Betarthatatlan a kijárási korlátozás

A kormány ma reggel ismét élt a különleges jogrend adta alkotmányos eszközével és kormányrendeletet adott ki a koronavírus-járvány terjedésének megelőzése érdekében. Az, aki nem tesz eleget a szabályoknak, szabálysértést követ el. De vajon mindenki eleget tud tenni a szabályoknak?

Bár a korlátozás közegészségügyi szempontból indokolható lehet, a jogszabály számos olyan problémás helyzetet fog teremteni, amit a kormányok az elmúlt időben a szőnyeg alá söpörtek. A kormányrendelet nehéz helyzetbe hozza mind a rendőrséget, mind pedig a bizonytalan lakhatású vagy hajléktalan embereket.

Bizonytalan lakhatású emberek

Általános probléma Magyarországon, de különösen a nagyvárosokban, hogy a lakástulajdonosok nem engedik bejelentkezni bérlőiket a kiadott lakásba. Szintén nem ritka, hogy úgy kerül sor a lakás kiadására, hogy a kiadásról nem születik írásbeli szerződés. Azok, akiket nem engedtek bejelentkezni, gyakran a korábbi lakcímüket használják vagy ún. település szintű lakcímük van, ami csak az adott település - fővárosban a kerület - nevét tartalmazza, konkrét lakcím nélkül.

A lakhatási válságból következő problémával évtizedek óta nem kezd semmit az állam: soha nem volt tényleges politikai akarat a bérlőket védő jogszabályok betartására és alig vannak a bérlőket védő garanciák a lakástörvényben. A lakosság egy jelentős része olyan lakásban él, aminek a használatát nem tudja igazolni. Fokozottan igaz ez a kisgyerekes családokra, hiszen őket még kevésbé szívesen “jelentik be” a bérbeadók lakásukba, mivel tévesen azt gondolják, hogy gyermekes családokat nem lehet kilakoltatni.

A mai napon kiadott kormányrendelet szerint holnaptól “a lakóhely, a tartózkodási hely, illetve a magánlakás elhagyására” csak a rendeletben meghatározott alapos indokkal kerülhet sor. Nem világos azonban, hogy a rendőrség hogyan tudja majd ellenőrizni, az emberek pedig hogyan tudják majd igazolni, hogy honnan indultak és hova tartanak, ha semmilyen irattal (lakcím, bérleti vagy szívességi lakáshasználati szerződés) sem rendelkeznek.

Hajléktalan emberek

A kormányrendelet szintén kiszámíthatatlan helyzetbe hozza a hajléktalan embereket. Azok, akik nem az utcán, hanem valamilyen szállón élnek, már múlt héten kijárási korlátozással szembesülhettek. A Nemzeti Népegészségügyi Központ által kiadott határozat szerint - az éjjeli menedékhelyek kivételével - a rászorulókat egy szociális ellátó sem veheti fel. Tehát azoknak, akik most váltak otthontalanná, a szűkös számú éjjeli menedékhely az egyetlen lehetőség, hogy ne maradjanak az utcán. Bár a határozatban megállapított korlátozások rengeteg embert érintenek, a döntés nem érhető el a Központ honlapján.

Mit tehet az, aki elvesztette az otthonát és nem tudott bejutni éjjeli menedékhelyre? Az utcán maradt emberek a hatályos magyar jogszabályok szerint szabálysértést követnek el. Ráadásul nem egyet, hanem egyből kettőt, hiszen nem csak a mai napon elrendelt kijárási korlátozás szabályait szegik meg, hanem egy másik szabálysértést is elkövetnek: a 2018-ban elfogadott és az Alkotmánybíróság által 2019-ben alkotmányosnak talált “életvitelszerű közterületi tartózkodás szabályait” is megsértik. Így a hajléktalan emberek egyszerre vannak kitéve az 5.000-től 500.000-ig terjedő pénzbírságnak és a szabálysértés miatti elzárásnak.

Az Utcajogász Egyesület álláspontja szerint kiadott kormányrendelet annak ellenére betarthatatlan, hogy szabálysértési eljárással és katonák bevonásával fenyegeti a rendelet megszegőit. A veszélyhelyzetben kiadott járványügyi intézkedés véleményünk szerint azért sem tud érvényesülni, azaz ténylegesen védeni a lakosságot, mert a mindenkori magyar kormány évtizedek óta nem foglalkozik olyan súlyos társadalmi problémákkal mint a lakhatási szegénység. Azok számára, akik nem tudják majd “alapos indokkal”  igazolni magukat, azt tanácsoljuk, hogy hivatkozzanak arra, hogy műkörmöshöz mennek. A kormányrendelet szerint ugyanis alapos indokkal rendelkezik a kijáráshoz, így nem követ el szabálysértést, aki műkörmöshöz megy.

Javasoljuk a kormánynak a kijárási tilalom korlátozásával kapcsolatos szabályok részletesebb kidolgozását, illetve hogy a nekik és az önkormányzatoknak rendelkezésére álló lakás céljára használható üres létesítményekben szabadítsanak fel helyeket a szállókon és az utcákon élő embertársaink részére, hogy a kiszolgáltatottságból fakadó élethelyzetüket könnyítsék, illetve a túlzsúfoltságból fakadó magas fertőzésveszélyt csökkentsék. Emellett javasoljuk segítő intézkedések kidolgozását (pl. lakbér plafon, költségvetési támogatás) az olyan emberek számára, akik a megváltozott körülmények miatt nehezebben tudják fedezni lakhatási költségeiket.

Fotó: Palotás Ágnes