Hogyan harcoljunk a hajléktalanság ellen?

Több mint 58 ezer ember alszik éjszakánként a hajléktalanellátó intézményeiben és további több ezer ember az utcán, ezzel a hajléktalanság miatti aggodalom tetőfokára hágott New Yorkban. Minden fronton szembe kell szállnunk ezzel a kihívással: több olyan szociális bérlakás létrehozásával, ami helybeni szociális szolgáltatásokkal párosul, a hajléktalan családok kiterjedt szövetségi támogatásával és a város által működtetett hajléktalanszállók fejlesztésével.Azonban a legjobb megoldás a hajléktalanság megelőzése, még annak bekövetkezte előtt.A szállókon élő emberek kétharmadát védtelen gyerekek és családtagjaik teszik ki, hajléktalanságuk oka pedig nem drogfüggőség vagy mentális betegség, hanem kilakoltatás. Ha csökkenteni tudjuk a kilakoltatások sebességét, a hajléktalanság okozta krízist is jelentősen enyhíthetjük.New Yorkban a kilakoltatási hullám járványszerűvé vált. A bírósági határozattal otthonaikból kitett családok száma folyamatosan nőtt az elmúlt 10 évben, ez a szám most megközelíti az évi 29 ezret. További több ezren költöznek el kényszer hatására még az eljárás során. Sokaknak nincs hova menniük, ezért kénytelenek hajléktalanszállóra költözni.Az óriási sebességgel lezajló kilakoltatási eljárásokat súlyosbítja a mélységesen egyenlőtlen igazságszolgáltatási rendszer. A büntetőeljárásokkal ellentétben a lakhatási ügyekben ítélkező bíróságok előtt a New York-iaknak nincsen joguk ügyvédet igénybe venni. Az eredmény: csak a bérlők 10%-a jelenik meg ügyvéddel a bíróság előtt, hogy segítsen érvényt szerezni a jogainak. Ezzel erős ellentétben áll, hogy a lakástulajdonosok közel 100%-ának van ügyvédje. Nehéz lenne túlhangsúlyozni, hogy ez a tény milyen mértékben segíti elő a tulajdonosoknak kedvező döntések meghozatalát a lakáskiürítés iránti eljárások során.A New York-i lakhatási jogszabályok nagyon bonyolultak, és eligazodni bennük még egy jogásznak is kihívást jelent. Az alacsony jövedelmű bérlők számára képviselni saját magukat, pert nyerni a tulajdonos ügyvédjével szemben gyakorlatilag lehetetlen vállalkozás. A tulajdonosok persze tisztában vannak ezzel a helyzettel, és igyekeznek is azt kihasználni úgy, hogy gyenge lábakon álló érvekkel citálják bíróság elé a bérlőket – tudva, hogy a pálya az ő irányukba lejt. Véletlenszerű vizsgálatok kimutatták, hogy azt a néhány bérlőt, akinek van ügyvédje, 80%-kal kisebb eséllyel lakoltatják ki, mint azokat, akik saját magukat képviselik a bíróság előtt. Ezt a lakástulajdonosok is jól tudják, és gyakran maguk ejtik az ügyet, amint kiderül számukra, hogy a bérlőnek jogi képviselője van.A helyzet tarthatatlan, és egyre több bíró emeli fele a hangját az ügyben. New York állam bíróságának elnöke, Johnatan Lippmann, ékesszólóan és erőteljesen szólalt fel azért, hogy a lakhatási ügyekben döntő bíróságok előtt is joguk legyen a feleknek jogi képviseletre.New York mostanra számos lépést tett a jogi képviselettel rendelkező bérlők arányának növelése érdekében. A polgármester, Mayor Bill de Blasio és a városi tanács lényegesen megsokszorozta a bérlőket képviselő ügyvédekre fordítható összeget a lakhatási ügyekben eljáró bíróságok előtt az elmúlt években. A polgármester múlt havi nyilatkozata szerint a nemes célra fordított újabb 12.3 millió dollárral a teljes támogatás el fogja érni a 60 millió dollárt, amely a 2014-es költségvetési évi összeg tízszerese. A városi emberi erőforrások tanácsának tagja, a Jogsegélyszolgálat előző elnöke, Steve Banks mélyen elkötelezte magát a jogi képviselet kiterjesztése mellett.A jelentős előrehaladás ellenére a bérlők zöme saját magát képviseli, ha kilakoltatásra kerül sor. A jogi képviselet igénybevételére nyújtott támogatás nem helyettesíti a jogi képviselethez való jog intézményesítését, és nem garantálja a lakhatás ügyeben ítélkező bíróság előtti esélyegyenlőséget a politikai és pénzügyi helyzet változása esetén.Éppen ezért a városi tanács – Mark Levine és Vanessa L. Gibson támogatásával – olyan szabályozást vezetne be, amely megteremti a jogi képviselethez való jogot minden alacsony jövedelemmel rendelkező bérlő számára a lakhatásügyben döntő bíróság előtt. A városi tanács 38 tagja a támogatók között szerepel. A szabályozással New York az első város lehetne az országban, ahol a bérlőknek biztosítva lenne a jogi képviselethez való jog, és ezzel nagy mértékben csökkenhetne a hajléktalanságba taszított családok száma.A jogi képviselethez való jog intézményesítése a lakhatási ügyben eljáró bíróságok előtt nemcsak a hajléktalanság áldozatainak számát csökkentené, hanem hosszútávon New Yorknak is megérné. Míg egy-egy bérlő számára biztosított jogi képviseletre körülbelül 2.500 dollárt kellene költeni, addig egy-egy hajléktalan család elhelyezése jelenleg 45.000 dollárba kerül. A javaslatunk erkölcsi és pénzügyi síkon egyaránt ésszerű.Hacsak nem küzdünk meg a hajléktalanság fő okozóival, akkor szembe fogjuk találni magunk azzal a lehetséges forgatókönyvvel, hogy több ember kerül hajléktalanszállóra, mint ahány főt a szállókról lakásokba tudunk költöztetni. A krízis megállítására az eszközeink adottak, és megvan a megoldás arra, hogyan vethetünk véget a járványszerű kilakoltatásoknak. Meg kell teremtenünk a jogi képviselethez való jogot a lakhatásügyben ítélkező bíróságok előtt.Forrás: http://www.nytimes.com/2015/10/19/opinion/how-to-fight-homelessness.html?_r=0Fordította. Bognár Eszter és Mekler KingaFotó: Palotás Ágnes