Tévesen tájékoztat a Végrehajtói Kar
A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar honlapján (www.mbvk.hu) a “Gyakran ismételt kérdések” rovatában látja el információkkal azokat, akik a végrehajtások szövevényes eljárásrendszerében tájékozódni szeretnének. Ez fontos és hasznos tevékenység – abban az esetben, ha pontosan, és a jogszabályokhoz hűen történik.
Önkényes lakásfoglalás és kilakoltatási moratórium
Egyesületünk egy hozzá érkező kérdés kapcsán szembesült azzal, hogy a kilakoltatási moratóriummal foglalkozó tájékoztatás nem felel meg a hivatkozott jogszabálynak.
A Végrehajtói Kar honlapja szerint a kilakoltatási moratórium azt jelenti, hogy a végrehajtó november 15. és április 30. között nem intézkedhet az ingatlanból történő kilakoltatás iránt. Nem vonatkozik ez az önkényes lakásfoglalókra, és azokra, akiket a végrehajtási eljárás során korábban rendbírsággal sújtottak. Ezen személyek esetében a végrehajtónak a fenti időszakban is intézkednie kell a kilakoltatás iránt. Továbbá – és itt következik a téves tájékoztatás: „önkényes lakásfoglalónak nemcsak az minősül, aki üresen álló ingatlanba önkényesen beköltözik, tehát nincs és nem is volt jogcíme az ottlakásra, hanem az is, aki határozott idejű bérleti szerződést kötött, annak elteltével azonban az ingatlant önként nem hagyta el. (Vht. 182/A. §)”
Miért téves ez az információ?
Röviden szólva azért, mert nem ezt tartalmazza a jogszabály: valójában a lejárt, határozott idejű szerződést kötött egykori bérlőkre is vonatkozik a kilakoltatási moratórium.
A hivatkozott törvény szövegéből megállapítható, hogy nincs helye elhalasztásnak (kilakoltatási moratóriumnak) önkényesen elfoglalt lakás kiürítése során. A jogszabály következő szakaszai azonban – pont ellentétesen a Végrehajtói Kar tájékoztatásával – tisztázzák, hogy a bérbeadó a határozott időre kötött lakásbérleti szerződés esetén annak lejártát követő 60 napon belül kérheti ugyan – bizonyos feltételekkel – a lakás kiürítését.Az eljárásban szintén alkalmazni kell a kilakoltatási moratóriumot, azonban ebben az esetben az ingatlan nem minősül önkényesen elfoglalt lakásnak (Vht. 183/A. § (2) bekezdés).
Mi ennek a jelentősége?
Az önkényesen elfoglalt lakás kiürítésére speciális szabályok vonatkoznak, a gyorsított eljárás jellegéből adódóan kevesebb eljárási garanciát kínál a felek számára, mint egy hagyományos peres eljárás. Nem csak a lakáskiürítés elhalasztásának nincs helye, többek közt a bíróság a kérelem beérkezését követő öt munkanapon hozza meg végzését, a kérelem pedig nem kerül megküldésre nyilatkozattételre a másik félnek.
A lejárt, határozott idejű bérleti szerződéssel rendelkezők helyzetének összemosása az önkényes lakásfoglalással, azon túl, hogy téves jogszabály-értelmezés, alkalmas arra, hogy jogalap nélkül fosszon meg embereket lakhatásuktól.
Forrás: Pixabay