A közvécé emberi jog!

“Meg kell törnünk a tabukat.”- Ban Ki-moon ENSZ főtitkár a 2013-as ENSZ Vécé Világnapon.Az Emberi Jogok Világnapja alkalmából bemutatjuk a közvécé témában írt Alapvető Jogok Biztosának írt beadványunkat, amely egyben elköteleződés is amellett, hogy a vécéhez való hozzáférés az ENSZ álláspontjával egyezően emberi jog.A Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet szabálysértési rendszerrel kapcsolatos tanulmányából többek között az is kiderül, hogy a fővárosban köztisztasági szabálysértés miatt indult eljárások 75 százaléka hajléktalan emberekkel szemben indul. Ez az adat egybecseng az Utcajogász által tapasztaltakkal: a Blaha Lujza téri jogsegélyszolgálatunk működtetése során több olyan üggyel is találkoztunk, amikor hajléktalan embereket azért vonnak köztisztasági szabálysértés miatt felelősségre, mert jobb híján közterületen vizeltek vagy ürítettek. Álláspontunk szerint ezekben az esetekben, tehát amikor egy hajléktalan embert úgy büntetnek meg, hogy egyébként nem volt valós lehetősége (köz)vécét igénybe vennie, a szabálysértési törvény alkalmazása diszkriminatív, ezért az Alapvető Jogok Biztosához fordultunk.A Város Mindenkié csoport blogján a fővárosi közvécé helyzetet bemutató írás is rávilágít a lényegre: amellett, hogy naponta több ezer hajléktalan ember használja a fővárosi közterületeit huzamosabb ideig, csupán 70-80 nyilvános illemhely vehető igénybe Budapesten, amelyek közül kb. csak 20 ingyenes.A hajléktalan embereknek pont ugyanazokat az igényeiket kell kielégíteniük, de összehasonlíthatatlanul nehezebb körülmények között, mint azoknak, akiknek van otthonuk. A hajléktalan emberek több órára, akár egész napszakokra, vagy egész napra az utcára kényszerülnek, így a magánszféra teljes hiánya mellett kénytelenek kielégíteni alapvető szükségleteiket: közterületen esznek és a biológiai igényeiknek megfelelően vizelnek, valamint székletet ürítenek. Ez pedig sok esetben bokrokban, kapualjakban, elhagyott telefonfülkékben történik, mert erre nincs igazán máshol lehetőség.A hajléktalan emberek számára különösen problematikus a közvécék hiánya, mert egyfelől a társadalmi előítéletek (pl. szegényes öltözködéshez kapcsolódó előítéletek), másrészt a térítési díj, illetve a fogyasztási kötelezettség miatt kevésbé van lehetőségük igénybe venni az alapvetően nem illemhely célú, de vécével rendelkező egységeket (mint például gyorséttermek, kávézók, bevásárlóközpontok). Alkalmanként megoldható ezeknek a vécéknek a használata szívességi alapon, de ez egyáltalán nem érdemi megoldás. Másfelől pedig amikor – jobb híján – közterületen végzik a dolgukat, még jól meg is büntetik őket.Érvelésünk megfelel az Alkotmánybíróság II/1477/2012. határozatában kifejtettnek:„A hajléktalan személyek számára az, hogy a közterületen élnek egy rendkívül súlyos krízishelyzetet jelent, ami a különböző kényszerek hatására jött létre, a legritkább esetben tudatos, átgondolt, szabad választásuk következménye. A hajléktalanok elvesztették otthonukat és nincsen lehetőségük arra, hogy lakhatásukat megoldják, ezért valódi alternatíva hiányában kénytelenek – miután az az egyetlen nyilvános, mindenki használatára nyitva álló terület – a közterületen élni.”A szabálysértési törvény alapján köztisztasági szabálysértés miatt felelősségre vonható az a személy, aki a közterületen, közforgalom céljait szolgáló épületben, vagy közforgalmú közlekedési eszközöket beszennyez, vagyis az is, aki közterületen vizel vagy székletet ürít. Az Utcajogász beadványában kifejtette, hogy a törvény hajléktalan emberekkel szembeni alkalmazása megvalósítja a közvetett hátrányos megkülönböztetést, tekintettel arra, hogy az állam nem biztosít lehetőséget közvécék igénybe vételére a – kényszerből – közterületen tartózkodó hajléktalan emberek számára .Fontos hangsúlyozni, hogy nem amellett érveltünk, hogy egyáltalán ne büntessék meg azokat embereket, akik közterületen végzik a dolgukat. Beadványunkban azt fejtettük ki, hogy nincs rendben, ha valakit csak azért megbüntetnek, mert nincsen hova elmenniük vizelni – legyen szó akár hajléktalan, akár lakással rendelkező emberről.Ennek megfelelően két dolgot kértünk az Alapvető Jogok biztosától:1. Kezdeményezzen jogalkotást annak érdekében, hogy az ingyenes közillemhelyek létesítése és fenntartása a települési önkormányzatok kötelezően ellátandó feladata legyen.2. Tegyen ajánlást a visszásság orvoslása érdekében, miszerint elérhető közillemhely hiányában nem szabálysértés, ha valaki az utcán végzi a dolgát.Beadványunk mellett az Utcajogász és A Város Mindenkié közvécé kampányt indított, amelynek keretében egy olyan törvényjavaslat előkészítésén is dolgozunk, amely az önkormányzatok számára jogszabályi kötelezettséggé tenné az ingyenes közillemhelyek üzemeltetését.Ha hajléktalan ember vagy, és megbüntettek közterületi vizelés vagy székletürítés miatt, keresd fel az Utcajogász jogsegélypontját péntekenként 15.00 és 17.00 óra között a Blaha Lujza téren, jó időben a szökőkút mellett, rossz időben az aluljáróban.A Város Mindenkié csoport írásai közvécé témában.

Previous
Previous

Az Alapvető Jogok Biztosához fordultunk a lakcím nélküli családok ügyében

Next
Next

A Médiatanácshoz fordultunk a TV2 hajléktalan embereket megalázó riportja ügyében