Súlyosbította a másodfok a Mohácson hajléktalan embereket bántalmazó rendőrök elsőfokú ítéletét

Két év felfüggesztett helyett két év három hónap végrehajtandó börtönbüntetésre, illetve a közügyektől való eltiltásra ítélte a bíróság másodfokon azt a két rendőrt, akik 2021-ben hajléktalan embereket bántalmaztak Mohácson. Az ítéletet március 8-án a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa nyilvános ülésen hozta meg. A sértetteket a bíróságon az Utcajogász képviselte.

A két rendőr ellen 2021 februárjában indult hivatalból eljárás, amikor kiderült, hogy járőrszolgálatuk alatt két, kiszolgáltatott élethelyzetű hajléktalan embert is bántalmaztak több alkalommal: indok nélkül egészen közelről gázspray-vel fújták le őket, megalázóan beszéltek velük, egyiküket pedig az utcán éneklésre és léggitározásra szólították fel. Az esetekre úgy derült fény, hogy a rendőröket a Nemzeti Védelmi Szolgálat már megfigyelte. A ügy felderítését segítette, hogy az elkövető rendőrök tetteik közül többet videóra vettek, és elküldték kollégájuknak. Mindez a koronavírus-járvány idején történt, amikor a kijárási korlátozás miatt csak a járőröző rendőrök és hajléktalan emberek voltak Mohács utcáin. Így utóbbiak még inkább kiszolgáltatott helyzetbe kerültek – a sértetteket a rendőrség több alkalommal megbírságolta a kijárási korlátozás megszegése miatt –, előbbieknek pedig kevésbé kellett félniük a bántalmazások miatti felelősségre vonástól, hiszen azoknak szemtanúja nem lehetett.

Az elsőfokú ítéletet 2023 októberében hozta meg a Kaposvári Törvényszék Katonai Tanácsa. Az ügyészség a vádlottakkal szemben már akkor is letöltendő börtönbüntetést indítványozott, amelynél a bíróság enyhébb ítéletet szabott ki: két év börtönbüntetést négy év próbaidőre felfüggesztve. A védelem másodfokon a büntetés alól való felmentést vagy a büntetés enyhítését kérte személyi körülményekre hivatkozva, valamint arra, hogy a sértettek erőszakos magatartást tanúsítottak.

A másodfokú bíróság előtt a ügyészi perbeszéd hangsúlyozta, hogy a rendőrök a járőrszolgálat során közhatalmi funkciót gyakorolnak, és ennek megfelelően kell viselkedniük. Az ügyész elmondta, hogy az egyenruha viselése nem érdem, hanem kötelesség a rendőr számára, a fegyveres szolgálat alatti viselkedés pedig meghatározza, hogy a civil társadalom miként ítéli meg általában a szervezetet. Az ügyész arról is beszélt, hogy a fiatal rendőri állományban a mobiltelefonnal való felvétel-készítéssel kapcsolatos visszaélések nem példa nélküliek. Azonban a rendőri állománnyal szemben alapvető elvárás, hogy tisztelje az emberi méltóságot és a törvényeknek megfelelően intézkedjen. Ezért a vádhatóság a büntetés szigorítását indítványozta, és olyan ítéletet, amely alkalmas a generális prevencióra a harmincezer fős rendőri állományon belül.

A sértettek képviselőjeként az Utcajogász ügyvédje az ügyészi indítványt támogatta, kiemelve azt a tényt, hogy a nyomozás során is egyértelmű volt, a sértettek nem voltak erőszakosak. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a büntetlen előélet rendőrök esetében nem vehető figyelembe enyhítő körülményként.

A Fővárosi Ítélőtábla az ügyészi indítványt megalapozottnak tartotta, és a büntetést letöltendő szabadságvesztésre és a közügyektől való eltiltásra módosította. A bíróság indokolásában kiemelte, hogy ebben az ügyben nem jogszerű intézkedések kereteit lépték át a rendőrök, hanem kiszolgáltatott embereket aláztak meg, így a végrehajtandó szabadságvesztés szükségesnek és arányos büntetésnek tekinthető. Az elsőrendű vádlott esetében az ügy a Kúria előtt folytatódik, járőrtársa esetében viszont jogerőssé vált.