Kijárási korlátozás miatt 30 ezres bírság: börtönbe kerülhet a menekült család

A kereszténységük miatt üldözött család ugyan menedéket kapott Magyarországon, de hamarosan börtönbe kell menniük egy szabálysértési bírság miatt, amit nem tudtak kifizetni.

Forrás: MTI

A kereszténységük miatt üldöztetésnek kitett házaspár és gyermekeik 2020 őszén érkeztek Magyarországra. Decemberben elhatározták, hogy meglátogatják a határhoz közeli osztrák településen élő ismerőseiket. A család még a kijárási korlátozás kezdete előtt indult el, a rendőrség azonban a határon megállította őket. 

Hosszabb várakozást követően az intézkedő rendőr angolul közölte, hogy kijárási korlátozás megsértése miatt 30-30 ezer forint összegű bírsággal sújtja őket, és megkérdezte, hogy elfogadják-e a bírságot. 

A házaspár egyik tagja angolul gyengén, másik tagja pedig egyáltalán nem beszél. Mivel nem tudták, hogy a bírság “elfogadása” nem kötelező, aláírták a helyszíni bírságokat.

Ha tisztában lettek volna azzal, hogy jogsértés nélkül tagadhatják meg a helyszíni bírság aláírását, a bírságszelvényt nem írták volna alá, és a rendőrség feljelentését követően “rendes” szabálysértési eljárásban éltek volna az anyanyelvhasználathoz való jogukkal. Az eljárási jog gyakorlása lehetővé tette volna, hogy az eljárás tárgyát, valamint jogaikat megismerjék és ennek tudatában döntsenek a védekezésükről.

Később a rendőrség csak magyar nyelvű iratokat küldött nekik, amit szintén nem értettek, így lemaradtak arról, hogy a bírságot közérdekű munkával dolgozzák le. Mivel a bírságot nem fizették be, a rendőrség kérte, hogy változtassák át a bírságot elzárásra. 

A család az Utcajogász segítségével tárgyalást kért a bíróságtól, ahol tolmács segítségével elmondták, hogy nem értették, hogy pontosan mit írnak alá. A bíróságot azonban nem hatották meg az érvek, és a bírságokat büntetés-végrehajtási intézetben letöltendő elzárásra változtatta át. Méltányosságból a bíróság hat havi halasztást engedélyezett, ami most áprilisban jár le.

Közben az Utcajogász az Alkotmánybírósághoz fordult arra hivatkozással, hogy a menekült családot úgy küldték börtönbe, hogy megsértették az anyanyelvhasználathoz való jogukat. A házaspárnak viszont már azelőtt be kell vonulni a börtönbe, hogy az Alkotmánybíróság döntést hoz.

Mi a különbség a helyszíni és a “rendes” szabálysértési eljárás között?

A “rendes” szabálysértési eljárásban az eljárás alá vont személy kérheti tanúk meghallgatását, megtekintheti az iratokat, használhatja a saját anyanyelvét, tolmácsot vehet igénybe, képviselőt hatalmazhat meg, valamint kifogást nyújthat be a rendőrség határozatával szemben. A kifogást pedig a bíróság bírálja el.

Ezzel szemben a helyszíni bírság elfogadásával az elkövető nem csak elismeri a szabálysértés elkövetését, de ha aláírja a rendőrség által használt bírság-nyomtatványt, akkor lemond minden olyan jogáról, ami egyébként a “rendes” szabálysértési eljárásban megilletné. A helyszíni bírság ellen nem lehet fellebbezni, így pedig a kiszabott összeget 30 napon belül be kell fizetni.

Mi a probléma a helyszíni bírságokkal?

A Magyar Helsinki Bizottság, az Utcajogász és Társaság a Szabadságjogokért által létrehozott Szabálysértési Munkacsoport szerint a helyszíni bírságolás jelenlegi szabályozása több ponton is problémás.

1) Korlátozott tájékoztatás

A rendőrségnek a helyszíni bírság kiszabása előtt tájékoztatnia kell az elkövetőt a jogkövetkezményekről, tehát arról, hogy ha nem írja alá a nyomtatványt, akkor “rendes” szabálysértési eljárás indul vele szemben. 

A gyakorlatban a tájékoztatás viszont csak azokra a hátrányos jogkövetkezményekre terjed ki, amiknek az ismerete inkább arra szolgál, hogy rávegyék az embert a helyszíni bírság elfogadására. 

A rendőrök sokszor elmondják, hogy ha “rendes” eljárás indul, akkor a bírság összege nagyobb lehet, mint a helyszíni bírságé. Gyakran el szokták mondani, hogy ha az ember nem fogadja el a helyszíni bírságot, akkor a szabálysértési eljárás lefolytatása céljából előállíják a rendőrkapitányságra. 

