Törvénysértő kilakoltatások a pécsi Lánc utcában

Tudomásunkra jutott, hogy a pécsi lánc utcai bérlakástömb lakóit az önkormányzat jogszerűtlen eszközökkel - rendőri fenyegetések és önkényes beköltözés miatt megindított szabálysértési eljárásokkal - próbálják a lakások elhagyására kényszeríteni. 

A jogszerűtlen intézkedések megközelítőleg 20-25 családot érinthetnek. A családok nagy része több éve, az önkormányzat tudtával és lakáshasználati díj fizetése mellett írásbeli megállapodás alapján él otthonaikban.

Felhívjuk mind az Önkormányzat jegyzőjének, mind pedig a Pécsi Rendőrkapitányság vezetőjének figyelmét, hogy az önkényes beköltözés miatt indított szabálysértési eljárás nem helyettesíti a lakáskiürítési eljárásokat. 

Jogszerű kilakoltatás csak polgári eljárásban és csak az arra jogosult bírósági végrehajtó által foganatosítható.

Az Utcajogász álláspontja szerint azok a lakók, akik az önkormányzattal kötött határozatlan időre szóló írásbeli megállapodás (jegyzőkönyv) és az abban megállapított díjfizetési kötelezettség alapján élnek az otthonaikban, lakáskiürítési perben meghozott jogerős ítélet alapján indított végrehajtási eljárásban kötelezhetők a lakásaik elhagyására.

Gyorsított eljárásban a kilakoltatás kizárólag a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: “Vht.”) rendelkezései alapján, csak szűk körben, az alábbi két esetben lenne elképzelhető:

  1. A Vht. 183. §-a szerint az önkényesen elfoglalt lakások kiürítését a lakás  fekvése szerint járásbíróság kérelemre - végrehajtható okirat kiállítása nélkül - nemperes eljárás során hozott végzésben rendelheti el. A bíróság gyorsított eljárásban, a kérelem beérkezését követő 5 munkanapon belül határoz a lakás kiürítéséről. A végzésben a bíróság a végrehajtót felhívja, hogy a végrehajtást 3 munkanapon belül foganatosítsa.
  2. A Vht. 183/A. § (1) bekezdése szerint a bérbeadó a határozott időre kötött lakásbérleti szerződés esetén a meghatározott idő lejártát követő 60 napon belül kérheti, hogy a bíróság az 1. szerinti rendelkezések alkalmazza, ha a kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolja, hogy a bérleti szerződésben meghatározott idő eltelt. A 60 napos határidő jogvesztő. 

Nyomatékosan felhívjuk a figyelmet arra, hogy az ingatlanok árverezésére és kiürítésére a veszélyhelyzet ideje alatt alkalmazandó eltérő intézkedésekről szóló 229/2021. (V. 5.) Korm. rendelet szerint a veszélyhelyzet megszűnéséig ingatlan kiürítése iránt, azzal összefüggésben intézkedni, valamint ingatlan kiürítésére irányuló helyszíni eljárási cselekményt foganatosítani a veszélyhelyzet megszűnését követően lehet azzal, hogy az intézkedés, eljárási cselekmény lefolytatására, a halasztásra, a jegyző értesítésére vonatkozó határidő a veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napon újrakezdődik.

A meghosszabbított kilakoltatási moratórium tehát minden ingatlanra és minden kötelezettre (beleértve az önkényes lakásfoglalókat is) kiterjed. A veszélyhelyzeti szabályok alapján tehát a moratórium köre tágabb, mint a Vht. szerinti általános kilakoltatási moratórium (Vht. 182/A. §), amely csak magánszemélyek által használt lakóingatlanokra terjed ki, és csak abban az esetben, ha a lakók nem tekinthetőek önkényes beköltözőnek, továbbá nem sújtották őket korábban rendbírsággal.

Ha Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Pécsi Rendőrkapitányság nem hagy fel a törvénysértéssel, az Utcajogász Egyesület megteszi a jogi lépéseket.

Previous
Previous

FEANTSA: Az EU tagállamainak cselekedniük kell a kilakoltatások megállítása és a hajléktalanság megelőzése érdekében

Next
Next

Meghosszabbították a kilakoltatási moratóriumot