A parlament megszavazta: mostantól a kormányhivataloknak is egyértelmű lesz, hogyan kell alkalmazni a CSED-re vonatkozó jogszabályt

Az Utcajogász Kulturális és Innovációs Minisztériumnak küldött közérdekű bejelentése nyomán került az erről szóló módosító javaslat a Parlament elé. A civil szervezet 2022 óta dolgozott azért, hogy ez megtörténjen, ám az eredmény csak félsiker: az állam nem fogja kártalanítani azokat a családokat, akik a jogszabály téves alkalmazása miatt estek el a nekik járó ellátástól.

2022-ben kereste fel az első olyan kisgyermekes anya az Utcajogász Blaha Lujza téri ügyfélfogadását, akitől – mivel vállalkozását szüneteltette, nem pedig megszüntette – megtagadta a kormányhivatal a CSED-et. Mint kiderült, a probléma egyáltalán nem volt új keletű, hiszen a csecsemőgondozási díj megállapítását egy 1997-ben kelt törvény szabályozta. Ugyan az Alkotmánybíróság már egy 2016-os határozatában kimondta, hogy a szünetelő vállalkozás és a megszűnő vállalkozás ezen ellátások szempontjából azonosnak tekintendő, a bíróságok ezt sokszor nem vették figyelembe a döntéshozatalkor. A probléma természetesen nem csak a CSED-et érintette, a kisgyermekes családok automatikusan elestek az azt követő GYED (gyermekgondozási díj) ellátástól is.

Az Utcajogászhoz 2022-től fogva egyre több kisgyermekes család érkezett ugyanezzel a problémával, a szervezet pedig egyik ügyében a Kúriához fordult. A legfelsőbb bíróság a Fővárosi Törvényszék ítéletét megváltoztatta, az alperes kormányhivatal határozatát megsemmisítette, és az alperest új eljárásra kötelezte. Így az ügyfél megkapta a neki járó ellátást, ám a teljes probléma ezzel nem oldódott meg, hiszen a kormányhivataloknak továbbra sem állt jogukban a törvényt a Kúria döntése alapján mérlegelni. Vagyis, akik vállalkozásukat szüneteltetve szerették volna megkapni a CSED-et, azoknak továbbra is a bírósághoz kellett fordulniuk, amely azért volt probléma, mert ezek az eljárások egyrészt feleslegesen terhelték az igazságszolgáltatás szerveit, másrészt – és ez sokkal nagyobb gondot jelentett – sokaknak valószínűleg nem állt módjukban, hogy peres úton kényszerítsék ki a jogszerű döntést.

Ezért a civil szervezet jogászai úgy döntöttek, közérdekű bejelentéssel fordulnak a minisztériumhoz. A Kulturális és Innovációs Minisztérium nyáron kelt válaszában azt ígérte, hogy a 2024-es törvénykezési időszakban kezdeményezni fogja a hátrányos vagy nem egyértelmű rendelkezések módosítását. Így került a módosító javaslat először a Törvényalkotási Bizottság, majd a Parlament elé – utóbbi pedig december 17-én megszavazta azt.

A hír örömteli, de sajnos csak félsiker. Az Utcajogász ugyanis azt szerette volna, ha az állam kártalanítja azokat a családokat, akik az Alkotmánybíróság 2016-os határozata óta jogszerűtlenül estek el az ellátástól. Emiatt a Törvényalkotási Bizottság ülése előtt a civil szervezet törvénymódosító javaslatot küldött a bizottság tagjainak, kérve, hogy egészítsék ki vele az ülésen tárgyalandó javaslatokat. A kérésre két képviselő reagált – Jámbor András (független országgyűlési képviselő) és Arató Gergely (Demokratikus Koalíció) –, akik be is adták a módosító javaslatot, amelyet a Törvényalkotási Bizottság december 5-én leszavazott. Így kártalanítás sajnos nem várható, ám a kormányhivatalok a jövőben megfelelő módon alkalmazzák majd a jogszabályt, ami önmagában is hatalmas előrelépés.

Az Utcajogász munkáját a Fővárosi Szolidaritási Alap támogatja.