AB: Alaptörvény-ellenes a Végrehajtási törvény

Az Alkotmánybíróság az Utcajogász alkotmányjogi panasza nyomán kimondta, hogy alaptörvény-ellenes a bírósági végrehajtásról szóló törvény azon része, mely nem biztosít halasztó hatályt az önkényesen elfoglalt lakás kiürítése ügyében hozott végzéssel szembeni fellebbezésnek. 

Az Utcajogász ügyfelének története

Az Utcajogász ügyfelét az elsőfokú bíróság gyorsított eljárásban úgy kötelezte az által bérbe vett lakás elhagyására, hogy a kilakoltatási döntés előtt semmilyen lehetősége nem volt vitatni az ellene felhozott állításokat. A lakó csak akkor értesült arról, hogy eljárás indult a lakás kiürítése érdekében, amikor a bíróság már döntését meghozta és a végrehajtó felszólította, hogy két napon belül hagyja el a lakást. A lakó hiába fellebbezett a döntés ellen, a kilakoltatási végzést a fellebbezéstől függetlenül végrehajtották volna. A lakó végül nem várta meg a kilakoltatást, inkább önként elköltözött. A másodfokú bíróság - tíz hónappal később - az Utcajogász ügyfelének adott igazat, mivel ügyfelünk igazolni tudta, hogy nem önkényesen, hanem éppen a tulajdonosok hozzájárulása alapján költözött be a lakásba. Az ügyről itt írtunk részletesen.

A lakás tulajdonosai tehát rosszhiszeműen arra használták a Végrehajtási törvény szabályait, hogy peres - tárgyalásos - eljárás helyett gyorsított eljárásban, tárgyalás nélkül lakoltassák ki ügyfelünket. Ez azért volt lehetséges, mert a Végrehajtási törvény szabályai visszaélésekre adnak lehetőséget. 

A törvény szerint azt, aki önkényesen (tehát hozzájárulás nélkül) foglalt el egy lakást, nem kell nyilatkoztatni az ellene indított eljárás során, a kilakoltatási döntés anélkül meghozható, hogy a lakó vitatni tudná az ellene felhozott állításokat. A szabály következtében lényegében egy bérlőről bármikor bármit lehet állítani, az érintett személy csak akkor fog értesülni arról, hogy ki akarják lakoltatni, amikor a döntés már megszületett és két napon belül el kell hagynia az otthonát.

A problémát súlyosbítja, hogy a kilakoltatási végzés ellen bár lehet fellebbezni, de a fellebbezés nem halasztja el a döntés végrehajtását, azaz a kilakoltatást. Hiába tudja egy bérlő igazolni, hogy nem önkényesen, hanem akár bérleti szerződés alapján, jogszerűen lakik a lakásban, mire a másodfokú bíróság igazat adna neki, addigra a kilakoltatást már rég végrehajtották. Ez történt az Utcajogász ügyfele esetében is. 

Az alkotmányjogi panasz

Az Utcajogász 2021 óta kiemelten foglalkozik a bírósági végrehajtás problémáival. A Végrehajtási Projekt keretében kidolgozott indítványában az Utcajogász arra kérte az Alkotmánybíróságot, hogy semmisítse meg a Végrehajtási törvény visszaélésekre lehetőséget adó részeit. A beadványban az Utcajogász arra hivatkozott, hogy a jogszabály sérti a tisztességes eljáráshoz és a jogorvoslathoz való jogot. Az indítvány arra is felhívta a figyelmet, hogy a gyermekes családok esetében a tisztességtelen kilakoltatás egyben a gyermekek azonnali “állami gondozásba” vételét, ideiglenes hatályú elhelyezését, azaz a család szétszakadását is jelentheti.

Varga Judit igazságügyi miniszter véleménye

Az Alkotmánybíróság megkereste a jogalkotásért és az igazságügyért felelős minisztert. Varga Judit igazságügyi miniszter a bíróságnak benyújtott véleményében megvédte a Végrehajtási törvény szabályait. Arra hivatkozott, hogy az indítványban állított alapjogi sérelmek megalapozatlanok, a szabályozás pedig megfelel az alkotmányos követelményeknek.

Az Alkotmánybíróság döntése

Az Alkotmánybíróság 2023. június 6. napján meghozott döntésében alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a Végrehajtási törvény 183. § (1) bekezdés második mondatát. Ez a szabály zárja ki, hogy a kilakoltatási végzés ellen benyújtott fellebbezés elhalassza a kilakoltatást. Az Alkotmánybíróság szerint ugyanis sérti a tisztességes eljáráshoz való jogot, hogy előbb hajtják végre a kilakoltatást, minthogy a lakó egyáltalán vitatni tudná a kilakoltatás törvényességét.

A testület a jövőre nézve, 2024-től kezdődően semmisítette meg az alaptörvény-ellenes jogszabályt. Indokolása szerint az Alkotmánybíróság lehetőséget kívánt adni “a jogalkotónak arra, hogy az önkényesen elfoglalt lakás kiürítése iránt olyan eljárást alkosson meg, mely egyszerre szolgálja a tulajdonosi jogok kiemelt védelmét, illetve eljárási eszközökkel biztosítja az intézménnyel való visszaélésből, illetve a tévedésből fakadó jogsérelem kizárásának lehetőségét.”

Az Utcajogász Egyesület üdvözli az Alkotmánybíróság döntését. A döntéssel összhangban az Utcajogász szakmai megkereséssel fog fordulni az Igazságügyi Minisztériumhoz, hogy olyan szabályok kerüljenek kidolgozásra, amelyek az Utcajogász jogsegély-szolgálatán tapasztalt problémákra is választ adnak.

Az Utcajogász ügyfelét az Alkotmánybíróság előtt Molnár Noémi Fanni ügyvéd képviselte. Az alkotmányjogi panasz elkészítésében Bognár Eszter, Kemény Gergely és Szatmári Andrea jogászok vettek részt.