Stabilan magas esetszám a Blaha Lujza téri ügyfélfogadáson, a szabad mozgáshoz és tartózkodási hely megválasztásához való alapvető jog korlátozása, jogerősen elítélt lakhatási aktivisták, rengeteg végrehajtási ügy – idén sem lett könnyebb a legszegényebb emberek helyzete Magyarországon. Az Utcajogász évértékelője.

Kimerítő, eseménydús időszak áll az idén tizenöt éves Utcajogász mögött. Az év első felében - más civil szervezetekhez hasonlóan - bizonytalanná vált az egyesület működése a kormány által kilátásba helyezett ellehetetlenítési törvény miatt. Ennek ellenére az Utcajogász töretlenül folytatta munkáját, amely idén sem volt eredménytelen. Márciusban lezárult egy négy éve tartó, stratégiai jelentőségű per: harmadfokon is elítélte a bíróság azt a két mohácsi rendőrt, akik a pandémia időszakában hajléktalan embereket bántalmaztak. A Kúria a másodfokú ítélet lényegi részén nem változtatott: helybenhagyta a letöltendő börtönbüntetést, így az jogerőssé vált az elsőrendű vádlott esetében is. „Az a magatartás, hogy a rendőr hivatalos intézkedése során az intézkedés célján túlmenően, magán jellegű céljai elérése érdekében az intézkedés hatálya alatt lévő személyt megalázza, emberi méltóságát megsérti, alapjaiban sérti a rendőrség, mint állami szerv működésének törvényességébe vetett közbizalmat. (…) A Kúria megállapítja, hogy a rendőr azért rendőr, hogy szolgálatának ellátása során a felmerülő helyzeteket a törvénynek megfelelő módon, szakszerűen és a kiszolgáltatott személyek iránti együttérzéssel kezelje.” – írta a Kúria ítélete, amely fontos üzenet a jövőre nézve minden rendőr számára, akik hajléktalan emberekkel szemben intézkednek.

Optimizmusra kevesebb okot adó ítélettel zárult az Utcajogász egy másik pere, amelyben A Város Mindenkié csoport három tagját ítélte el a másodfokú bíróság. Az AVM-esek a közvécék hiányára akarták felhívni a figyelmet kampányukkal, amelynek utolsó állomásaként 2020-ban feliratokat festettek a járdára. Emiatt büntetőeljárás indult ellenük, amely aztán öt éven keresztül húzódott. A másodfokú ítélet novemberben helybenhagyta az elsőfokú döntést: a Fővárosi Törvényszék egy évre próbára bocsátotta a három aktivistát, és bűnügyi költség megfizetésére kötelezte őket. Az Utcajogász véleménye szerint az aktivisták elsősorban az Alaptörvényben foglalt véleménynyilvánításhoz való jogukat gyakorolták, és tettük társadalmilag hasznos volt, mivel már 2017-ben ombudsmani jelentés állapította meg, hogy a közvécék hiánya alapjogi visszásságot okoz.

Az Utcajogász kiemelten fontos ügyként kezelte a helyi önazonosság védelméről szóló új törvényt, amely felhatalmazza az önkormányzatokat arra, hogy feltételekhez kössék az emberek számára a településre való beköltözést. A civil szervezet szerint a törvény korlátozza a tulajdonhoz való jogot, illetve a hátrányosabb helyzetben lévők szabad mozgáshoz és a tartózkodási hely szabad megválasztásához való jogát. Az eddig kiadott rendeletekből ugyanis világosan látszik, hogy a törvényt elsősorban a szegények diszkriminációjára használják fel az önkormányzatok. A civil szervezet tagjai továbbra is várják azok jelentkezését, akiknek az önkormányzat ilyen rendelet alapján utasította vissza a lakcímlétesítési lehetőségét.

Idén is rengeteg olyan egyéni vállalkozó anya fordult az Utcajogász jogsegélyéhez, akinek CSED (csecsemőgondozási díj) és GYED (gyermekgondozási díj) iránti kérelmét jogszerűtlenül utasította el a hatóság. Habár az Utcajogász az összes ilyen ügyet megnyerte, úgy tűnik, a kormány több év után sem érdekelt a helyzet megnyugtató rendezésében. Az Utcajogász szerint a jogszabály egyértelművé tételére lenne szükség ahhoz, hogy a kormányhivatalok ne tudják félreértelmezni azt, és ne kelljen minden elutasított kérelmet bíróságon megtámadni, hogy a jogosultak hozzájussanak az őket megillető ellátásokhoz.

