülő, ennek hiányában a törvényes képviselő lakóhelyét kell bejelenteni. A kiskorú gyermek lakcímbejelentését törvényes képviselője teljesíti, a 14. életévet betöltött kiskorú gyermek tartózkodási helyét maga is bejelentheti.

A különélő szülők bejelentési kötelezettségéről / lehetőségéről egy kúriai döntés, 2016-ban elvi éllel kimondta, hogy “a lakcímnyilvántartási eljárásban nincs szükség a közös szülői felügyeletet gyakorló külön élő szülő hozzájárulására a kiskorú gyermek lakóhelyének bejelentéséhez, mivel a Ptk. 4:147. §-a és a 4:166. §-ának szülői felügyeleti jogot szabályozó általános rendelkezései nem írják felül a deklaratív jellegű eljárásban alkalmazandó speciális eljárási szabályokat.” (BH 2017.12.418, Kfv.III.37.738/2015/3.)Ha elutasítják, azt javasoljuk, hogy a kúriai döntés számát írja fel és hivatkozzon erre az okmányirodában.

Ha nem hajlandóak egy szülővel végigvinni a lakcímbejelentést, akkor kérje írásban, hogy milyen jogszabályhely alapján kötelezik a másik szülő közreműködésére és küldje el nekünk az utcajogasz@gmail.com címre.

Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a gyermeknek folyamatosan legyen biztosítva állandó bejelentett lakcíme.

Lakcím nélküli vagy érvénytelen lakcímmel rendelkező gyermekek és szüleik nem, vagy csak nagyon nehezen jutnak hozzá pl. egészségügyi ellátáshoz, állami támogatáshoz, óvodai elhelyezéshez, iskolai oktatáshoz. Erről, valamint a lakcímbejelentéshez szükséges okiratokról az alábbi cikkünkben tájékozódhat: utcajogasz.hu/szakmai-anyagok/lakhatas-es-lakcim/informaciok-a-gyerekek-lakcimerol/

Kérdés: Határon túli magyarok vagyunk, nincs bejelentett lakcímünk Magyarországon. Így lehet ideiglenes lakcímet létesíteni Magyarországon?

Válasz: Állandó lakcím nélkül nincs lehetőség arra, hogy tartózkodási helyet (“ideiglenes lakcímet”) jelentsenek be. Azonban abban az esetben, ha az ingatlan vonatkozásában két tanús (teljes bizonyító erejű magánokirati) vagy közjegyző előtt (hitelesített) dokumentumba foglalják a bérleti jogviszonyukat, akkor a bérbeadó hozzájárulása nélkül lehetőségük van bejelenteni lakcímként az adott ingatlan címét.

Kérdés: Ki akarnak jelenteni a lakásból, ahol élek! Mit lehet csinálni? Megszűnik a lakcímem így?

Válasz: Az eljárásra, ami a végén megszűnik a lakcíme a törvény lakcím fiktiválásaként hivatkozik. Ennek a menete a következő:

A szállásadó kérelmet nyújt be, melyben igazolnia kell, hogy az ingatlanába bejelentkezett személy ténylegesen nem lakik ott és a lakást véglegesen, a visszatérés szándéka nélkül hagyta el. Igazolás lehet például egy lejárt bérleti szerződés. A kérelem benyújtásához mellékelni kell az ingatlan tulajdonjogát igazoló 90 napnál nem régebbi tulajdoni lapot (kérésre a tulajdoni lapot a hivatal is megkéri, de az ezzel kapcsolatos díjakat a kérelmezőnek kell fizetni), valamint két tanú egybehangzó nyilatkozatát arról, hogy az ingatlanba bejelentkezett személy ténylegesen nem lakik ott és a lakást véglegesen, a visszatérés szándéka nélkül hagyta el (pl. minden személyes tárgyát elvitte onnan stb.). Egyik tanú sem lehet a kérelmező hozzátartozója. A fiktiválási eljárás illetékmentes, azaz a kérelmezőnek nem kell érte fizetni, az eljárás ügyintézési határideje pedig 30 nap.

A hatóságnak a tényállás tisztázása során meg kell kísérelnie megtalálni az érintett személyt és tőle is tájékoztatást kérni arról, hogy valóban nem akar-e visszatérni a lakásba. Az érintettet jellemzően postán próbálják megtalálni. Ha valakit kétszer nem veszi át a neki szóló küldeményt, akkor beáll a kézbesítési vélelem, azaz az értesítést kézbesítettnek tekintik akkor is, ha valójában nem ismeri a tartalmát, de az is előfordulhat, hogy ismeretlen címzettként azonosítják.

A tényállás tisztázása utána a hatóság első fokon döntést hoz. Ha a hatóság az érvénytelenítés mellett dönt, akkor azonnal intézkedik arról, hogy a lakcímnyilvántartásban a lakcím mellé „fiktív” jelzés kerüljön. Erről a döntésről az érintettet is értesíteni kell. Ha nem ismert a holléte, akkor a fiktiválásról hirdetményben kell tájékoztatni, azaz ki kell az információt függeszteni a hivatal nyilvánosság számára elérhető részén.

Ha valakinek fiktiválták a lakcímét, jogorvoslattal élhet, amelyre a döntés közlésétől számított 15 napon belül van lehetősége. A fellebbezést az első fokon eljáró hatóságnál kell benyújtani, és a fellebbezés illetéke 5000 forint. Ennek során azt kell bizonyítania, hogy a lakást csak átmenetileg hagyta el és vissza kíván térni. Ha a fellebbezés után is érvénytelen marad a lakcíme, akkor a fiktív jelzés addig marad a nyilvántartásban, ameddig új lakóhelyet be nem jelent.

További lakcímmel kapcsolatos jogi kérdése esetén várjuk a levelét az utcajogasz@gmail.com címen!