Utcajogász: A mentesített jövedelem összeghatárának növelése fontos lépés, de nem elég a legszegényebbek megsegítésére
Módosítja a végrehajtási szabályokat a kormány, megnöveli a végrehajtás alól mentesített jövedelem összeghatárát. Az Utcajogász Egyesület véleménye szerint azonban ennél sokkal többet is lehetne tenni az eladósodott emberek helyzetének javításáért. A szervezet 4+1 pontban szedte össze javaslatait.
A társadalom alacsonyabb jövedelmű és sérülékenyebb csoportjai védelmében emeli 60.000 forintról a mindenkori nettó minimálbér 60%-ára a végrehajtás alól mentesített jövedelem összegét – ez jelenleg 106.450 forint. Az intézkedésben külön méltányolandó, hogy a mentesített részt nem egy fix összegben határozták meg, hanem a minimálbér-emelésekkel automatikusan növekszik majd. Az Utcajogász azonban úgy véli, nem ez az egyetlen komponens, ami az eladósodott, szegénységben élő emberek helyzetét megnehezíti. A civil szervezet 4+1 pontban összeszedte, mi az, amin haladéktalanul változtatni kéne az eladósodott emberek védelmében.
1. Azonos végrehajtást kérő esetén vonják össze a tartozásokat, kezeljék azokat egy összegként a végrehajtási eljárások során!
A jövedelemből való letiltás maximum 33%-os lehet, ám abban az esetben, ha az adóssal szemben több végrehajtási eljárás folyik, maximum 50%. Ha a végrehajtást kérő – például egy bank vagy egy követeléskezelő – két tartozást külön végrehajtási eljárás keretében szeretne behajtani, akkor azokat a végrehajtó nem köteles összevonni. Az Utcajogász szerint humánusabb és racionálisabb megoldás lenne, ha ezeket összevonnák, és közös eljárásban kezelnék.
2. A végrehajtás alól mentesített összeg igazodjon az adós által eltartott személyek számához!
A mentesített összeg a méltó megélhetést szolgálja, azonban ha az adós családfenntartó, akkor nem csak a saját, hanem a jövedelméből eltartott gyermekek, más hozzátartozók megélhetésének biztosítására is szükség van.
3. Legyen megtiltva a hitelszámla inkasszálása!
A pénzforgalmi törvény szerint ugyanis, ha nincs ettől eltérő megállapodás erről a két fél között, akkor az inkasszót a bank a fizetési számlához kapcsolódó hitelkeret terhére is teljesíti, ezzel újabb súlyos, magas kamattal terhelt adósságot hárítva az egyébként is nehéz helyzetben lévő adósra.
4. Változtassák meg az árverési szabályokat!
Az idei nyáron utasította vissza az Alkotmánybíróság azt az Utcajogász által előkészített indítványt, amit ötvenegy ellenzéki országgyűlési képviselő adott be. Az indítvány célja az volt, hogy az AB mondja ki, a 2021-ben hatályba léptetett „leszázalékolós” árverési szabályok alaptörvény-ellenesek, mert azok mind az adóst, mind a végrehajtást kérőt hátrányos helyzetbe hozzák. Ezen szabályok szerint ugyanis az adós úgy veszítheti el a tulajdonát, hogy a tartozása ténylegesen alig csökken, mert az árverésből befolyt vételár töredéke az elárverezett vagyontárgy értékének. Ráadásul mindez gyorsított eljárásban történik, míg az eljárással kapcsolatos jogorvoslati határidők változatlanok maradtak, tehát megtörténhet az, hogy hiába fordul az adós végrehajtási kifogással a bírósághoz, mert az árverés már jóval a bírósági döntés előtt lezajlik. Az Alkotmánybíróság azonban nem tartotta alkotmányossági kérdésnek az indítványban felsorolt problémákat.
+ 1: Emeljék meg, és igazítsák az inflációhoz a szociális vetítési alap összegét!
A Nemzetgazdasági Minisztérium az alábbit írja a mentesített jövedelmi összeghatár emeléséről szóló közleményében: „A jelenlegi szabályozás szerint a végrehajtás alól mentesített összeg 60.000 forint, ami nem nyújt megfelelő fedezetet az érintett adósok megélhetési költségeire…” A közlemény tehát elismeri, hogy 60.000 forint nem elegendő a megélhetésre, ugyanakkor a szociális törvény szerint “megélhetése más módon biztosított” azoknak a személyeknek, akik családjában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem meghaladja a szociális vetítési alap 90%-át, ami jelenleg 25.650 forint. Az Utcajogász Egyesület munkatársai különösen fontosnak tartják, hogy a szociális vetítési alap 28.500 forintos összeghatára emelkedjen, és rugalmas, az infláció mértékével arányosan változó összeggé váljon. Mivel az összeg már az infláció előtti időszakban sem biztosította a megélhetéshez szükséges minimumot, az Utcajogász szerint ez sérti az emberi méltósághoz való jogot, és rászorulók egyre szélesedő rétegét zárja ki (és zárta ki eddig is) az állami ellátás igénybevételének lehetőségéből.