Szociális jogok és adósságkezelés

A szociális jogok érvényesülésével kapcsolatban fogalmaztunk meg ajánlásokat abban a javaslatcsomagban, amelyet több civil szervezet közösen készített az Európai Tanács 7. cikk szerinti eljárásához. Az Európai Parlament 2018-ban kezdeményezte Magyarországgal szemben az Európai Unióról szóló Szerződés 7. cikk (1) bekezdése szerinti eljárást annak megállapítására, hogy fennáll-e egyértelmű kockázata az Unió alapvető értékei súlyos megsértésének. Azóta a magyar kormány folyamatosan bontja le a fékek és ellensúlyok rendszerét, centralizálja a hatalmat, valamint ássa alá az alapvető jogokat és a jogállamiságot. Ajánlásaink a megélhetési minimum, valamint a szegénység kriminalizációjának kérdéskörét érintették. Véleményünk szerint, a legsürgetőbb feladatok e területen, hogy a szociális juttatásokat indexálja az állam az infláció mértékével, hogy az állami támogatásokat a társadalmi különbségek csökkentésére fordítsa, ne a magasabb jövedelmű csoportok támogatására, illetve hogy dekriminalizálja azokat a cselekményeket, amelyeknek oka a szegénység, és nem az egyén szabad akarata.

Nyáron a TASZ-szal és a Magyar Helsinki Bizottsággal közösen jogi kisokost állítottunk össze a betiltott, ám a tiltás ellenére megtartott Budapest Pride-dal kapcsolatban. A felvonuláson természetesen mi is részt vettünk, mert idén még a megszokottnál is fontosabbnak tartottuk, hogy kiálljunk az LMBTQ+ közösség jogai mellett.

Ősszel tizenegy új jogásszal bővült csapatunk. Ez azért különösen fontos, mert a jogsegélyszolgálatunkhoz forduló ügyfelek száma 2025-ben is rendkívül magas volt. December közepéig a Blaha Lujza téri személyes ügyfélfogadásunkon 551, e-mailben 563 és telefonon 312 ügyben nyújtottunk segítséget. Továbbra is komoly probléma az eladósodás, amely a lecsúszó középosztály és a hajléktalanságban élők számára lehetetlenné teszi az újrakezdést. Ez derül ki a jogsegély közben szerzett tapasztalatainkból, és a Menhely Alapítvánnyal közös idei együttműködésünkből is, amelynek során kifejezetten adósságkezelésben nyújtottunk segítséget, és nyolc hónap alatt összesen körülbelül hétmillió forint tartozástól szabadítottuk meg ügyfeleinket. A projektet a MagNet Bank KAP2024 pályázata támogatta.

Ismeretterjesztés és díjalapítás

Elsősorban az adósságkezeléssel foglalkozott idén indult ismeretterjesztő videósorozatunk, a Segíts magadon! is, amely a hétköznapokban felmerülő jogi kérdéseket válaszolta meg közérthető formában, ezzel is segítve célcsoportunkat a tájékozódásban. A videósorozat létrejöttét az Európai Unió Közös Értékeink pályázata támogatta.

Fontos mérföldkő volt számunkra a Fekete-Nagy Miklós-díj megalapítása. A díjat azzal a céllal alapítottuk, hogy felhívjuk a figyelmet azon jogászok és szociális szakemberek munkájára, akik rengeteget tesznek a nehéz helyzetbe került emberek életkörülményeinek javításáért, ám akikre a legtöbb esetben kevés reflektorfény irányul. Az elismerést idén jogász kategóriában Boros Ilona, a TASZ munkatársa, szociális szakember kategóriában pedig Laukó Orsolya, a Kiút Alapítvány munkatársa kapta. A díjat a Transatlantic Foundation, a German Marshall Fund of the United States és az Európai Unió közös finanszírozású PROTEUS elnevezésű programja támogatta.

