2:0 az Utcajogász javára a Kincsem Parkban
Nyolc bérlőt képvisel az Utcajogász a bíróságon a Kincsem Park szürke házában. A Lovi egykori dolgozóinak a ház új tulajdonosa háromszorosára emelné a lakbérét. Az eddig megszületett két ítélet azonban a bérlőknek ad igazat. Ha az Utcajogász Egyesület és A Város Mindenkié csoport nem segített volna, akkor bevált volna az új tulajdonos stratégiája, aki a jogszerűtlen lekbéremelésekkel és az erre alapozott jogszerűtlen felmondásokkal könnyen utcára tehette volna a ház lakóit.
2021 januárjában adta el az állam a Kincsem parkban álló „szürke házat”, amelynek bérlői az egykori Lovi dolgozói. Ők alacsony fizetésük mellé béren kívüli juttatásként kapták a lakások bérleti jogát. A ház korábbi tulajdonosa, a Kincsem Nemzeti Lóverseny és Lovas Stratégiai Kft. nem fordított gondot az épület karbantartására, így a lakásokat a lakók saját erejükből tartották rendben vagy újították fel. Az ingatlanok bérleti rendszere ugyan nagyon hasonlított az önkormányzati lakásokéhoz, ám lényeges különbség volt, hogy a ház nem közvetlenül az állam, hanem egy száz százalékig állami cég, a Kincsem Nemzeti Lóverseny és Lovas Stratégiai Kft. tulajdonában állt, amely cég a lakók tudta nélkül áron alul (lakásonként hétmillió forintért) adta el 2021 januárjában az Archiprojekt Mérnökiroda és Tanácsadó Zrt.-nek az épületet, majd ettől a cégtől 2021-ben került jelenlegi tulajdonoshoz, a Kincsem Corner Zrt.-hez.
2021 márciusában a Kincsem Corner Zrt. egyoldalúan triplájára emelte a házban élők bérleti díját, mellé pedig több százezer forintnyi kauciót követelt tőlük. Mivel a lakók az emelt bérleti díj megfizetését megtagadták, mert azt nem is tudták volna kifizetni, a cég fizetési meghagyásos eljárást kezdeményezett.
A bíróságon az Utcajogász a lakók védelmében arra hivatkozott, hogy a korábban megkötött bérleti szerződések azon pontja, amely lehetővé teszi a tulajdonos számára az egyoldalú bérleti díjemelést, a jóhiszeműség és a tisztesség elvének megsértését eredményezi. Álláspontjukat a lezajlott két perben a bíróság is osztotta, így mindkét esetben az Utcajogász ügyfelének javára döntött.
Állami lakások és állami cégek által tulajdonolt lakások
Az Utcajogász véleménye szerint a „szürke ház” esete egy általánosabb problémára világít rá: a lakásbérlettel összefüggő szabályozás hiányosságára. A rendszerváltáskor ugyanis az állami bérlakásszektornak azt a szegmensét, amely az állami vállalatokhoz került, az 1993-ban hatályba lépő Lakástörvény nem rendezte megnyugtatóan. A mai napig merülnek fel olyan jogviták, amelyek ezekkel a szolgálati lakásként kezelt lakásokkal kapcsolatban jellemzően a bentlakó jóhiszemű bérlők kisemmizésével, lakhatásuk elvesztésével végződnek.
Az állami tulajdonú vállalatok kezelésében lévő lakásokat a rendszerváltás előtt szinte azonos módon kezelte a szabályozás, mint azokat a szintén állami tulajdonban lévő lakásokat, amelyeket a piacgazdaságra való áttéréskor az önkormányzatok tulajdonába adtak. A Lakástörvény az önkormányzati tulajdonba került bérlakásokra vonatkozóan számos garanciát tartalmaz a bérlők védelmére. Ennek egyik eleme, hogy az önkormányzati bérlakások esetében a képviselő-testület rendeletben szabályozza a lakbérek mértékét, továbbá a Lakástörvény számos általános lakbér-megállapítási szempontot is tartalmaz. Ugyanakkor az állami vállalatok tulajdonába került lakások esetében sem a Lakástörvény bérlők számára kedvezőbb rendelkezéseit nem kell alkalmazni, sem az értékesítésre nem vonatkoznak a bérlő jogait védő szabályok. Így a korábban állami tulajdonú, céges tulajdonná vált lakóingatlanok esetében nem egyértelmű, hogy a bérlők számára biztosítani kell-e az elővásárlási jogot, hogy ellenkező megállapodás hiányában jár-e cserelakás, ha a tulajdonosnak más tervei vannak az ingatlannal, és ezért felmondja a bérleti szerződéseket, továbbá nem értelmezhetők a jövedelmi helyzettől függő bérleti díj kategóriák sem.
Tovább bonyolítja a helyzetet, ha az állami tulajdonú gazdasági társaság az ingatlant magánszemélyek tulajdonában álló társaság részére értékesíti. Még akkor is szerzett jogok vesznek el az egymást követő gazdasági tranzakciók során, ha azok egyébként jogszerűen történnek.
Az Utcajogász Egyesület szerint az állami cégek tulajdonában álló ingatlanok esetében is alkalmazni lenne szükséges a Lakástörvényben nem definiált állami lakásokra vonatkozó szabályok. Ezért például a Nemzeti Lóverseny Kft., illetve jogutódja, a Kincsem Nemzeti Lóverseny és Lovas Stratégiai Kft., amikor az ingatlanban található lakásokat dologösszességként elidegenítette, nem tartotta be a Lakástörvény a bérlők számára biztosított elővásárlási jogra vonatkozó szabályait.