Utcára kerülni nem csak télen jelent problémát - kezdődik a kilakoltatási moratórium időszaka

November 15-én kezdődik a kilakoltatási moratórium, amely április végéig tart. Bár ennek hatására a téli hidegben nem kerülnek utcára az emberek, az Utcajogász továbbra is úgy látja, hogy a moratórium intézménye nem oldja meg a lakhatási válság egyre szélesedő problémáját.

A civil szervezet jogsegélyének – amelyet ingyenesen működtet hajléktalanságban és lakhatási szegénységben élő emberek számára – esetszáma a tavalyi évben a gazdasági válság következtében radikálisan megemelkedett. Az idei évben arra számítottak a szervezet jogász önkéntesei, hogy ez a szám alacsonyabb lesz, ám a hozzájuk fordulók száma jelentősen nem csökkent. Idén januártól október végéig 472 ügyfél kereste fel a Blaha Lujza téri személyes ügyfélfogadást, és 400 ember fordult a szervezethez e-mailben.

A kilakoltatási moratórium intézménye 2003 óta létezik Magyarországon. Ám a végrehajtási eljárások ezen időszakok alatt sem állnak, kizárólag a kilakoltatások foganatosítása az, ami halasztásra kerül. Ilyenkor felgyűlik az elintézésre váró ügyek száma a végrehajtóknál, amelyet a tavaszi időszakban nagy kilakoltatási hullám követ. A lakhatási szegénységben élő, adóssággal küzdő emberek problémáit ugyanis általában nem oldja meg ez a pár hónapnyi haladék. A tavalyi évben összesen 2305 lakáskiürítést foganatosítottak, az idei év első felében pedig (amelyből négy hónap moratóriumi időszak volt) 737-et. A közhiedelemmel ellentétben kilakoltathatók olyan emberek is, akik tartós betegséggel élnek és ápolásra szorulnak, és elveszthetik lakhatásukat kisgyermekes családok is. Mivel az ezt követő elhelyezés legtöbb esetben nincs megoldva, a kilakoltatás a gyermekes családok szétesését, a gyerekek állami gondozásba helyezését eredményezi.

Az Utcajogász felhívja a figyelmet arra, hogy a kilakoltatás egy hosszú jogi folyamat utolsó állomása. A jogerős bírósági döntést követően, legyen szó bérleti szerződés felmondásáról vagy saját tulajdonú ingatlan árverezéséről, már csak halasztásra van lehetőség, ezért különösen fontos, hogy az ügyfelek korábban, még a bírósági döntést megelőzően forduljanak a szervezet jogsegélyszolgálatához.

Az Utcajogász véleménye szerint ugyanakkor a lakhatás problémájának megoldása állami feladat, amelynek legfontosabb jogi lépései a következők lennének:

1. Magyarország ratifikálja a Módosított Európai Szociális Karta azon cikkét, amely kimondja, hogy elő kell segíteni a megfelelő színvonalú lakáshoz való hozzájutást; meg kell előzni és fokozatosan csökkenteni kell a hajléktalanságot; valamint elérhetővé kell tenni a lakások árát azok számára, akik nem rendelkeznek megfelelő erőforrásokkal.

2. Alkotmányos szinten rögzíteni kell, hogy mindenkit megillet az emberhez méltó lakhatáshoz való jog.

3. Mivel a lakhatásra alkalmas férőhelyek száma korlátozott, olyan állami lakáspolitikára van szükség, amely biztosítja az emberhez méltó lakhatást és szabályozza a lakásbérleti piacot.

4. Hatályon kívül kell helyezni az Alaptörvény azon cikkét, amely felhatalmazást ad a közterületi hajléktalanság büntetésére.

5. A nemzeti vagyon részét képező lakóingatlanokból ne lehessen elhelyezés nélkül kilakoltatni senkit.

6. A lakásbérleti piac szabályozásának a szerződő felek egyenlőségét kell elősegítenie, és figyelemmel kell lennie arra, hogy a lakhatásra alkalmas férőhelyek száma korlátozott.

7. A lakáskiürítések iránti eljárásokat összhangba kell hozni az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlatával, amely az otthonvédelem érdekében megköveteli a jogkorlátozás arányosságát.

8. Hatályon kívül kell helyezni az önkényes beköltözés szabálysértési tényállását, és szankcióként csak olyan jogkövetkezményt lehessen meghatározni, amely nem ad lehetőséget szabadságkorlátozásra.

9. Módosítani szükséges a bírósági végrehajtási szabályokat és rendelkezni kell arról, hogy lakóingatlan árverésére a jelenlegi 500 ezer Ft összegű tartozásnál magasabb tartozás esetén kerülhet sor. Az összeget szükséges lenne a piaci viszonyok változásának megfelelően dinamikusan szabályozni és évente indexálni. A lakóingatlan-árverés során a százalékos leértékelés szabályainak alkalmazását meg kell szüntetni.

10. Szintén a bírósági végrehajtás szabályainak módosítását követeli meg, hogy az önkényesen elfoglalt lakás kiürítésére irányuló eljárásban is lehetőség legyen a lakás elhagyására kötelezett fél bíróság általi meghallgatására és hogy a kiürítésről rendelkező döntés elleni jogorvoslat hatékony legyen.

Az Utcajogász Egyesület szakmai tapasztalataival bármely olyan párt, képviselő rendelkezésére áll, amely vagy aki jogalkotási lépéseket kíván tenni ezen jogalkotási célok megvalósítása érdekében.