Az Alkotmánybíróság szerint nem alkotmányossági kérdés, hogy egy 1 millió értékű autót 10 ezer forintért is el lehet árverezni

Hiába fordult az Utcajogász a “leszázalékolós” árverési szabályok miatt az ombudsmanhoz, az országgyűlési képviselők pedig az Alkotmánybírósághoz. Az ombudsman több mint három és fél éven keresztül nem foglalkozott az adósokat és a végrehajtást kérőket is érintő problémával, az Alkotmánybíróság pedig egyszerűen nem látott alkotmányossági problémát az ügyben. 

2023 februárjában az Utcajogász megkeresésére 51 ellenzéki országgyűlési képviselő fordult az Alkotmánybírósághoz azzal az indítvánnyal, hogy az AB mondja ki a végrehajtási törvény árverési szabályainak alaptörvény-ellenességét. A képviselői indítványt az Utcajogász készítette elő, miután a szervezet akkor már több mint egy éve várta, hogy az alapvető jogok biztosa válaszoljon az árverési szabályokkal kapcsolatos beadványára.

Mi a probléma az árverési szabályokkal?

A “leszázalékolós” árverési szabályokat a kormánytöbbség támogatásával 2020 őszén helyezték el a végrehajtási törvényben. A 2021-ben hatályba lépő szabályok szerint az adós úgy veszítheti el a tulajdonát, hogy a tartozása ténylegesen alig csökken, mert az árverésből befolyt vételár töredéke az elárverezett vagyontárgy értékének. Emellett a végrehajtást kérő jogai is sérülhetnek, hiszen neki is az az érdeke, hogy a követelt összeget (az adós tartozását) minél hamarabb megkapja. Ez azonban az alacsony összegű árverési vételárak miatt belátható időn belül nem garantálható. Szintén probléma, hogy ugyan az eljárás felgyorsult, az eljárással kapcsolatos jogorvoslati határidők változatlanok maradtak. 

Az Utcajogász szerint sérti a tulajdonhoz való jogot és a tisztességes eljáráshoz való jogot, hogy a végrehajtási eljárás gyorsítását szolgáló módosításokkal egyidejűleg a jogalkotó nem gondoskodott a bírósági végrehajtás feletti bírósági kontroll megerősítéséről, azaz a törvény szerinti jogorvoslati kérelmek elbírálási idejének felgyorsításáról. A jogalkotási mulasztás, azaz az egyes eljárási határidők diszharmóniája lehetőséget teremt egy jogsértésektől terhelt árverés “bírósági beavatkozás” nélküli lefolytatására. 

Az Alkotmánybíróság döntése

Az Alkotmánybíróság 2024 júliusában részben el-, részben visszautasította az országgyűlési képviselők indítványát. A 3278/2024. (VII. 24.) AB határozatban a testület egyetlen pontban sem tartotta megalapozottnak az Utcajogász és a képviselők alkotmányossági aggályait.

A tulajdonhoz való jog

Azzal kapcsolatban, hogy akár az ingóság értékének 1%-ig is le lehet szállítani az árverési árat, azaz például hogy egy 1 millió forint értékű gépjárművet akár 10.000 forintért elárverezhetnek, az Alkotmánybíróság kimondta, hogy nem tekinthető várománynak a végrehajtást kérőnek az adóssal szemben fennálló követelése (Indokolás, [33] bekezdés). Ez azt jelenti, hogy nem élvez alkotmányos tulajdonvédelmet a végrehajtást kérő akkor, amikor a követelését végrehajtáson keresztül próbálja behajtani. Ezen túl az Alkotmánybíróság megállapította, hogy 

“(...) az, hogy egy szabályozott, az adós szempontjaira is figyelemmel kialakított eljárási keretek között lefolytatott licitálás során milyen vételár alakul ki, nem alkotmányossági kérdés. A licitálás célja, lényege a lehető legmagasabb vételár elérése, s az árverés versenyeztető jellegéből következően nem szükségszerű, s nem is valószínű a minimális, akár 1%-os vételáron történő értékesítés.” (Indokolás, [35] bekezdés)

