A kormány ki akarja szorítani a polgárokat a közmeghallgatásokról
Egy a Kormány által kiadott veszélyhelyzeti rendelet miatt a hivatalos szerveknek kevésbé kell szóba állniuk a polgárokkal, a közmeghallgatásokat ugyanis már a polgárok részvétele nélkül is meg lehet szervezni. Miután a demokratikus részvétel korlátozása miatt ellenzéki országgyűlési képviselők az Utcajogász szakmai segítségével az Alkotmánybírósághoz fordultak, a Kormány sarkalatos törvénybe akarja iktatni a jogkorlátozást.
Fotó: kormányhivatal.hu
Mi a közmeghallgatás?
A közmeghallgatás a demokratikus részvétel egy fontos intézménye: egy hivatalos fórum, ahol a polgárok elmondhatják problémáikat, meglátásaikat, javaslataikat a döntéshozóknak, azaz az általuk választott politikusoknak és a hivatalokban dolgozó tisztségviselőknek. A döntéshozók pedig kötelesek a polgárokat meghallgatni és válaszolni nekik.
Közmeghallgatásra két módon kerülhet sor. Egyrészről az Önkormányzati törvény szerint minden önkormányzat köteles évente legalább egyszer közmeghallgatást szervezni. Ilyenkor a polgárok nem csak hallgatóságként lehetnek jelen a képviselő-testületi ülésen, hanem hozzá is szólhatnak a képviselőkhöz, kérdéseket tehetnek fel, javaslatokat fogalmazhatnak meg.
Közmeghallgatáson lehet felvetni olyan helyi problémákat, mint például hogy helyi bölcsődében nincs elég férőhely kisgyermekek számára, a templom előtt nincs gyalogátkelőhely, így a közlekedés veszélyes a hívek számára, vagy akár azt is, hogy a helyiek nem értenek egyet egy akkumlátorgyár építésével.
Az elhangzottakat az önkormányzat jegyzőkönyvben rögzíti. A törvény azt is előírja, hogy 15 napon belül meg kell válaszolni a polgárok kérdéseit, javaslatait.
Mötv. 54. § A képviselő-testület évente legalább egyszer előre meghirdetett közmeghallgatást tart, amelyen a helyi lakosság és a helyben érdekelt szervezetek képviselői a helyi közügyeket érintő kérdéseket és javaslatot tehetnek. Az elhangzott javaslatra, kérdésre a közmeghallgatáson vagy legkésőbb tizenöt napon belül választ kell adni.
Látható tehát, hogy a jogszabály arra kötelezi az önkormányzatokat, hogy szóba álljanak és párbeszédet folytassanak a polgárokkal a helyi közügyekről.
Emellett nem csak az önkormányzatok, de bizonyos hatósági eljárásban a kormányhivatalok is kötelesek közmeghallgatást tartani, például a település sorsát érintő beruházások esetén.
Mi a közmeghallgatás célja?
A közmeghallgatás célja az Önkormányzati törvény magyarázata szerint a következő:
“A közmeghallgatás a helyi közügyeket érintő kérdések és javaslatok megtárgyalására rendelt fórum, olyan tanácskozás, amelynek az a célja, hogy a képviselő-testület a településen élő állampolgárok kérdésein keresztül tájékozódjon a mindennapjaikat befolyásoló életkörülményeikről, a közszolgáltatások helyzetéről, színvonaláról stb. és meghallgassa azokat az esetleges javaslatokat is, melyek szintén az adott település(rész)-en lakók ismeretein, tapasztalatain alapulnak. Kizárólag a széles körű állampolgári részvétellel megvalósuló közmeghallgatás lehet eredményes, és adhat valós képet a település mindenkori viszonyairól, állapotáról.” (Nagy Marianna - Hoffman István (szerk.): A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény magyarázata, HVG-ORAC, 2016)
Az Utcajogász is vett már részt közmeghallgatáson, hogy elmondja álláspontját az adott önkormányzat lakáspolitikájáról.
Közmeghallgatás Józsefvárosban, 2016. ősz
Forrás: AVM
A közmeghallgatást azért tartjuk kiemelten fontos lehetőségnek álláspontunk nyilvános előadására, mert a Lakástörvény szerint lakhatási kérdésekben egyébként is ki kellene kérnie a helyben aktív lakhatási szervezetek véleményét, ezt azonban az önkormányzatok gyakran nem teszik meg.
Lakástörvény 79. § (1) Az önkormányzatnak rendelete megalkotása előtt a bérlők és a bérbeadók településen működő érdekképviseleti szervezetének véleményét ki kell kérnie. A rendelettervezetről a helyben szokásos módon hirdetményt kell közzétenni, amelyben határidő kitűzésével fel kell hívni az érdekképviseleteket véleményük közlésére.
