Jogi tájékoztatás a Telex lakhatási témájú cikke kapcsán

A Telexen megjelent lakhatási témájú cikkben szereplő téves vagy megtévesztő jogi tartalommal kapcsolatban az Utcajogász jogi tájékoztatót készített.

“A bérlőm se rezsit, se bérleti díjat nem fizet, de a kormány segítségével használhatja a házamat” címmel 2022. február 9-én lakhatási jogi témájú cikk jelent meg a Telexen. A cikk egy nehéz helyzetbe került lakástulajdonos helyzetét mutatja be, aki a kormány által elrendelt járványügyi moratórium miatt nem tud hozzáférni a tulajdonában álló ingatlanhoz. 

Mivel a cikk több ponton is téves vagy megtévesztő módon utal a hatályos magyar jogszabályokra, az Utcajogász Egyesület megkereste a Telex szerkesztőségét. Annak ellenére, hogy a szerkesztőség részéről a szerző gyorsan visszajelzett megkeresésünkre, a cikk nem került pontosításra. Ezért az Utcajogász Egyesület úgy döntött, hogy az alábbi jogi tájékoztatást adja ki:

1) A jogcím nélküli lakáshasználó használati díjat köteles fizetni, amit a tulajdonos a lakás kiürítésétől függetlenül bármikor érvényesíthet hivatalos úton. Nem ingyen lakik tehát a lakásban az, aki a moratórium idején a lakásban marad. A tartozás azonnal érvényesíthető. Végrehajtás esetén a tartozás összegét levonják a lakáshasználó jövedelméből.

1993. évi LXXVIII. törvény (Lakástörvény)

20. § (1) A lakást jogcím nélkül használó, a jogosult részére lakáshasználati díjat (a továbbiakban: használati díj) köteles fizetni. A használati díj a lakásra megállapított lakbérrel azonos összeg. 

(2) A jogcím nélküli használat kezdetétől számított két hónap elteltével a használati díj emelhető. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a jogcím nélküli használó másik lakásra tarthat igényt.

2) A lakcímkártyának semmilyen jelentősége nincs a lakás használata kapcsán.

1992. évi LXVI. törvény (Lakcímtörvény)

26. § (5)  A lakcímbejelentés ténye önmagában a lakás vagy az ingatlan használatához fűződő, valamint egyéb vagyoni jogot nem keletkeztet és nem szüntet meg. Érvénytelen a bejelentett lakcímadat, ha a polgárnak a lakás használatára vonatkozó joga megállapodás alapján már nem áll fenn, illetve jogerős bírósági vagy véglegessé vált hatósági határozat alapján megszűnt és a határozatot végrehajtották.

3) Nem követ el magánlaksértést a tulajdonos, ha a Lakástörvény vonatkozó rendelkezését betartva lép be az ingatlanba.

1993. évi LXXVIII. törvény (Lakástörvény)

12. § (4) A bérbeadó a rendeltetésszerű használatot, valamint a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését évente legalább egyszer vagy a szerződésben meghatározottak szerint évente több alkalommal - a bérlő szükségtelen háborítása nélkül - ellenőrzi. A bérlő arra alkalmas időben a lakásba történő bejutást biztosítani, és az ellenőrzést tűrni köteles; ez a rendelkezés megfelelően irányadó a rendkívüli káresemény, illetőleg a veszélyhelyzet fennállása miatt a lakáson belül szükséges hibaelhárítás elvégzésének biztosítása esetén. 

4) Nem csak önkényes beköltözők vagy rendbírsággal sújtott lakók esetében lehet helye az általános szabályok szerint kilakoltatásnak.

1994. évi LIII.  törvény (Végrehajtási törvény)

182/A. § (3) A bíróság - erre irányuló végrehajtási kifogás esetén - a kiürítés foganatosítására utasítja a végrehajtót, ha 

a) a kötelezett vagy a vele egy háztartásban élő személy a kiürítendő lakóingatlan helyett más beköltözhető lakóingatlan használatára jogosult, 

b) a végrehajtást kérő a halasztás időtartamára a kötelezett elhelyezéséről gondoskodik, vagy 

c) a magánszemély végrehajtást kérő valószínűsíti, hogy a kiürítendő lakóingatlan birtokba vétele nélkül lakhatása nem biztosított.

5) A kormány által elrendelt, speciális, járványügyi moratórium valószínűleg a végrehajtók védelme érdekében rendelkezik a moratóriumról, mivel nem csak a lakóingatlanokat és nem csak a természetes személy lakókat védi, hanem általában állít le minden ingatlankiürítést az országban.

229/2021. (V. 5.) Korm. rendelet

1. § (1) A veszélyhelyzet megszűnéséig ingatlan kiürítése iránt, azzal összefüggésben intézkedni, valamint ingatlan kiürítésére irányuló helyszíni eljárási cselekményt foganatosítani a veszélyhelyzet megszűnését követően lehet azzal, hogy az intézkedés, eljárási cselekmény lefolytatására, a halasztásra, a jegyző értesítésére vonatkozó határidő a veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napon újrakezdődik.

6) A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar cikk által idézett tájékoztatása téves. A bérbeadó a határozott időre kötött lakásbérleti szerződés esetén annak lejártát követő 60 napon belül kérheti – bizonyos feltételekkel – a lakás kiürítését. Az eljárásban szintén alkalmazni kell a kilakoltatási moratóriumot, azonban ebben az esetben az ingatlan nem minősül önkényesen elfoglalt lakásnak. A Kar téves tájékoztatásáról az Utcajogász is beszámolt honlapján

7) Az Emberi Jogok Európai Bírósága már vizsgált egy kérelmet a hosszan tartó kilakoltatási moratórium kapcsán, amit a kérelmező a tulajdon sérelmére hivatkozva nyújtott be Magyarország ellen. Németh Béla Magyarország elleni ügyében a bíróság nem állapította meg a tulajdon védelmének sérelmét.

Az Utcajogász Egyesület önkéntesei 2010 óta ingyenesen nyújtanak jogi segítséget lakhatási, szociális jogi és szabálysértési ügyekben rászorulóknak. Ez idő alatt az egyesület számos olyan, jogszabályokkal kapcsolatos tévhittel találkozott, amely erősíti a lakáspiacon uralkodó előítéleteket, a lakók és a lakástulajdonosok közötti bizalmatlanságot. Erre tekintettel az egyesület kiemelten fontosnak tartja, hogy a magyar sajtó hitelesen számoljon be a hatályos magyar jogszabályi környezetről.

Frissítés: Jogi tájékoztatónk megjelenése után a Telex részben pontosította cikkét.

Previous
Previous

Hétfőn lakásbérleti képzést tartottunk szakszervezeti tagoknak

Next
Next

Kommunikációs önkénteseket keres az Utcajogász Egyesület!