Felmentették az életvitelszerű közterületi tartózkodás miatt eljárás alá vont hajléktalan nőt
A Fővárosi Bíróság másodfokon megszüntette az Utcajogász ügyfelével szemben életvitelszerű közterületi tartózkodás szabályainak megsértése miatt indított eljárást. Ez azt jelenti, hogy a jogerős végzés szerint ügyfelünk nem követett el szabálysértést.
Ügyfelünk volt az első hajléktalan ember Budapesten, akit őrizetbe vettek és bíróság elé állítottak az október 15-én hatályba lépett új szabálysértési tényállás elkövetése miatt. Az elsőfokú bíróság figyelmeztetésben részesítette, ami ugyan a legenyhébb szabálysértési szankció, de mégis azt jelenti, hogy a bíróság szerint szabálysértést követett el és ezért „a bíróság rosszallását fejezi ki az elkövetett cselekmény miatt és felhívja az eljárás alá vont személyt arra, hogy a jövőben tartózkodjon szabálysértés elkövetésétől”. Ügyfelünk és az ügyében védőként eljáró utcajogászok fellebbeztek az elsőfokú döntés ellen, mert az volt az álláspontjuk, hogy ügyfelünk nem követett el szabálysértést. A fellebbezésben részletesen kitértünk arra is, hogy miért alaptörvény-ellenes az új szabályozás, és azt kértük a másodfokon eljáró Fővárosi Törvényszéktől, hogy függessze fel az eljárást és az alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazása miatt forduljon az Alkotmánybírósághoz. Ennek az indítványnak a Fővárosi Törvényszék nem adott helyt, de megállapította, hogy a szabálysértés nem valósult meg.
A másodfokú bíróság szerint nem megfelelően értékelte az elsőfokú bíróság ügyfelünk azon nyilatkozatait, hogy nem akar utcán élni, és tervezi, hogy albérletbe vagy egy ismerőshöz költözik. A másodfokú bíróság szerint ezt azt jelenti, hogy ügyfelünknek szándékában áll valamilyen lakó- vagy tartózkodási helyre visszatérni, ilyen szándék mellett pedig nem lehet megvalósítani az életvitelszerű közterületi tartózkodást (az életvitelszerű közterületi tartózkodás jogszabályi definíciója szerint feltétele a tényállás megvalósításának, hogy az illető nem szándékozik lakó- vagy tartózkodási helyre, szállásra visszatérni).
Érdekes módon a másodfokú bíróság hivatkozik a korábbi hasonló szabálysértési tényállást megsemmisítő 38/2012. (XI.14.) alkotmánybírósági határozatra, és kimondja, hogy objektív tényként az elkövetői akarattól függetlenül fennálló élethelyzetet büntetni nem lehet. Az életvitelszerű közterületi tartózkodás eszerint önmagában sem tevékenység, sem mulasztás hanem állapot, így a felelősség alanyi oldalát is meg kell állapítani. Ennek tisztázásához irányadó az eljárás alá vont nyilatkozata, ami ügyfelünk esetében éppen ellentétes volt az életvitelszerű közterületi tartózkodás szándékával.
Függetlenül a másodfokú bíróság döntésétől, a Szabálysértési Munkacsoport, köztük az Utcajogász Egyesület jogászai szerint mind a hajléktalanság büntetése, mind pedig az eljárási szabályok (pl. telekommunikációs eszköz indoklás nélküli használata, automatikus őrizetbe vétel, kényszermosdatás) alaptörvény-ellenesek és nemzetközi emberi jogi szabályokat sértenek. Jelenleg keressük a további jogi lépéseket az ügyben.
Az anonimizált végzést ide kattintva érhetitek el: 22.Szef_.54-2018-5
Ha látod, hogy valakit hajléktalansága miatt állítanak a rendőrök, hívj minket a 06 70 227 4147-es ügyvédi ügyeleti számon!