Büszkék vagyunk rá, hogy tavasszal bemutattuk új vitaszínházi produkciónkat, a Segélykilátást. A nagy sikerrel játszott első előadásunk után, amely a Jogos felvetés! címet viselte, és a lakhatási jogok témáját dolgozta fel, úgy döntöttünk, Boznánszky Anna és Szivák-Tóth Viktor színházi alkotókkal közösen, hogy létrehozunk egy új előadást is, egy nem kevésbé fontos témát, a szociális ellátások rendszerét körüljárva. Szervezetünknek rengeteg a tapasztalata e téren is, hiszen ügyfeleink nap mint nap küszködnek az ellátórendszerben tapasztalt igazságtalanságok miatt. Az előadást nagy sikerrel játszottuk Budapesten és Pécsen. Pécsen több helyi civil szervezettel összefogva nyilvános fórumot is tartottunk, amelynek alapvető kérdése az volt, „mit tehet a pécsi önkormányzat a rászoruló emberekért?” A pécsi projekt egyik fontos mérföldköve volt, hogy a Pécsi Civil Lakhatási Szövetséggel együttműködésben közérdekű bejelentésben támadtuk meg Pécs törvénybe ütköző lakásrendeletét. Ennek eredményeként az önkormányzat új lakásrendeletet alkot, bevonva a helyi civil szervezeteket a munkába, ami hatalmas eredmény. Az esemény a Transatlantic Foundation, a German Marshall Fund of the United States és az Európai Unió közös finanszírozású PROTEUS elnevezésű programjának keretében valósult meg.

Idén is rengeteg tudásmegosztó workshopot tartottunk. Az imént említett projekt keretében például a pécsi szegénységben élőket segítő mentorhálózatnak és helyi szociális szakembereknek tartottunk tréninget lakásbérlettel, szociális ellátásokkal, végrehajtással és szabálysértési joggal kapcsolatban. De tartottunk jogi ismeretterjesztő tréninget a Tiszta Forrás Alapítványnál érintetteknek, a BMSZKI szállóin érintetteknek és szociális szakembereknek, az Utcáról Lakásba Egyesület munkatársainak, továbbá lakásbérlés témában a Fővárosi Lakhatási Iroda szociális munkásainak. Az ELTE ÁJK kriminológia MA hallgatóinak és az ELTE ÁJK jogász szakos hallgatóinak szegénységet kriminalizáló szabálysértési tényállásokról tartottunk előadást, az ELTE TÁTK nemzetközi tanulmányok szakos hallgatóinak pedig érzékenyítő tréninget szerveztünk. Ezenkívül nagy figyelmet fordítottunk újonnan csatlakozott jogász önkénteseink informálására is: nekik az Utcajogász szakterületéhez tartozó témákról tartottunk tréningeket.

Búcsúzás és tervezés

Szomorú hírrel zárult a 2025-ös év az Utcajogász, sőt, az egész civil lakhatási mozgalom számára. Novemberben meghalt barátunk, Balog Gyula, A Város Mindenkié csoport és az Utcajogász Egyesület egyik alapítója. „Alig van olyan ember Magyarországon, akinek annyit köszönhet a lakhatási aktivizmus, mint Balog Gyulának. Hangja, energiái, nyitottsága és önzetlen figyelme nagyon fog hiányozni a közéletből, és nagyon fog hiányozni nekünk is” – írtuk Gyuláról szóló nekrológunkban.

Ami a jövőt illeti, a Lakhatási Koalícióban résztvevő civil szervezetekkel és kutatókkal együtt már dolgozunk az új Lakhatási Minimumon, amely egy javaslatcsomag lesz a választáson induló képviselőjelöltek számára olyan intézkedésekkel, amelyek alkalmasak lehetnek a lakhatási szegénység enyhítésére, a lakhatáshoz való alapvető jog érvényesülése érdekében. 2026 első negyedévében kiadunk egy kötetet is, amely az Emberi Jogok Európai Bíróságának lakáskiürítési ügyekben hozott releváns döntéseit ismerteti. Ennek célja, hogy az ilyen típusú ügyekben eljáró ügyvédek és bírák hatékonyan tudják felhasználni az EJEB joggyakorlatát, azt be tudják építeni érvelésükbe. A kiadvány hiánypótló, hiszen bár a napi joggyakorlatban megléte szükséges lenne, mégsem készült eddig ilyen szakmai munka magyar nyelven. 

Decemberben elindítottuk új közösségi programunkat is, az Utcajogász filmklubját. A következő alkalom január 22-én 19:00-kor kezdődik az Aurórában, és minden érdeklődőt nagy szeretettel várunk!