Pert nyert az Utcajogász a BRFK ellen
A bíróság sérelemdíj fizetésére kötelezte a rendőrséget, mivel egy kilakoltatás után jogszerűtlenül tartottak fogva és bilincseltek meg aktivistákat, akik megpróbálták megakadályozni a kilakoltatást. Az aktivisták az összeget a kilakoltatott családnak ajánlották fel.2015 őszén a józsefvárosi önkormányzat dömpingszerűen lakoltatta ki eladósodott lakóit. Az egyik kilakoltatást A Város Mindenkié csoport élőlánccal próbálta sikertelenül megakadályozni. A négy tagú Lendvai család vesztette el otthonát, köztük a rákbeteg édesanya, Andrea és kisiskolás fia. Az élőlánccal tiltakozó tíz aktivistát a rendőrség megbilincselte és előállította. A VIII. kerületi kapitányságon az aktivisták 5-8 órán keresztül voltak fogva tartva. Az előállítás során fogdára vitték őket, ezért le is kellett vetkőzniük. A bíróság később a legenyhébb szankciót választva, figyelmeztetésben részesítette az aktivistákat. A Magdolna utcai kilakoltatásról, valamint a tárgyalásról a sajtó egésze beszámolt.Az aktivisták közül ketten panaszt tettek. A panasznak a Független Rendészeti Panasztestület ugyan helyt adott, de az országos rendőrfőkapitány nem. Ezért az aktivisták közigazgatási bíróságtól kérték, hogy vizsgálja felül a főkapitányi döntést. A bíróság az aktivistáknak adott igazat és megállapította, hogy ugyan a rendőrök jogosan léptek fel az élőláncolókkal szemben, hiszen a kilakoltatás jogszerű volt, az ugyanakkor jogsértő volt, hogy órákig a kapitányságon tartották és meg is bilincselték őket.Mivel a jogsértést kimondó közigazgatási bíróság nem dönthetett kártérítésről, ezért az aktivisták polgári pert indítottak. A polgári perben a bíróságnak arról kellett döntenie, hogy jár-e pénzbeli kompenzáció a rendőrség jogsértésért.Az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék részben adott helyt keresetüknek. Kimondta, hogy a rendőrség megsértette az aktivisták emberi méltóságát és személyes szabadságát, de csak a kért sérelemdíj felét ítélte meg, mivel a bíróság szerint az aktivisták is tehettek arról, hogy velük szemben a rendőrség jogszerűtlenül intézkedett, hiszen tudatosan álltak ellen a rendőri felszólításoknak.Az ítélet ellen az aktivisták fellebbeztek. A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla a felperesek keresetének teljes mértékben helyt adva jogerős ítéletében kimondta, hogy az aktivistáknak“azzal nem kellett számolniuk, hogy (…) velük szemben jogellenesen bilincset alkalmaz, azzal pedig különösen nem, hogy előállításuk a jogszabály által meghatározott időtartamot meghaladja, jogsértő magatartásuk és alperes jogsértése között okozati összefüggés nincs, ekként az közrehatásként sem értékelhető.”Tehát attól még, hogy valaki jogszabályt sért, a rendőrök nem sérthetnek jogszabályokat, hiszen a rendőrök hivatása éppen az, hogy jogsértés esetén intézkedjenek.Az aktivisták a rendőrségtől elnyert összeget a kilakoltatott családnak ajánlották fel.Az elmúlt három évben a család sikerrel pályázott egy másik kerületben önkormányzati lakásra, Andrea azonban továbbra is küzd a betegséggel, és a családfenntartás mellett régi munkahelyén, a TESCO-ban is helytáll. A felajánlott támogatás jól jön a családnak, mert bár lakhatásuk biztosított, továbbra is fizetik tartozásaikat amellett, hogy az önkormányzati lakást saját erőből rengeteg kiadással kellett felújítaniuk.“Ezzel egy hároméves, hat különböző jogi eljárásból álló procedúra ért véget. Az ügyben számos rendőr és jogász, valamint négy bíróság dolgozott, ami rendkívül sok költséget jelent az államnak. Úgy gondoljuk, hogy ha az állam és az önkormányzatok kapacitásaikat az adósságrendezésre és a kilakoltatások megelőzésére fordították volna, nem került volna sor a Lendvai család kilakoltatására és jogi eljárások sokaságára.” – mondta az aktivistákat a szabálysértési eljárásban, közigazgatási és a polgári perben képviselő önkéntes jogász, Molnár Noémi.Fotó: Várady István