Hajléktalan emberekkel szembeni diszkrimináció a plazmaferezis eljárásban

2014 közepéig nagyon sok hajléktalan embernek jelentett bevételi forrást a plazmaferezis eljárás, amelyről azt kell tudni, hogy életet ment és súlyos betegségekben szenvedő embereknek nyújt segítséget, pl. immunhiányos betegségek, hemofilia, stb. Fontos megjegyezni, hogy csak teljesen egészséges ember plazmája használható fel gyógyszeres terápiára, ezért ’kincsként’ kell tekinteni azokra, akik megfelelnek a szigorú orvosi követelményeknek és mindemellett elmennek plazmát adni. A plazmaadónak hivatalosan nem járhat ellenszolgáltatás, de kompenzációként kapnak pár ezer forintot, éppen ezért a mélyszegénységben élőknek érdekükben áll kihasználni ezt a lehetőséget.A több éve hajléktalan Borsodi Tibor is így tett, 2006 óta rendszeresen adott plazmát, összesen 247 alkalommal. Minden egyes plazmadonáció előtt az orvosok elvégezték rajta a szükséges orvosi vizsgálatokat, és megfelelt. Nem is egészségügyi okok miatt zárták ki a plazmaadásból 2014 őszén, hanem arra való hivatkozással, hogy lakcímkártyáján hajléktalanszálló szerepel. A plazmagyűjtéssel foglalkozó cég orvosa – bárminemű orvosi vizsgálat elvégzése nélkül – a véradásra alkalmatlannak minősítette és azt mondta neki, hogy csak akkor jöjjön vissza, ha már nem hajléktalanszállóra van bejelentve.Borsodi Tibor 2014 őszén kereste meg az Utcajogászt a heti Blaha Lujza téri ügyfélfogadásán és szomorúan mesélte, hogy milyen érdeksérelem érte a plazmaferezis eljárás során. A Városi Mindenkié Utcajogász csapata támogatásával Gyárfás Enikő önkéntes jogász képviselte Tibor ügyét és kérelmezte az Egyenlő Bánásmód Hatóságot, hogy folytasson le hatósági eljárást, majd állapítsa meg, hátrányos megkülönböztetés történt. Az egyenlő bánásmódról szóló törvény szerint ugyanis a Magyarország területén tartózkodó személyekkel azonos tiszteletet és körültekintést kell tanúsítani, és tilos közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést tenni emberek között pl. faj, hovatartozás, bőrszín,  társadalmi származás, vagyoni- vagy egyéb helyzete, tulajdonsága vagy jellemzője alapján.Az Egyenlő Bánásmód Hatóság által lefolytatott eljárás során a plazmaferezis tevékenységet folytató Human BioPlazma Gyártó és Kereskedelmi Kft. a hajléktalanok eltiltását akként indokolta meg, hogy a hajléktalanok kockázati tényezőt jelentenek, és a vérplazma-készítményből részesülő betegek védelme érdekében szükséges a hajléktalan emberek kizárása a plazmaadók köréből. A cég új minőségbiztosítási rendszert vezetett be, amely megköveteli ezt a rendelkezést. A cég az Országos Epidemiológiai Központ információs hetilapjában (EPINFO) megjelenő cikkel kívánta megvédeni diszkriminatív tevékenysége jogosságát, amely arról szólt, hogy a járványügyi adatok azt támasztják alá, hogy ’a rossz szociális helyzet, a munkanélküliség, a hajléktalanság kedvező feltételeket teremt a Hepatitis A vírus cirkulációjának felerősödéséhez’. A hetilap azt is írta többek között, hogy a 30-39 éves férfiak vannak kitéve a legnagyobb kockázatnak.Az Utcajogászok számára egyértelmű volt, hogy a Human BioPlazma Gyártó és Kereskedelmi Kft. az emberi jogokat súlyosan sértő, diszkriminatív tevékenységet folytat, mert Tibort nem egészségügyi alkalmassága alapján, hanem ’hajléktalansága’, vagyoni helyzete miatt tiltotta el a plazmaferezis eljárás alól.Ennek ellenére az Egyenlő Bánásmód Hatóság elutasította az Utcajogászok kérelmét és úgy ítélte meg az EPINFO-ban megjelenő cikk hajléktalan embereket megemlítő fél mondata, valamint az ügyben nyilván elfogult orvos-ügyvezető nyilatkozata alapján, hogy ésszerű indoka van a Human BioPlazma Gyártó és Kereskedelmi Kft. diszkriminatív gyakorlatának, mert azt a vérplazma-készítményből részesülő betegek védelme érdekében vezette be, tehát nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét.Az Egyenlő Bánásmód Hatóság döntése ellen a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz fordultunk, hogy állapítsa meg a jogsértést és utasítsa új, jogszerű eljárás lefolytatására az alapügyben eljárt hatóságot.A bírósági tárgyaláson egyértelművé vált számunkra, hogy a Human BioPlazma Gyártó és Kereskedelmi Kft.-t vélhetően a gazdasági érdekei vezérelték, amikor elrendelte a hajléktalanok kitiltását a plazmaadók köréből, hiszen a szigorúbb minőségellenőrzési rendszer  bevezetésével és ennek következtében a hajléktalanok „kiiktatásával” több plazmát tudnak eladni a gyógyszergyártó cégeknek.Kiderült az is, hogy nemcsak a hajléktalanok kerültek fel a tiltólistára, hanem a melegek, börtönviseltek is kockázatos donornak minősülnek a vírusátvitel szempontjából.Az Utcajogász jogi képviselője, Molnár Noémi külföldi példával kívánta a bíróságot meggyőzni arról, hogy a Human BioPlazma Gyártó és Kereskedelmi Kft. tevékenysége nem ésszerű. Egy olyan amerikai plazmagyűjtő cégre hivatkozott, amely nem zárja ki a hajléktalanszállóra bejelentett személyeket a plazmadonorok köréből és így is a világ egyik legnagyobb emberi plazmagyűjtő cégének minősül. A tárgyaláson nem mentünk bele annak részleteibe, hogy az amerikai gyógyszergyártás magas színvonalát dicsérjük, azt hittük így is nyomós érv lesz az amerikai példa arra, hogy a bíróság elhamarkodottnak ítélje meg az Egyenlő Bánásmód Hatóság döntését és új eljárásra utasítsa a hatóságot.Azt reméltük, hogy ma Magyarországon a gazdasági érdekek nem írhatják felül az egyenlő bánásmód követelményét. Tévedtünk, a bíróság elutasította a kérelmünket és helybenhagyta az Egyenlő Bánásmód Hatóság döntését.Az Utcajogász továbbra is keresi az ügy megnyugtató jogi megoldását.