Az Utcajogász álláspontja a BKV járatán tanúsított megalázó bánásmód ügyében

Az RTL Klub vasárnap mutatott be egy felvételt, amelyen az látható, hogy a fővárosi közlekedési vállalat egyik járatán a járművezető megalázó szavakkal, indulatosan szólít fel egy hajléktalannak vélt férfit a jármű elhagyására. Miután a járművezető eljárása nyilvános vitákat serkentett, az Utcajogász az alábbiakra szeretné felhívni a figyelmet.

Forrás: BKK

Milyen feltételekkel vehető igénybe a közösségi közlekedés?

A közösségi közlekedési eszközök igénybevételére vonatkozó szabályokat részben jogszabályok, részben pedig az adott közlekedési társaság általános szerződési feltételei határozzák meg. 

A vonatkozó kormányrendelet szerint a személyszállítás megtagadható, vagy az utas a személyszállításból kizárható, ha az utas 

• botrányosan viselkedik vagy más módon a többi utast magatartásával zavarja, 

• magatartásával a közlekedés biztonságát, utastársai testi épségét, egészségét, a járműnek vagy berendezéseinek épségét veszélyezteti, 

•  a szolgáltatást jogosulatlanul veszi igénybe és menetjegyet az ellenőrzéskor sem vált, 

• menetjegyét, illetve kedvezmény igénybevételére jogosító igazolványát - felhívás ellenére - nem mutatja fel, 

• ruházatával, poggyászával vagy más módon a járművet, utastársai ruházatát vagy az utasok poggyászát beszennyezheti, 

• a járműbe kézipoggyászként be nem vihető tárgyat visz, valamint 

• a menetdíj, a menetdíj-különbözet vagy a pótdíj megfizetését megtagadja.

Látható tehát, hogy az utazás bizonyos feltételek fennállása esetén megtagadható egy utastól.

Az emberi méltóság sérthetetlen 

Abban az esetben is, ha valakitől megtagadják a szolgáltatás igénybevételét, érvényesülnie kell azoknak az általános alapelveknek, amelyeket Magyarország Alaptörvénye előír. Így az emberi méltóság sosem sérülhet. Emellett az eljárás vagy az alkalmazott hangvétel nem jelenthet hátrányos megkülönböztetést, azaz nem lehet valakivel csak azért megalázóan beszélni, mert hajléktalan.

A hajléktalanság mint bűn

Magyarországon 2011 óta büntethető szabálysértésként a közterületi hajléktalanság. 2018. október 15. óta pedig országos tilalom van hatályban, így az ország összes közterületén szabálysértést követ el, aki ott “életvitelszerűen tartózkodik.” 

Miután számos hajléktalan embert bíróság elé állítottak, a szabálysértési bíróságok az Alkotmánybíróság elé utalták a kérdést. A testület 2019-es döntésében megvédte a kriminalizációt. Magyarországon tehát a jogrendszer hivatalosan is kriminalitásként tekint a hajléktalan emberek jelenlétére.

Ebben a jogszabályi környezetben aligha meglepő, hogy hajléktalan emberekkel megalázóan bánnak, legyen szó akár a közösségi közlekedésben való részvételről, akár hatósági eljárásról.

Az Utcajogász jelenleg három olyan hajléktalan személyt is képvisel, akiket rendőrök nem csak hogy bántalmaztak, de “szórakozásként” még felvételt is készítettek megaláztatásukról. 

A hajléktalanság csak a szegénység egy látható tünete

Az Utcajogász Egyesület szerint fontos meglátni a kellemetlenségek mögött meghúzódó nehéz élethelyzeteket: azaz feltételezni azt, hogy mindenki szívesebben utazna szép és tiszta ruhában, ha erre lehetősége lenne. Ehhez viszont szükséges lenne mindenkinek biztosítani az emberhez méltó lakhatást, amibe a tisztálkodási feltételek is beletartoznak. Ez a jelenlegi lakáspiaci árak és az állami, önkormányzati lakásgazdálkodás leépítése mellett lehetetlenség.

Az alapvető tisztálkodás feltételei sajnos egyéb módokon sem megoldottak, hiszen Budapesten nincs elég nyilvános mosdó, ahol az emberek dolgukat végezhetnék, tisztálkodhatnának. Erre az alapvető jogok biztosa már 2017-ben felhívta a belügyminiszter és Budapest főpolgármestere figyelmét amikor is megállapította, hogy alapjogilag aggályos, hogy nincs elég közwc, miközben szabálysértésként büntetendő a közterületi ürítés.