Alapjogsértő, ha az anya nem kap CSED-et vállalkozása szüneteltetése miatt

Egyéni vállalkozói jogviszonyát szüneteltette, ezért nem kapta meg a CSED-et több szülési szabadságát töltő anya. Az Utcajogász szerint az eljárás alapjogsértő, és egy rosszul értelmezett paragrafus áll a probléma hátterében.

Az elmúlt két évben több szülési szabadságát töltő anya kereste meg az Utcajogász Egyesületet ugyanazzal a problémával: a kormányhivatal megtagadta a csecsemőgondozási díjra (CSED) való jogosultságukat, mert vállalkozásukat a szülést megelőzően nem szüntették meg, csak szüneteltették.

Mikor jogosult valaki a CSED-re?

Az egészségbiztosítási törvény szerint mindenki, aki a szülést megelőző két évben 365 napig biztosítva volt, jogosult CSED-re. Ugyanakkor a törvény előírja azt is, hogy vállalkozások esetén csak a már megszűnt jogviszonyból származó napok számolhatók hozzá e 365 naphoz. A kormányhivatal az Utcajogász ügyfelei esetében a szüneteltetett vállalkozást nem tekintette megszűntnek, így hiába lett volna meg a 365 napjuk, a hivatal szerint nem váltak jogosulttá a CSED-re. Jogosultakká akkor váltak volna, ha szüneteltetés helyett megszüntették volna a vállalkozásukat.

Szüneteltetett és megszűnt vállalkozás között a járulékok fizetése szempontjából nincs különbség.

2022-ben az Utcajogász egy ilyen ügyben indított pert Budapest Főváros Kormányhivatala ellen. Az egyesület ugyanis semmilyen észszerű magyarázatot nem talált arra, miért tesz különbséget a törvény a szünetelő és a megszűnt vállalkozói tevékenység között, hiszen járulékfizetés egyik esetben sincs. A Fővárosi Törvényszék akkor az Utcajogásznak adott igazat, és kimondta, hogy a megkülönböztetésnek nincs alkotmányosan elfogadható indoka. Így ha az egyéni vállalkozás szünetelése alatt a leendő szülő nem fizet járulékot, pontosan ugyanúgy lehetőség van a szünetelést megelőző egyéni vállalkozói tevékenység és a munkaviszony keretében szerzett napok egybeszámítására, mint a megszüntetett egyéni vállalkozásoknál.

A döntés óta azonban több olyan ügyfél is felkereste az Utcajogászt, aki hasonló problémával nézett szembe a CSED igénylésekor. Az egyik jelenleg futó ügyben – miután a keresetet a bíróság elutasította – az egyesület felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához. Ebben az Utcajogász a Fővárosi Törvényszék egy korábbi döntése mellett egy 2016-os alkotmánybírósági határozatra is hivatkozik, amely ugyancsak kimondta, hogy nincs észszerű oka annak, hogy „az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetése más, az érintett személyre kedvezőbb eredményre vezessen, mint az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetése, és ezzel a biztosítás szünetelése”. A Kúria a következő hónapban fog dönteni arról, hogy befogadja-e a kérelmet és érdemben foglalkozik-e a kérdéssel.

Az Utcajogász szerint a valódi megoldás a törvény szövegének megváltoztatása lenne

A kérdéskör azért igen jelentős, mert az sok kisgyermekes szülőt érinthet. A vállalkozás megszüntetése ugyanis nem praktikus megoldás azok számára, akik a szülési szabadságot követően folytatni szeretnék azt, hiszen a megszüntetés után a KATA és az átalányadózó vállalkozások meghatározott ideig nem indíthatók újra. A megoldás tehát az Utcajogász véleménye szerint az lenne, ha a törvény egyértelműen megfogalmazná, hogy a vállalkozások megszűnésének és szüneteltetésének az ilyen esetekben ugyanaz a jogkövetkezménye.

Az Utcajogász Egyesület munkatársai várják a problémával hozzájuk forduló ügyfeleket, ám segíteni csak akkor tudnak, ha az elutasító határozat friss, ugyanis keresetlevél benyújtására a határozat kézhezvételétől csak harminc napig van lehetőség.

Az Utcajogász Egyesület ez évi működését a Fővárosi Szolidaritási Alap támogatja.