Önkormányzati rendeletek is büntetik a szegénységet

2015 októberében látott napvilágot az Alkotmánybíróság döntése, amely az Alaptörvény hajléktalan emberek üldözésére felhatalmazó rendelkezéséből vezeti le az önkormányzatok közösség együttélés szabályaival ellentétes magatartások büntetésének jogát. Az utóbbi egy évben 78 település rendeletét vizsgáltuk meg, hogy megállapítsuk, milyen hatással lehetnek az önkormányzati rendeletek a szegénységben élőkre, a kutatásról képzést tartott az Utcajogász A Város Mindenkié aktivistái számára, amiről a következő rövid összefoglaló készült.Mi biztosítja a lehetőséget, hogy a települési önkormányzatok ilyen típusú rendeleteket alkossanak?Az Alkotmánybíróság határozata alapján az Alaptörvény, és az önkormányzati törvény hatalmazza fel az önkormányzatokat arra, hogy a közösségi együttélés szabályait megszegőkkel szemben bírságot szabjanak ki. Az önkormányzati törvény felhatalmazó rendelkezését az Alkotmánybíróság korábban alkotmányellenesnek találta és törölte a törvényből, ez a helyzet tavaly változott meg.Mik a közösségi együttélés szabályai?Nem tudjuk pontosan, az Alkotmánybíróság határozata alapján minden helyi közösségnek a helyi körülmények, sajátosságok által meghatározott módon alakulnak a közösségi együttélés szabályai, de az egyes önkormányzati rendeletekből sem kaptunk erre választ. Arra sem találtunk példát a rendeletek vizsgálata során, hogy az önkormányzatok pontosan meghatározták volna, hogy összefoglalóan melyek azok a típusú magatartások, amelyek sértik a közösségi együttélés szabályait. A rendeletekben általában csupán csak annyi szerepel, hogy minden olyan magatartás sérti a közösségi együttélés szabályait, amely nem bűncselekmény vagy szabálysértés és a rendelet közösségi együttélést sértő magatartásként határoz meg.Milyen büntetés jár annak, aki a közösségi együttélés szabályait megszegi?Természetes személlyel szemben 50 ezer forintig terjedő helyszíni bírságot, és 200 ezer forintig terjedő közigazgatási bírság szabható ki, helyszíni bírság esetében a közterület-felügyelő jár el, míg közigazgatási eljárás általában a jegyző hatáskörébe tartozik. Fontos kiemelni, hogy a helyszíni bírság felső határa megegyezik a szabálysértési törvény alapján alkalmazható helyszíni bírság felső határával, míg a közigazgatási bírság meg is haladja a szabálysértési törvény alapján kiszabható pénzbírság felső határát (alaphelyzetben 150 ezer forint), úgy hogy közösségi együttélés szabályainak megsértése egyértelműen alacsonyabb rendű jogsértés, mint egy szabálysértés elkövetése. Az persze jelentős különbség, hogy míg a szabálysértési törvény alapján a meg nem fizetett helyszíni bírság és pénzbírság átváltoztatható elzárásra, azaz börtönre, addig a meg nem fizetett közigazgatási bírság legfeljebb adók módjára behajtható.Milyen tényállások találhatóak az önkormányzati rendeletekben, amelyek a szegénységet kriminalizálják?A vizsgált települések közül 14 rendeletben bírságolni rendelik a néma koldulást, ez a legszembetűnőbb szegénységet büntetni rendelő tényállás, főleg amellett, hogy a szabálysértési törvény alapján a koldulás kifejezetten csak a gyermekkel; leszólítással; házról házra, illetve lakásról lakásról járással megvalósuló módját bünteti. Álláspontunk szerint különösen aggályos az emberi méltósághoz való jog, illetve az egyenlő bánásmód követelménye szempontjából a néma koldulás szankcionálása, hiszen ennek „elkövetése” során nem merül fel mások alapvető jogának sérelme. A néma koldulást szankcionálni rendelő rendeletek tárgyában közérdekű bejelentéssel fog élni az Utcajogász az illetékes kormányhivataloknál.A néma kolduláson kívül is vannak olyan tényállások a rendeletekben, amelyek kifejezetten a szegénységet büntetik:

• Nagykanizsán tilos a padokon feküdni,
• Ózdon tilos nem pihenésre alkotott eszközökön pihenni
• Kaposváron megbüntetik azt, aki az életvitelszerű lakhatáshoz használt ingóságait közterületen tárolja
• Miskolcon egész tényálláscsomag szól a főként roma magyarok által lakott lakótelepek lakói ellen
• Több településen tilos közterületen bármilyen növényt leszedni.

Egyébként jellemzően, hogyan csoportosíthatóak a rendeletekben szereplő tényállások az elkövetési tárgy figyelembevételével?Általában a rendeletek a zöldfelület (játszóterek, parkok), közterület használattal (szeszesital fogyasztás, árusítás, szórólapozás), temetők rendjével, hulladék elhelyezéssel, a település címere, jelképeivel, műemlékek védelmével kapcsolatban tartalmaznak tényállásokat.Egyéb kiemelendő tényállásokAz önkormányzatok jogalkotásának színvonalát, és azt, hogy miért különösen veszélyes – noha ezeket a közérdekű adatigényléseink alapján jellemzően nem alkalmazzák – ezt az eszközt önkormányzatok kezébe adni jól szemléltetik a következő abszurd tényállások:

• Ózdon tilos a városi strandon a medencékben fürdőruházaton kívül tilos más ruházatban a medencékben tartózkodni.
• Hódmezővásárhelyen tilos úgy ruhát szárítani közterületen, hogy az rontsa a városképet, valamint tilos 14 éven felüli gyermekeknek a játszótereket használniuk.
• Békéscsabán tilos macskát vagy galambot etetni a közterületeken.
• Az I. kerületben tilos a drifting, parkour és a falmászás.
• Újpesten tilos zöldterületen a nem arra kijelölt helyen labdázni.
• A XII. kerületben tilos a vaddisznókat etetni.

Ezen tényállások esetén is felmerülhet, hogy az adott magatartás tiltása alapvetően indokolt lehet, viszont ijesztő arra gondolni, hogy az elkövetésük esetében 50 ezer forintig terjedő helyszíni bírság, illetve 200 ezer forintig terjedő közigazgatási bírság kiszabására is lehetőség van.