Ab-hez fordultunk a méltóságsértően alacsony öregségi nyugdíjminimum miatt

Alkotmánybírósághoz fordult az Utcajogász Egyesület az öregségi nyugdíjminimum összegének emelése érdekében. A hajléktalan és lakhatási nehézséggel küzdő embereknek tizenegy éve ingyenes jogi segítséget nyújtó szervezet szerint az öregségi nyugdíj legkisebb havi összege (28.500 forint) nem biztosítja a megélhetést. 

Ezt az összeget 2008. január 1-jén határozták meg, azóta nem változott, az Utcajogász Egyesület az Alkotmánybíróságnak küldött beadványában azt írta, hogy a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján a családok havi megélhetési költsége azóta legalább 40 százalékkal emelkedett. Az öregségi nyugdíj minimuma képezi az alapját a legtöbb szociális ellátás összegének, valamint annak a jövedelemhatárnak is, amely a jogalkotó szerint biztosítja a megélhetést, ezért nem szükséges állami támogatást nyújtani. Azzal, hogy a jogalkotó nem emelte a minimális összeget, a rászorulók széles rétegét zárja ki az állami ellátás igénybevételének lehetőségéből.

Ez az összeg az emberi élethez szükséges minimális feltételeket sem biztosítja, ez pedig ellentétes az állam életvédelmi kötelezettségének követelményével, és sérti az Alaptörvény II. cikkébe foglalt élethez és emberi méltósághoz való alapvető jogot.

A KSH adatai alapján 2020-ban reálértéken 40221,5 forint felelt volna meg a 2008-ban megállapított 28500 forintnak. 

Az Alaptörvény Nemzeti hitvallásában foglaltak szerint: „valljuk az elesettek és szegények megsegítésének kötelességét”, illetve „valljuk, hogy az államnak és a polgárnak közös célja a jó élet (…) kiteljesítése”.

Az Alkotmánybíróság korábbi döntésének indokolása megállapította: , „az államnak be kell avatkoznia, ha az egyén nem képes a maga számára az anyagi értelemben vett méltó életet biztosítani, és az anyagi létminimum alatt él, vagyis az emberi méltóságnak van egy ellátási igényt megalapozó funkciója is.”

Az Utcajogász Egyesület arra is felhívja a figyelmet, hogy az öregségi nyugdíjminimum összege és annak jelenleg hatályos alkalmazása ellentétes Magyarország nemzetközi egyezményekben vállalt kötelezettségeivel is.

Magyarország 2004-ben csatlakozott a Módosított Európai Szociális Karta (Revised European Social Charta) egyezményhez, amely deklarálja a szociális biztonsághoz való jogot. Az országok többek között vállalták, hogy „biztosítják a megfelelő támogatást minden olyan személy számára, aki nem rendelkezik megfelelő erőforrásokkal és nem képes saját ilyen erőforrásokat saját erőből vagy más forrásból, így valamilyen társadalombiztosítási program keretében sem biztosítani”.

Az egyezményben vállalt kötelezettségek teljesítésének felülvizsgálata során a Szociális Jogok Európai Bizottsága már 2017-ben is azt állapította meg, hogy a támogatások összege nem megfelelő, Magyarország nem teljesíti a vállalt kötelezettségét.