Miről szól a 146/2023. (IV. 27.) Korm. rendelet?
2023 áprilisban fogadta el a Kormány a 146/2023. (IV. 27.) Korm. rendeletet, amely az orosz-ukrán háborúra hivatkozással lehetőséget ad az önkormányzatok és a kormányhivatalok számára, hogy a közmeghallgatásokat a polgárok részvétele nélkül szervezzék meg.
A kormányrendelet szerint a közmeghallgatás a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott rend szerint, a helyi lakosság, valamint a helyben érdekelt szervezetek képviselőinek személyes megjelenése nélkül is megtartható.
Ez azt jelenti, hogy mostantól az önkormányzatok dönthetnek úgy, hogy a polgárok részvétele nélkül bonyolítják le a közmeghallgatást. Azt, hogy egyébként a polgárok hogyan szólhatnak hozzá a közmeghallgatáshoz, az önkormányzatok saját szabályzatukban, a szervezeti és működési szabályzatban (ún. SZMSZ) határozhatják meg.
Az Utcajogász szerint a kormányrendelet alaptörvény-ellenes két okból. Egyrészről a Kormány visszaélt a veszélyhelyzeti jogalkotási hatáskörével, amikor olyan tárgykörben adott ki rendeletet, ami nem függ össze az Ukrajnában folyó háboróval. Másrészről a kormányrendelet kiüresíti a közmeghallgatás lényegét, a részvétel lehetőségét, így sérül a közérdekű adatokhoz való hozzáférés is.
Ahhoz, hogy a jogszabály az Alkotmánybíróság elé kerülhessen, az Utcajogász országgyűlési képviselőket keresett meg azzal a kéréssel, hogy kérjék az Alkotmánybíróságtól a jogszabály alkotmányossági vizsgálatát.
A Párbeszéd-Zöldek koordinációjával hat PM-es, tizenhat DK-s, öt LMP-s, hét MSZP-s, tíz momentumos, valamint nyolc jobbikos az Alkotmánybírósághoz fordult.
Az Alkotmánybíróság egyelőre nem tűzte napirendjére az indítványt.
Mit tervez a Kormány?
Amíg az ötvenkét képviselő az Alkotmánybírósághoz fordult, a Kormány sem maradt tétlen. Az alkotmányossági problémák megválaszolása helyett azonban egy újabb javaslatot dolgozott ki.
A Kormány által 2023 augusztusában közzétett törvényjavaslat-tervezet szerint a veszélyhelyzeti rendeletben található szabályokat - amik most az Alkotmánybíróság elé kerültek - a Kormány nem hogy visszavonná, de inkább törvényi szintre helyezné. Így az Önkormányzati törvénybe is bekerülne, hogy az önkormányzatok a polgárok személyes jelenléte nélkül is tarthatnak közmeghallgatást.
Mivel az Önkormányzati törvény ezen része sarkalatos, ha elfogadásra kerül a törvénymódosítás, a jövőben csak a jelenlévő országgyűlési képviselő ⅔-nak támogatásával lehet megváltoztatni a szabályt.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a jövőben az önkormányzatok bármikor dönthetnének úgy, hogy egy-egy kellemetlenebb kérdésben nem teszik lehetővé, hogy a polgárok személyesen vegyenek részt a közmeghallgatáson, így pedig elkerülhetővé válik számukra a polgárokkal való személyes párbeszéd vagy akár a vita.
A jogszabály-tervezet indoklása mindössze két mondatból áll, így aligha ad megfelelő eligazítást arra nézve, hogy miért szükséges korlátozni a polgárok részvételi jogait.
“A törvényjavaslat célja jelentősen csökkenteni az állampolgárok, vállalkozások adminisztratív terheit. A vállalkozások adminisztratív terheit csökkenti a különböző szabályzatkészítésre kötelezettek körének szűkítése.”
Forrás: kormany.hu
Nem csak az indokolás szűkszavú. A közzétett hatásvizsgálati lap félig kitöltetlenül került közzétételre.
Az Utcajogász Egyesület szerint kiemelten fontos, hogy a polgárok és a helyi önszerveződő csoportok részt vehessenek a képviselő-testületi üléseken, és felszólalhassanak a közmeghallgatásokon. A közmeghallgatáson való személyes részvétel biztosítja ugyanis, hogy a polgárok és a döntéshozók között párbeszéd alakulhasson ki és mindkét fél tájékozódhasson a helyi közügyeket illetően. Emellett a személyes részvétel biztosítja azt is, hogy az emberek ellenőrizni tudják, hogy választott képviselőik miként dolgoznak, hoznak a mindennapi életüket meghatározó döntéseket.