Az eljárás alá vont személyt megillető, fentebb már felsorolt eljárási jogokról aligha esik szó. 

2) A helyszíni bírság nyomtatvány tartalma 

A helyszíni bírságot a rendőrség egy nyomtatvány használatával szabja ki. A nyomtatvány tartalmát a belügyminiszter rendeletben határozza meg. A nyomtatvány első oldalán az elkövető és az elkövetett szabálysértés adatai vannak, amelyet a rendőr tölt ki tollal. A nyomtatvány második oldalán pedig a jogorvoslati tájékoztatás található magyar és angol nyelven.

A nyomtatvány sajnos arról nem ad tájékoztatást, hogy a szabálysértés el nem ismerése esetén “rendes” eljárásnak van helye, ahol az eljárás alá vont személyt megilletné a képviselethez, anyanyelvhasználathoz, valamint a jogorvoslathoz való jog.

A harmadik országban állampolgársággal rendelkezőkre nézve pedig a nyomtatvány szövege félrevezető. A nyomtatvány szerint:

“A helyszíni bírság meg nem fizetése esetén az idegenrendészeti hatóság a harmadik országbeli állampolgárral szemben beutazási és tartózkodási tilalmat rendel el.”

Angol nyelven:

“In case of unpaid fine by a third country citizens (sic!), a ban on entry and stay will be ordered by the immigration office.”

A fenti tájékoztatás valószínűleg a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvényre utalhat. A törvény szerint az idegenrendészeti hatóság önálló beutazási és tartózkodási tilalmat rendel el azzal az ismeretlen helyen vagy külföldön tartózkodó harmadik országbeli állampolgárral szemben, aki a kiszabott helyszíni bírságot, szabálysértési bírságot az előírt határidőig nem fizette meg, illetve annak végrehajtására nincs lehetőség. Tehát a beutazási és tartózkodási tilalom elrendelése egyáltalán nem automatikus és azonnali. Csakis abban az esetben határoz így az idegenrendészeti hatóság, ha 

• a szabálysértő ismeretlen helyen vagy külföldön tartózkodik, 

• a bírság megfizetésére nyitva álló határidő már letelt, és

• végrehajtásra nincs lehetőség.

A nyomtatvány angol nyelvű változata nyelvi hibát is tartalmaz.

3) A helyszíni bírság mértéke 

A helyszíni bírság összege 5 ezer forinttól 50 ezer forintig, hat hónapon belül újabb szabálysértés elkövetése esetén 70 ezer forintig terjedhet. Ennél magasabb összegeket lehet kiszabni védelmi intézkedés megszegése és közérdekű üzem működésének megzavarása esetén. 

A bírság összegéről a helyben intézkedő rendőr egyedül dönt. A törvény szerint nem kell figyelembe vennie olyan személyes körülményeket, amiket egyébként a “rendes” eljárásban a rendőrség vagy a bíróság figyelembe venne. 

A lehetségesen kiszabható legmagasabb helyszíni bírságösszeg aránytalanul sújtja a szegény embereket, mivel a maximális összeg megegyezik a sérülékeny társadalmi csoportoknak a havi nettó átlagos jövedelmével. Ebből következően, ha - akár jogszerűen, akár jogszerűtlenül - helyszíni bírság kiszabására kerül sor, az olyan sérülékeny csoportba tartozók létfenntartása, mint a szegénységben, hajléktalanságban élő emberek, alapjaiban rendülhet meg a bírságtól.

A helyszíni bírságolás lehetősége tehát nagy hatalmat ad az utcán szolgálatot teljesítő rendőrök kezébe. 

4) Az ügyészi intézkedés kizártsága

Annak ellenére, hogy fellebbezésnek nincs helye helyszíni bírság esetén, törvénysértés esetén elméletileg az ügyész felléphetne a rendőrséggel szemben. Erre azonban azért nem kerül sor, mert az ügyészi gyakorlat szerint fellépésre csak “rendes” szabálysértési eljárásban van lehetőség, helyszíni eljárásban nincs.

A rendőrségtől ugyan lehet kérni a helyszíni bírság felülvizsgálatát, de aligha várható, hogy a rendőrség éppen a saját döntését változtassa meg.

A helyszíni bírsággal kapcsolatos problémák miatt az Utcajogász 2017-ben az alapvető jogok biztosához fordult, az ombudsman azonban nem látott okot intézkedésre.

Ha támogatni szeretnéd a menekült családot a helyszíni bírság megfizetésében, írj az Utcajogásznak az utcajogasz@gmail.com címre.