A tisztességes eljáráshoz való jog

Hasonló megállapításokra jutott az Alkotmánybíróság azzal kapcsolatban is, hogy úgy gyorsultak fel az árverési eljárások, hogy közben a végrehajtók munkája feletti a bírósági kontroll nem gyorsult fel. A testület szerint 

“(...) a végrehajtó intézkedése nem tekinthető sem bírósági, hatósági vagy közigazgatási, sem pedig érdemi döntésnek, ezért az indítvány érvelése és a hivatkozott alapjog között nincs összefüggés” (Indokolás, [40] bekezdés)

Jogállamiság

Az Alkotmánybíróság a jogállamiság mércéjével is megvizsgálta az árverési szabályokat. Ennek során arra jutott, hogy

“(...) a kifogásolt szabályozás összességében egyrészt kifejezi a jogerős határozatok hatékony, eredményes és időszerű végrehajtásához fűződő társadalmi érdeket, másrészt megfelelően jeleníti meg az adóst védő szempontokat is, ekként a jogerős döntések végrehajtásához fűződő jogállami szempontok, valamint a végrehajtást kérő és az adós egymással szemben álló, kölcsönösen méltányolható érdeke megfelelő egyensúlyban állnak.” (Indokolás,[59] bekezdés)

Elegendő tehát, hogy az árverés lefutása és esetleg az árverési vevő tulajdonosként való bejegyzése után a bíróságnak még lehetősége van utólag megsemmisíteni az árverést és jogi értelemben “visszarendezni” az eredeti viszonyokat.

Hatásvizsgálat hiánya

Az indítvány azt is kifogásolta, hogy a kormánytöbbség az új árverési rendszer bevezetése előtt nem mérte fel, hogy milyen hatásai lesznek az emberekre az árverési szabályoknak. Annak ellenére, hogy a jogalkotási törvény ezt kifejezetten előírta. Az alkotmányossági aggályt az AB azzal söpörte le, hogy mindenféle indoklás nélkül pusztán beidézte egy korábbi döntését, amiben már kimondta, hogy a hatásvizsgálat elmulasztása nem vezet alaptörvény-ellenességhez.

Az Alkotmánybíróság döntésében dr. Horváth Attila tanácsvezető alkotmánybíró, dr. Hörcherné dr. Marosi Ildikó  alkotmánybíró, dr. Szabó Marcel alkotmánybíró, dr. Varga Réka alkotmánybíró vett részt. Az ügy előadóbírája dr. Juhász Miklós alkotmánybíró volt.

Az ombudsman 

Az Utcajogász már az árverési szabályok hatályba lépése előtt, 2020 őszén közérdekű bejelentésben jelezte az alapvető jogok biztosának az alkotmányossági problémákat. Az ombudsman érdemben három és fél évvel később, 2024 júliusában válaszolt. Indokolása szerint az ombudsmannak nincs lehetősége semmit tenni, mert az AB már döntött a kérdésben (AJB-2725/2024. számú tájékoztatás). Arra az ombudsmani hivatal indokolása nem terjedt ki, hogy egyébként mi volt az álláspontja az árverési szabályokról, illetve három és fél év alatt miért nem tett semmit az ügyben az ombudsman.

Az Utcajogász szerint az ügy megmutatta, hogy az alapjogvédő intézmények egyáltalán nem alkalmasak a végrehajtási rendszer visszásságainak orvoslására. Az ombudsman több mint három és fél éven keresztül nem foglalkozott az adósokat és a végrehajtást kérőket is érintő problémával, az Alkotmánybíróság pedig egyszerűen nem látott alkotmányossági problémát az ügyben. Az Utcajogász Egyesület azonban a jövőben is azért dolgozik majd, hogy a bírósági végrehajtásban rendszerszinten tapasztalható visszásságok megszűnjenek.

Az Utcajogász munkáját a Fővárosi Szolidaritási Alap támogatja.